mik azok a korai menopauza, korai menopauza és elsődleges petefészek elégtelenség? a korai menopauza és a korai menopauza olyan állapotok, amikor egy nő megy keresztül a menopauza egy korábbi korban, mint általában várható. Mindkét feltétel azt eredményezheti, hogy a nők nem tudnak teherbe esni. Ha a korai menopauzának nincs nyilvánvaló orvosi vagy sebészeti oka, ezt elsődleges petefészek-elégtelenségnek (POI) nevezik., Az elsődleges petefészek-elégtelenséget korai petefészek-elégtelenségnek is nevezik. a korai petefészek-elégtelenség (POF) elnevezést már nem használják, mert azok a nők, akiknek azt mondják, hogy korai menopauzájuk van, szakaszos ovulációval, menstruációs vérzéssel vagy akár terhességgel is rendelkezhetnek, miután elmondták, hogy petefészek-elégtelenségük van. " mi a menopauza? a menopauza a nő életének egy szakasza, amikor a menstruáció (időszakok) véget ér. A természetes menopauza általában akkor fordul elő, amikor egy nő az 50-es évek elején van. ez az öregedési folyamat normális része, ami azt jelenti, hogy egy nő már nem teherbe eshet., A természetes menopauzának három fázisa van: Perimenopause: ez egy átmeneti fázis, ahol a petefészkek kevesebb hormont termelnek, ami ingadozó ösztrogénszintet és progeszteront okoz, valamint kevesebb tesztoszteront.
[4] Az esetek többségében azonban a pontos kiváltó ok ismeretlen, bár a genetikai tényezőknek erős szerepük van a kialakulásában. Több tanulmány is megerősítette, hogy azon nők körében gyakoribb, akiknek a családjában előfordult már korai menopauza. [3] Diagnosztika [ szerkesztés] A petefészek kimerülés egyik fontos következménye a csökkent ösztrogén szint, illetve az ezzel párhuzamosan emelkedett gondatropin hormonok ( FSH, LH) szintje. Ezek az eltérések laboratóriumi módszerekkel kimutathatók, illetve rendszeres PSA vizsgálattal. Petefészek elégtelenségben az FSH emelkedés jellemzően nagyobb mértékű, mint az LH szintté. [2] Ultrahang vizsgálattal a petefészkek kisebb méretűek, tüszőérésre utaló jelek nélkül. [2] A kivizsgálás része az egyéb vérzészavarokat okozó állapotok kizárása. (pl. terhesség, az agyalapi mirigy zavarai, stb. ) [2] Következményei [ szerkesztés] A korai menopauza legfontosabb következménye a termékenység elvesztése. Ha a diagnózis a teljes tüszőkimerülés után születik, akkor saját gyermek vállalására rendszerint már nincs mód, [2] azonban a donor petesejttel végzett mesterséges megtermékenyítés lehetséges.
A korai klimax egyre több fogamzókorú nőt érint, és gyakran ez áll a sikertelen teherbeesés hátterében. De vajon mi okozza azt, ha valaki túl korán lép be a változókorba? A lehetséges okokról dr. Hetényi Gábort, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászát kérdeztük. Mi a korai menopauza? A klimax rendszerint 45-55 éves kor között köszönt be, mely 3 fő fázisra különíthető el- azaz nem hirtelen, egyik napról (vagy egyik hónapról) a másikra megy végbe, hiszen több évet is felölelhet. Menopauzáról a hétköznapi értelembe véve akkor beszélünk, amikor a nő minimum egy éve nem tapasztalt menstruációs vérzést. Előtte természetesen már elkezdődik a folyamat, hiszen először a progeszteron, majd az ösztrogén szintje is lecsökken és csak utána szűnik meg a menstruáció. Korai klimax esetén mindez előbb megy végbe. A korai klimax okai Genetika A genetika nagyban befolyásolja, mikor is lépünk be a változókorba. Amennyiben édesanyánknál vagy nagymamánknál hamar jelentkezett, akkor nekünk is számítani kell arra, hogy mi is korai menopauzával fogunk szembesülni.
Műtétek Vannak bizonyos sebészeti beavatkozások, amelyek növelik a korai menopauza kockázatát. Ilyen például az egyik petefészek vagy a méh eltávolítása, amely után a szervezetben kevesebb ösztrogén, illetve progeszteron termelődik. Bizonyos rákos megbetegedésekkel kapcsolatos műtéteknek is megvan ez a kockázata, továbbá a rákbetegség kezeléseként kapott sugár- és kemoterápia is okozhat korai klimaxot. Kromoszómaproblémák A Turner-szindrómában szenvedő lányok általában alacsonyak, kezelés nélkül felnőttkorukra is csak a 130-140 centimétert érik el. Részletek itt. Bizonyos kromoszómaszintű károsodások és az ezekkel járó betegségek, például a Turner-szindróma is lehet ok. Emiatt a betegség miatt a petefészkek nem funkcionálnak ugyanis megfelelően. Autoimmun betegségek A korai menopauza autoimmun betegség tünete is lehet - ilyenkor a szervezet immunrendszere a saját, egészséges sejteket is támadni kezdi, mert tévesen károsnak azonosítja azokat. A rheumatoid arthritis miatt is előfordulhat például, hogy az immunrendszer a petefészek sejtjeit támadja meg, ez pedig idő előtti klimaxot okozhat.
