Noha már több, mint fél évszázada irodalomtörténészek vizsgálták József Attila halálának körülményeit, és kételyeiket kifejezhették, azok írott változata nem juthatott el a széles tömegekhez. Voit Krisztina például már 1958-ban felvetette ezt a kérdést. Kéri Edit figyelmét a téma iránt Garamvölgyi László rendőrezredes kutatásai keltették fel, aki már 16 évesen is foglalkozott iskolai dolgozatában József Attila halálának "baleset" és nem öngyilkosság kérdésével. Kéri Edit kitartóan és szívósan felkeresett minden még élő tanút, emlékezőt, azok leszármazottait, akik 1937. december 3-a tragikus napján a helyszínen tartózkodtak. Újravizsgálta a hivatalos jegyzőkönyveket, jelentéseket, irattári dokumentumokat, melyek a költő halálának körülményeivel foglalkoztak, feltárta az ellentmondásokat. Szakorvosokkal konzultált a kérdésben, múzeumban utána nézett a korabeli szerelvény ismérveinek, a vasutas szabályzatnak. Helyszíni rajzok rekonstruálásával is dokumentálja a történteket. Végig olvasta és elemezte a kérdéssel foglalkozó irodalmat, az újságok szenzáció-éhes, valótlan hírközléseit (vonat elé vetette magát), miközben a tragédia két vasúti szerelvényének ütközője között történt.
Amennyiben igaz az, hogy a csavarkapocs ütötte meg a költő koponyáját, és ettől zuhant a kerekek alá, úgy görnyedt helyzetben lehetett. Valószínűleg dekoncentrált is volt, ugyanis a szerelvény vagonjai nem egyszerre indulnak el, tehát minél hátrább van egy kocsi, annál később lendül mozgásba. Ha a költő az első zajra felfigyel és a földre veti magát, akkor nagy valószínűséggel túléli a szituációt a jelentős tengelymagasság miatt. Tehát a hátrább lévő vagonok áthaladnak fölötte. Persze, amennyiben volt benne szedatívum, a reakcióideje még inkább le lehetett lassulva. Egyes vélemények szerint viszont öngyilkos lett, amit mások vitatnak, a kérdés a mai napig eldöntetlen, de nem is szükséges eldönteni tekintettel a költő állapotára, súlyos pszichiátriai betegségére. Legalább annyit meg lehet állapítani, hogy még ha József Attila nem is akart volna öngyilkos lenni, tudván-tudva vállalta, ignorálta a veszélyt, tehát felkínálta magát a halálnak. Garamvölgyi László és Kéri Edit többek között MÁV jelentések, csendőrségi jegyzőkönyv és helyszínrajzon alapuló kutatásai a balesetet támasztják alá, de olyan balesetről kell beszélnünk, amelyben az áldozat vétkes felelőtlenséget mutatott.
1936-ban Ignotus Pállal együtt a Szép Szó c. radikális folyóiratot szerk. Az 1937. év elején találkozott Thomas Mann-nal, az erre az alkalomra írt nagyszabású üdvözlő versének felolvasását a rendőrség betiltotta. Febr. -ban egy állást kérő kérvénye mellékleteként megírta Curriculum vitaejét (életrajzát). A nyarat a Siesta Szanatóriumban töltötte, de állapota nem javult. Nov. elején nővéréhez utazott Balatonszárszóra, s itt dec. 3-án egy tehervonat kerekei alá vetette magát. Halála nagy megdöbbenést keltett, a kritika csak ekkor kezdett tehetségének megfelelően írni róla. Hatása csaknem minden utána induló m. írón kimutatható. Számos kötetét fordították le idegen nyelvre. ~ igen jelentős mint tanulmányíró és műfordító is. Fordításai az elkobzott Villon kivételével életében nem jelentek meg kötetben. Költészetét külsőleg tömörítő erő, nyelvi játékosság, dallamosság és formai újítások jellemzik, belsőleg pedig a marxizmus–leninizmus világnézetének, az elnyomottak sorsának, a proletárok életének, a magyarság problémáinak maradéktalan átélése és tolmácsolása.
Családi házak jellemző falszerkezeteinek hőátbocsátási tényezője hőszigetelés nélküli ill. hőszigetelt állapotban* Falszerkezet Szigetelés EPS AT-H80 polisztirollal Megnevezés Testsűrűség Hővezetési tényező Falvastagság nélkül 3 cm 6 cm 8 cm 10 cm 12 cm 14 cm 18 cm kg/m3 W/mK cm W/m2K Vasbeton 2400 1, 55 15 3, 80 0, 57 0, 44 0, 36 0, 30 0, 27 0, 21 Km.
