Kémiai védekezés: A növénypatogén gombákkal szemben vegyszeres védekezéssel, megelőző kezelésre főleg a kontakt szereket (rézoxiklorid, mankoceb, propamokarb stb. ) használjuk szisztémikus szerekkel felváltva. Már kialakult betegségnél gyógyító kezelésre csak szisztémikus szerek (dimetomorf, cimoxanil, azoxistobin stb. Paradicsom planta betegségei care. ) megfelelő rotációja ajánlott. Évente 10–14 növényvédelmi kezelés szükséges, függően az időjárástól és a fertőzések erősségétől. Biológiai védekezés: Alternatív, biológiai védekezési lehetőséget jelent a Trichoderma hiperparazita gomba kijuttatása, amely a kórokozók nagyon nagy részét elpusztítja, így házikertben képes szinte teljesen megvédeni a paradicsomot. A Trifender WP hazai fejlesztésű készítmény, amely Trichoderma asperellum -ot tartalmaz. Házikerti mennyiségben itt kapható, az eddigi kísérletek szerint megvédi a paradicsomot.
A töveket egymástól 30-50 cm-es távolságba ültessük, de minél nagyobb távolságot hagyunk, annál jobb, mert így kevésbé fenyegeti őket a gombás megbetegedés. Mélyre ültessük, egészen a legalsó leveleikig, a talajban lévő szárrész járulékos gyökereket fejleszt, ami segít tartani a növényt és segít több tápanyagot felvenni a talajból. Ha nincs kertünk, akkor termeszthetünk paradicsomot nagyobb cserepekben, vödrökben vagy termesztőzsákokban is. Ha erkélyen, balkonon termesztjük őket, akkor ügyeljünk rá, hogy kisebb, determinált növekedésű fajtákat válasszunk és széltől védett, napos helyre állítsuk a cserepét. Ebben az esetben fokozottabban figyeljünk a rendszeres öntözésre és a tápanyag-utánpótlásra. Paradicsom planta betegségei la. Ügyeljünk rá, hogy ha évről-évre termesztünk paradicsomot, akkor azt ne ugyanabban az ágyásban, vagy kertünk ugyanazon részén tegyük, mert ott felszaporodhatnak a paradicsomra veszélyes kártevők és betegségek. A paradicsomnövényeket ezt követően rendszeresen öntözzük, mert ha rendszertelenül tesszük, a bogyók megrepedhetnek.
Paprikán is megjelenhet. Bronzfoltosság vírus Vírusos levélsodródás: a növények visszamaradnak a fejlődésben, jellemző, hogy a leveleken klorotikus elszíneződések láthatóak - sárgulás Vírusos sárga levélsodródás A szürkerothadás (botritisz, szürkepenész) a palántadőlés egyik okozója. Emellett a növények különböző részein a szövet szétesését (rothadását) idézi elő, amit a gomba szaporítószerveinek jellegzetes, dús, szürkésbarna pelyhes bevonata kísér. A paradicsom és a paprika esetében elsősorban a szárak fertőződnek a leszüretelt termések környékén, de a betegség megtámadhatja a terméseket is, főleg a kocsányon át. Jelentőség: a betegség főleg az elhanyagolt ültetvényeken vagy a mechanikusan sérült terményeken fordul elő. Paradicsom planta betegségei 1. Botrytis, szürkepenész Kezdetben szabálytalan, vízzel átitatott foltok jelennek meg. Az érintett területeken ezek a foltok világosbarnára váltanak, majd egyre sötétebbek lesznek. A növények összeesnek, elfonnyadnak és 1-2 nap alatt elpusztulnak. Baktériumos gyűrűsrothadás Paradicsom fekete foltossága: A kórokozó egy baktérium, amely a paradicsom levelein 1-3 mm hosszú, sötét, sárga szegélyű foltokat okoz, amelyek összeolvadhatnak és összefüggő felületet képezhetnek a levélerezet mentén vagy a levelek peremein.
A szárak el is feketedhetnek, vizenyős, sötét foltok jelennek meg rajtuk és sokszor a bogyókon is. Az érett bogyók könnyen rothadnak, melyeken szintén penészgombák telepednek meg. Kezelése: A gomba a növényi mardványokon telel át és mivel a krumplinak is károkozója, akár a krumpli növényi részein is. Ezért érdemes a beteg részeket mielőbb megsemmisíteni. A gombákat a szél is terjesztheti, de vízben úszva is terjedhetnek. Kezelése növényvédőszerrel május végétől történhet. Megelőző szerként a kontakt réz tartalmú szerek használhatók, mint pl. Sürgős védekezés szükséges a paradicsomvész betegség ellen - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. cineb, kaptán, klórtalonil, mankoceb, metirán, rézoxiklorid vagy a propineb. Illetve, ha már megferőződött a növény, akkor felszívódó szerekkel, mint pl. azoxistrobin, benalaxil, cimoxanil. efozit, metalaxil, oxadixil. Paradicsom betegségei – a szárán jelentkező Sclerotium rolfsii Ez egy penészgomba okozta betegség, mely elsősorban a paradicsomtő szárát támadja meg. Tünetek: Leginkább a szár és a talaj találkozásánál jelentkezik, mikor is a szár alsó részén sötét kerek foltok alakulnak ki és a szár kifakul.