Szintén a klimax testi tüneteit enyhítheti például a zsálya vagy a vörös here. A változókori lelki nehézségekre gyógyír lehet az orbáncfű, amely már az ókorban is ismert volt hangulatjavító hatásáról. A gyógynövényben rejlő jótékony hatóanyag ugyanis támogatja az agysejtek harmonikus működését, így segít úrrá lenni a változókori hangulatingadozásokon, és még az alvásra is jó hatással van. De hasznos segítséget jelenthet a golgotavirág, a macskagyökér vagy a szintén nyugtató hatású citromfűlevél is. Forrás: Phytotec Hungária
Azaz hiába fiatalos és csinos még valaki, attól a hormonszintjei még nincsenek feltétlenül rendben. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Lőrincz Ildikó szülész-nőgyógyásznak.
Amennyiben a káros szenvedélyről, a dohányzásról a beteg képtelen lemondani, ez az állapot egyre gyakrabban fellép, és egyre nehezebben kezelhető. Elfogy a légzőfelület, s a páciens állandó fulladások és kísérő keringési elégtelenség következtében meghalhat. Közel 3 millió ember választja ezt az utat, a lassú, fulladásos halált. Sokakat közülük már fiatalon leszázalékolnak, mert fizikai terhelhetőségük nem teszi lehetővé az enyhébb munkavégzést sem. Másik fenyegető velejárója a daganat. A tüdő nyálkahártyájának elfajulása a daganatos betegségek melegágya. BNO J4410 - Idült obstruktív tüdőbetegség heveny fellángolással, k.m.n.. Különbözőek vagyunk, de… Arra jelenleg még nincs magyarázat, hogy vannak emberek, akik egész életüket végigdohányozzák, mégsem szenvednek ebben a betegségben. A károsodások az idő múlásával egyre fokozódnak, és 20-25 év elteltével szinte törvényszerűen megjelennek. Kinél előbb, kinél később. Ezen csoport még mindig két kategóriára osztható: némelyeknél hamarosan jelentkezik a légúti szűkület, másoknál később vagy soha. Különbözőek vagyunk, de egy biztos: a dohányzás káros az egészségre.
/ paraseptalis (distalis acinaris), 4. / irregularis (szabálytalan) Az alfa-1 proteáz inhibitor deficiencia pathológiai szempontból panlobularis, diffúz, mig a dohányzóknál centro-acinaris/lobularis emphysema keletkezik. Az egyes típusok keverten fordulnak elő. ATTH esetén a dohányzás az emphysema kialakulását gyorsítja. A panlobularias forma a teljes tüdőre lokalizált, de az alsó lebenyekben súlyosabb. Az acinusok normál szerkezete eltűnik, a destrukció az alveolusokat és ductus alveolarisokat egyenlő mértékben érinti. Az interstitialis elasztin-kollagén hálózat elpusztul, az alveolaris septumokban növekvő fenestratiok jelennek meg. Az egységnyi tüdővolumenre vonatkoztatott parenchymatömeg és alveolaris felület jelentősen csökken. Az áramláskorlátozottság a rugalmas erő elvesztésével mutat összefüggést. Egyes betegekben korán kialakul az asthmára emlékeztető légzés, krónikus köhögés, a kialakult emphysemát tüdő-biopsia révén lehet igazolni.. Mellkas röntgen felvétlen jól láthatók a lenyomott rekeszek, a növekvő légtartalom, felfújt tüdők állapota, tág bordaközök.
Az alfa-1-antitrypsin (ATT) glikoprotein, a szérum alfa-1 globulinok 80-90%-át tartalmazza, megtalálható a nyálban, nyombélben, könnyben, orrváladékban, liquorban, hörgőváladékban. Zömmel a májban, csekély mennyiségben a mononuklearis fagocyta rendszerben képződik. A vérkeringésben 20-53 mikroM koncentrációbanvan (proteáz) gátló aktivitás többségét, mintegy 90%-át adja, több serin proteázénak, így a neutrofil elasztázénak is az inhibitora Az ATT génje a 14q31-32. 2 chromosomán helyezkedik el, öröklődés autosomalis recesszív. Az ATT különböző fenotípus szerkezete és működése más-más. Elektroforézisen történő elválasztás alapján az egyes részeket az ABC betüivel jelölik A gyorsan mozgó formák az ABC elejéről, a lassú antitrysin molekulák az ABC végéről kapnak elnevezést. A normális protein a PiM, májbetegségért felelős rész a PiZZ. Mintegy 75 allél ismert, melyek valamilyen fokú tünetekért felelősek. Az alfa -1 antritrypsin hiány különböző betegségeket: újszülöttkorban 1. / elhúzódó cholestasist (sárgaságot), gyermek/felnőttkorban 2.