A hőcserélő kintről vezeti be a friss, oxigéndús levegőt, amit a benti levegő melegít fel. Így a fűtés vesztesége minimális lesz. Hőátbocsátási tényező számítás példával A hőátbocsátási tényező jele "U". Az U értéke azt mutatja meg, hogy 1 négyzetméter felületen 1 másodperc alatt 1 Celsius-fok hőmérséklet különbségnél A zárt tér mennyi energiát veszít. Az U mértékegysége W/m2K. Hőveszteség számítás: falfelület (m2) × hőmérséklet különbség kinti és benti tér között (°C) A felfelület területét így számolhatja ki: Adott egy 4×5 méteres szoba, aminek belmagassága 2, 5 méter. A falak teljes területe: (2×4 + 2×5) × 2, 5 = 45 m2 Hőmérséklet különbség: Ha U=1 W/m2K és a hőmérséklet különbség 1 fok (kint 19 fok van, bent pedig 20), akkor 1 négyzetméter falfelület 1 Watt energiát veszít. Ha pedig kint 5 fok van, bent pedig 20, akkor 15 fok a hőmérséklet különbség. Ennél az értéknél már 15 Watt energia távozik a falon keresztül. Tehát a hőveszteség a 45 m2 × 15 fok = 675 Watt. Ez azt jelent, hogy 675 Watt hőenergiával tartható meg a benti 20 fokos hőmérséklet.
Egy jó minőségű, és tájolású üvegezett nyílászárók esetében, mint transzparens szerkezet szolári nyereséggel is számolhatunk a Q s = ΣA t I*g összefüggés alapján. Ez az ingyenes online U-érték kalkulátor alkalmas fal, födém, tető és padlószerkezetek U és R-értékének meghatározására. A kalkulátort nem kell letölteni, regisztrációra sincs szükség, viszont a működéséhez a Silverlight nevű plug-int kell installálni a böngészőbe. Ez szintén ingyenesen telepíthető és elérhető mindenki számára. Kérjük kattintson ide az U-érték kalkulátor használatához. Egy felületi ellenállás kalkulátor szintén rendelkezés áll, ez itt érhető el. Nyílászáró szerkezetek és üvegezett szerkezetek U-értékének kiszámításához kattintson ide (angol nyelvű). Írjon nekünk Kulcs soft bérkalkulátor Napsugár játszópark Mega nz kereső Fal hőátbocsátási tényező kalkulátor A minket körülvevő világ Az U-érték egy térelhatároló szerkezet (pl. fal, födém vagy tetőszerkezet) hőátbocsátási tényezőjét jelenti, amelynek mértékegysége W/m2K.
Minél kisebb egy szerkezet U-értéke, annál jobb a hőszigetelő képessége, tehát annál kevesebb a hőveszteség az adott szerkezeten keresztül. Az R-érték (m2K/W) egy térelhatároló szerkezet hővezetési ellenállása, ami az U-érték reciproka (R=1/U). A táblázat különböző jellegzetes hőhidak tájékoztató értékeit mutatja be. Vonalmenti hőátbocsátási tényezők SZÁMÍTÁSA: Q hh = Σlψ l (t i – t e) Ahol, l a csatlakozó él, hőhíd hossza [m], az ψ l a vonalmenti hőátbocsátási tényező [W/(m*K)], t i mértékadó belső, t e mértékadó külső hőmérséklet [°C]. Filtrációs, más néven szellőzési veszteség, amit a beépítési, csatlakozási hibákból és a szellőztetésből bekövetkező levegőáramlás miatt jön létre. Ezen veszteségek által a helyiségből, épületből eltávozó hőáram. Q sz = ρcnV (t i – t e) Ahol, a ρ a levegő sűrűsége [kg/m 3], c a levegő fajhője [J/(kg*K)], n a helyiség légcsereszáma [1/h], V a helyiség térfogata [m 3], t i mértékadó belső, t e mértékadó külső hőmérséklet [°C]. A légcsereszám és a fűtési energiaszükséglet összefüggése [14] Sugárzási hőnyereség, a szoláris sugárzást átbocsátó határolószerkezeteken át bejutó energiaáram: Q s = ΣA t I*g Ahol az A t a transzparens szerkezetek felülete [m 2], I a sugárzás intenzitása [W/m 2], g a transzparens szerkezet naptényezője.
Ez az ingyenes online U-érték kalkulátor alkalmas fal, födém, tető és padlószerkezetek U és R-értékének meghatározására. A kalkulátort nem kell letölteni, regisztrációra sincs szükség, viszont a működéséhez a Silverlight nevű plug-int kell installálni a böngészőbe. Ez szintén ingyenesen telepíthető és elérhető mindenki számára. Kérjük kattintson ide az U-érték kalkulátor használatához. Egy felületi ellenállás kalkulátor szintén rendelkezés áll, ez itt érhető el. Nyílászáró szerkezetek és üvegezett szerkezetek U-értékének kiszámításához kattintson ide (angol nyelvű).