1962-ben fejújítás kezdődött, mely négy éven át tartott. Többek között a talpfákat betonaljakra cserélték. 1963-ban még egy új szárnyvonalat is építettek Nagyrinyapusztáig. Ezt a szárnyat néhány év után el is bontották. Az erdei utak megjelenése miatt az áruszállítás az 1980-as években egyre csökkent, míg végül 1985-ben megszűnt. Ma a kisvasút 1, 9 km-es Kaszó – Baláta közötti pályán közlekedik menetrend szerint 15 km/órás sebességgel keddenként, csütörtökönként és szombatonként. Kaszói Állami Erdei Vasút – Wikipédia. A Baláta – Szenta közötti 6 km-es szakaszon 2013 óta csak különvonatok közlekednek. Forrás:
A Baláta - Szenta közötti 6 km-es szakaszon 2013 óta csak különvonatok közlekednek. Jövő [ szerkesztés] 2003 -ban egy nagyobb horderejű felújításba kezdtek a vasútüzemen. Ez magában foglalja egy gőzös felújítását, meg a pálya átépítését, ami a nagyobb utazósebesség eléréshez szükséges. Kaszó erdei vasút index. A C 402 pályaszámú C–50 -es mozdony vonatával a szentai állomáson Járművek [ szerkesztés] C–50 -es dízelmozdony C17-401: 1956-ban gyártották, 1969-ben került Kaszóra Balatonfenyvesről. C17-402: 1965-ben gyártották, korábban Dalmandon dolgozott. Karácsony nevű gőzmozdony Resicán gyártották 1954-ben, majd Szászrégenben 1984-ben felújították. [1] A gőzös 1997 decemberében érkezett Borszékről. Nevét is az érkezése idejéről kapta. pályaszáma: 490, 2001 (eredetileg 764-406R) Állomások és megállóhelyek [ szerkesztés] Bojsza kitérő Nevezetességek a vasút környékén [ szerkesztés] Baláta-tó Megközelíthetőség [ szerkesztés] A kaszói állomás, Kaszóról a nagybaráti úton haladva egy rövid szakaszon, majd déli irányba letérve akár gyalogosan is megközelíthető.
Tarts néhány méter távolságot az álló jármű előtt vagy mögött, ha a síneket keresztezed: a vonat, vagy annak mozdonya külön jelzés nélkül is bármikor elindulhat. A sínek felülete nedves időben még vékony rozsdával borított állapotában is csúszós. Hasznos linkek és ötletek A Kaszói Erdei Vasút menetrendje Kezdés Kaszó állomás (161 m) Koordináták: DD 46. 317278, 17. 220408 DMS 46°19'02. Pünkösdi kisvasutazás a Kaszói Állami Erdei Vasúttal – Erdeiprogramok.hu – Élményekben gazdag magyar erdők. 2"N 17°13'13. 5"E UTM 33T 670944 5131696 w3w ///homokkőújságos Végpont Baláta megállóhely Útleírás A kis szerelvények a rendezett kaszói végállomásról indulnak meglehetősen rövidke útjukra, mely az alig két kilométerre lévő Balátáig vezet a kaszói erdőben. "Somogy zöld szíve" a Dunántúli-dombság nagytájon belül a Nyugat-Belső-Somogy kistájhoz tartozik, jórészt szinte sík homokvidéket jelent, melyből majdnem 15 000 hektárt tesz ki az összefüggő erdőség, melynek központja Kaszópuszta. A rinyákkal (vízfolyásokkal) szabdalt tájon Európa-hírű vadállomány él, számos védett állat- és növényfajjal egyetemben. A tanösvénytől tanösvényig haladó kisvasúton zötyögve is kellemes erdei vasutas élményben lehet részünk, ha pedig olyan napon érkezünk, amikor Szentáig elmegy a vonat, érdemes rászánni egy kis időt az utazásra.
