Új!! : Szent Gellért-szobor és Budapest · Többet látni » Budapest turisztikai látnivalóinak listája A Hősök tere Ez a szócikk Budapest turisztikai látnivalóit sorolja fel. Új!! : Szent Gellért-szobor és Budapest turisztikai látnivalóinak listája · Többet látni » Francsek Imre Francsek Imre (Gödöllő, 1864. október 30. – Budapest, 1920. október 23. ) magyar építész. Új!! : Szent Gellért-szobor és Francsek Imre · Többet látni » Gellért-hegy A Gellért-hegy (korábban Kelen-hegy, németül Blocksberg) Budapest I. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy. Új!! : Szent Gellért-szobor és Gellért-hegy · Többet látni » Romhányi László (rendező) Romhányi László (Sátoraljaújhely, 1944. október 4. Szent Gellért-szobor - Uniópédia. – Budapest, 2005. szeptember 2. ) rendező, az egykori Jurta Színház igazgatója. Új!! : Szent Gellért-szobor és Romhányi László (rendező) · Többet látni » Szent Gellért Gellért-hegy oldalában Szent Gellért szobra, Szent Gellért legendájának. Új!! : Szent Gellért-szobor és Szent Gellért · Többet látni » Átirányítja itt: Gellért-szobor, Szent Gellért emlékmű, Szent Gellért szobor, Szent Gellért szobra, Szent Gellért-emlékmű.
Szent Gellért püspök szobra egy köztéri emlékmű, amely Budapest I. és XI. kerületének határán, a budai oldalon, a Gellért-hegy oldalában helyezkedik el, körülbelül 40 méteres magasságban. 7 kapcsolatok: Augusztus 20-i nemzeti ünnep, Budapest, Budapest turisztikai látnivalóinak listája, Francsek Imre, Gellért-hegy, Romhányi László (rendező), Szent Gellért. Augusztus 20-i nemzeti ünnep Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik, Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott főünnepe. Szent gellért szobor budapest university. A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.
A ház egyik vendégszobájában született meg Mátyás 1443-ban. Egyszerű, fehérre meszelt épület áll Kolozsvár egyik macskaköves utcájában, nagy barna fakapuval és sok sok kéménnyel. Semmiben nem különbözik a többitől, pedig fontos ház. 1443. február 23. -án itt született meg Magyarország legendás királya, Mátyás, az Igazságos, akit a magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tart számon. Emlékét számos népmese és monda őrzi. Mátyás király szülőháza Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épülete, gótikus stílusú műemlék az Óvárban, Kolozsvár viszonylag kevés középkori eredetű polgárháza közé tartozik, írja a Travel to Transylvania. 1950-es évektől a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem működik benne, s mára valóságos zarándokhellyé nőtte ki magát. A történetére vonatkozó legkorábbi szórványos adatok a 15. század közepéig nyúlnak vissza, ekkor született meg egyik vendégszobájában Mátyás, Magyarország jövendőbeli királya, 1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én).
A Szent Mihály-plébániatemplomban keresztelték meg, és, ha minden igaz, itt tanulta meg a betűvetést. A ház akkoriban Méhffi Jakab szőlősgazda tulajdonában volt, akitől később veje, Kolb István örökölte meg. Amikor 1467-ben Mátyás király leverte az erdélyi nemesek lázadását, Kolozsváron is megfordult, szülőházának új tulajdonosát pedig felmentette a királynak fizetendő adó alól. Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval! Csatlakozzon több mint 30. 000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval: Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta
Megjelent Lupescu Radu monográfiája Mátyás király kolozsvári szülőházáról. Bár a borító külcsínre nem túl ingergazdag, a csaknem 160 oldalon alaposan feldolgozott, színes történet tárul elénk. A legelső kérdés, amit nyilván feltesz az, aki kevéssé ismeri a szülőház történetét, hogy vajon miért éppen itt látta meg a későbbi király a napvilágot, elvégre a család központi várkastélya Vajdahunyadon állt már 1443-ban is. A választ az erősség-rezidencia építéstörténete adhatja meg: megcáfolhatatlan bizonyíték ugyan nincs az okokra, azonban a korabeli írásos emlékekből kitűnik, hogy Vajdahunyadon Mátyás apja, Hunyadi János, aki 1441-ben erdélyi vajda lett, jelentős építkezésekbe kezdett, hogy a rezidenciát új igényeinek és társadalmi helyzetének megfelelően alakítsa át. 1442-1443 fordulóján, Mátyás születése előtt (amelyre február 23-án került sor) Vajdahunyadon javában folytak az építkezések, azaz a vár lényegében lakhatatlan volt. Hunyadinak igen jól alakult a kapcsolata Kolozsvárral, így átmenetileg itt keresett szállást Szilágyi Erzsébet számára.
1889-ben házát emléktáblával jelölték, megsokasodtak a Mátyással kapcsolatos előadások, színielőadások, majd 1893-ban pályázatot írtak ki a város központi terén felállítandó Mátyás-szobor ügyében. A monumentális szoborcsoportot 1902-ben leplezték le. N em szabad megfeledkezni arról sem, hogy Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól című műve, amely a Mátyás-kultusz elterjedésében kulcsfontosságú volt, a kolozsvári miliőben született és itt is nyomtatták ki. Tehát ha leginkább látens formában is, de Mátyás emlékezete mindig élt a kolozsváriak körében. A Mátyás király szülőháza című monográfia természetesen sokkal alaposabb, színesebb, szerteágazóbb munka az épület puszta történeténél. Az építéstörténeten túl Kolozsvár, s Magyarország csaknem hatszáz évére is kitekint. A kötetet kortárs és archív fotóanyag, a felmérések dokumentációja teszi teljessé.
Cseke Attila rámutatott, hogy általános felújításra van szükség, amely során az épület tartószerkezetét is megerősítik. "A felújítást követően Mátyás király szülőháza ismét megnyílhatna, (…) és méltó jelképe lehetne Kolozsvárnak, Erdélynek" – mondta a tárcavezető. Közölte, hogy az ingatlan a felújítás után is a képzőművészeti oktatást szolgálná. (MTI)