Bővebb információ a kisvasútról Tel. : +36-82-445-818; Luka János +30/209-6224 (Elérhető munkaidőben, hétfőtől péntekig) E-mail: udulo[at]kaszort[dot]hu Kisvasút büfé nyitvatartása A Kisvasút Büfé jelenleg zárva tart. Az erdei vasút, kisvasút története Az erdőtömb nagyon sokáig nem rendelkezett feltáró úthálózattal, ami nehezítette a faanyag állandó és biztonságos szállítását. A vasútőse a két világháború között épült, összekötötte a somogyszobi vasútállomást, valamint a kaszópuszta-bördeci erdőrészt. Előbb lóvontatással, majd a negyvenes évektől gőzmozdonnyal szállították a fát. A fakitermelés, de főként a szállítás időjárástól független elvégzését a kisvasút biztosította. Családi séta Kaszó erdeiben. A jelenlegi vasúti vonal kiépítésének gondolata az Országos Erdészeti Főigazgatóság budapesti központjában Káldy Józseftől származott. A fővonal tervei (Szenta-Bojsza-Rinya) 1951-52-ben készültek, építése a Kaszó-Bojsza szárnyvonallal együtt folyamatosan 1952-55 között történt. Ekkor a fa keresztaljakra szerelt és homok ágyazatra helyezett vasúti vonal teljes hossza 17 km volt.
Látnivalók a környéken Baláta-tó Kaszó Az üdülő tőszomszédságában található az egyedülálló ős-lápvidék, a Baláta-tó. Az üdülőtől induló kisvasúttal vagy gyalogosan közelíthetjük meg a húsevő növényekkel átszőtt lápot, valamint az azt övező... Kaszói Erdei Vasút A Somogy megyei kisvasutak sorában a legfiatalabb a Belső-Somogy legnagyobb összefüggő erdőtömbjében, a kaszói erdőben működő erdei vasút, kisvasút. A teljes hosszában erdőben futó vasútvonal csodálat... Főherceg Fogadó 80 férőhelyes üdülőkomplexumunk a színvonalas vadászházbeli lakosztályoktól a turista szobákig széles skálán elégíti ki természetbarát, turista és vadászvendégeink igényeit. Kaszó erdei vasút egészségügy. A helyszínen számos kikapc...
Kezdetben csak a fát szállították a Szentai fafeldolgozó és átrakodó állomásra. 1957 -ben a megnövekedett igényekhez igazodva beszereztek egy gőzmozdonyt a már meglévő dízelek mellé. Sajnos ennek a súlyát a 9 kg/m-es sinek nem bírták, így jó néhány baleset után kiállították a forgalomból. A személyszállítás 1961. május 17-én kezdődött meg. 1962 -ben fejújítás kezdődött, mely négy éven át tartott. Többek között a talpfákat betonaljakra cserélték. 1963 -ban még egy új szárnyvonalat is építettek Nagyrinyapusztáig. Ezt a szárnyat néhány év után el is bontották. Az erdei utak megjelenése miatt az áruszállítás az 1980-as években egyre csökkent, míg végül 1985 -ben megszűnt. Kasza erdei vasut na. 1989-ben (mivel a gőzmozdonyt már nem bírták a 9 kg/fm-es sínek) megkezdék a pálya felújítását. Elsőként a Kaszó-Bojsza szakaszt építették át 23, 6 kg-os "i" sínek felhasználásával (melyek a megszüntetett Dombóvár-Tamási vasútvonalból származtak), majd szinte minden évben néhány száz méterrel tovább jutottak. Ma a kisvasút 1, 9 km -es Kaszó – Baláta közötti pályán közlekedik menetrend szerint 15 km/órás sebességgel keddenként, csütörtökönként és szombatonként.
Ekkor a fa keresztaljakra szerelt és homok ágyazatra helyezett vasúti vonal teljes hossza 17 km volt. Az erdei vasút működési engedélyét 1955. június 2-án adták meg, a szállítás egy C50-es diesel mozdonnyal indult be. Két év múlva épült meg a csillagpusztai erdőtömbbe vezető 3 km-es újabb szakasz. A személyszállítás 1961. május 17-én indult meg Szenta és Kaszópuszta között. 1963-ban még egy 1, 8 km-es szakasszal meghosszabbították a fővonalat, mely így a Böhönyei Állami gazdaság magyrinyapusztai telephelyét is bekapcsolta a személy-, de főleg a teherszállításba. A szakasz az Állami Gazdaság felbomlásáig (1968) üzemelt, utána a pályarész elbontásáig (1970) már csak személyszállítás történt rajta. Az idő múlásával a vasút jelentősége a faanyag szállításában egyre csökkent. A teherszállítást 1985-ben teljes egészében átvették a tehergépjárművek. Ennek következtében 1989-ben a fővonal Bojsza-Rinya szakaszát is felszedték. 1997-ben a KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság megvásárolta az 1954-ben Resicán gyártott, majd 1984-ben Szászrégenben felújított gőzmozdonyt.