A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét habbá verjük és a sárgáját is kihabosítjuk a cukorral. A cukros tojássárgájához hozzákeverjük a vajas olvasztott csokit. Majd könnyed mozdulatokkal belekeverjük a kemény habbá vert fehérjét is. Beleszitáljuk a kakaóporral elkevert lisztet. Elkeverjük és egy sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük, megsütjük. A 4 dl tejszínt habbá verjük. A tejberizshez adjuk a friss málnát, citrom- és narancshéjat reszelünk bele, a felvert tejszín és a zselatinport. Túrós-barackos tejbegríz szelet recept Arivlee konyhájából - Receptneked.hu. A tejberizst az elkészült piskótalapra töltjük és a hűtőbe tesszük. Ha kihűlt, barackkal és málnával díszítjük és tortazselével bevonjuk. Fotó: Sándor Katalin
Melegítsük fel krémhez szükséges tejet, a vanília aromát, a cukrot, a vaníliás cukrot és a citrom reszelt héját egyben egy lábasban, miután felforrt, öntsük hozzá a rizst, vegyük kisebbre a lángost és kevergetés mellett készítsünk belőle tejberizst. Hagyjuk hűlni. A piskóta elkészítéséhez verjük habosra a tojásokat a cukorral és vaníliás cukorral, majd hozzáöntjük az olajat, végül a sütőporos-csipet sós lisztet. 180 fokra előmelegített sütőben sütjük tűpróbáig. A zselatint vízbe áztatjuk, eközben a habtejszínt a porcukorral kemény habbá verjük, majd szépen összedolgozzuk a már kihűlt tejberizzsel. Barackos tejberizs receptions. A zselatint olvasszuk fel víz felett, majd keverjük össze a tejberizses krémmel. Simítsuk az isteni krémet a piskótára, és díszítsük barackkal, vagy kedvünk szerint bármivel! Jó étvágyar kívánunk ehhez az isteni finomsághoz, bíztatunk titeket, hogy készítsétek el minél többféleképpen!
Jó étvágyat!
A háziállatok azon csoportjait, amelyeken ez idáig céltudatos tenyésztő munkával nem javítottak – ezért megtartották eredeti formájukat –, "parlagi" fajtáknak nevezzük. A magyar őshonos parlagi tyúkfélék: a kendermagos magyar, a sárga magyar, a fehér magyar, a fogolyszínű magyar és egy sajátos egyedülálló változat, az erdélyi kopasznyakú tyúk, más, kissé megtévesztő néven a Szeremley- vagy bosnyák tyúk. Hazája Erdély, ahol a XIX. század első felében figyeltek fel rá, majd onnan az 1870-es években terjedt el nyugat felé. Eredetét tekintve régen honosult közép- és belső-ázsiai fajtának kell tekintenünk (Hreblay Emil, 1900). Ezt a változatot Szeremley Lajos az 1840-es években nemesítette; világhírnevét a nemesítő erdélyi tanfelügyelő felesége szerezte meg, aki az erdélyi Erzsébetvárosból származó kopasznyakú tyúkot "erdélyi kendermagos" néven 1875-ben egy bécsi kiállításon bemutatta. Itt kapta a "Szeremley-tyúk" – Sibenbürger Sperbe" (erdélyi kendermagos) elnevezést. Hreblay Emilnél olvassuk (1900): "Nem lehet ezen olcsó dicsőség ellen semmi kifogásunk.
Erdélyi kopasznyakú tyúk Faj: Erdélyi kopasznyakú tyúk (Gallus gallus domesticus) Utódok száma: 3-5 Elterjedés: Európa, Kárpát-medence A magyar tyúktól nagyobb, vadmadárra emlékeztető formájú szárnyas. Jellegzetességét csupasz nyaka, részben csupasz melle és hasa adja. Húsban és tojásban igen gazdag, kotlási hajlama viszont gyenge. Ma már önálló fajtaként tenyésztik. Lehet fekete, fehér és kendermagos színváltozata. Az arc, az áll és a füllebeny, a fej és a taraj a kakasnál sötétpiros, a tojónál halványabb árnyalatú. animals/thumbnail/ animals/thumbnail/
Ma itt van az ország legnagyobb kendermagos erdélyi kopasznyakú, és a kendermagos magyar tyúk állománya – ezer darabos az összlétszám. Megnyugtató a jövőjük, mert az 1993-ban megalkotott állattenyésztési törvényben a törvényalkotók rögzítették, hogy a régi magyar állatfajták megőrzése továbbra is állami feladat, s a tenyésztők állami támogatást kapnak. Többek között az állami támogatásnak, és ugyanakkor a tanyai gazdálkodás fellendülésének következménye, hogy amikor a SZTE Tangazdaság Kft. selejtezi az állományát, akkor a vásárhelyi s környéki gazdák sorban állnak a két tyúkfajta képviselőiért. -- Úgy kell megőriznünk, génbankként, a régi fajtákat, amilyenek a kialakításuk idején voltak – szögezi le végül a tenyésztésvezető --, és létrehozott tulajdonságaik olyan stabilak legyenek, hogy száz év múlva is ugyanilyenek maradjanak. Farkas Csaba (̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK Ősei valószínűleg Kis-Ázsiából származnak és a török hódoltság idején jutottak el Erdélybe, Szerbiába és Boszniába. Csak később, a figyeltek fel a fajtára és kezdtek hozzá tudatos tenyésztéséhez. Ez a munka Szeremlei Lajos nevéhez köthető, aki az 1840-es évektől fáradozott a fajta "jobbításával". 1875-ben egy bécsi kiállításon mutatta be először a kopasznyakú tyúkot, nagy sikerrel. A fajta több néven: "szeremlei tyúk", vagy "bosnyák tyúk" is ismert volt. A kopasznyakú tyúkot rendkívül feltűnő megjelenése: élénkvörös színű, fedetlen nyaka, részben fedetlen melle és hasi része teszi különlegessé. A magyar tyúknál nagyobb testű, igen edzett és ellenálló. Elismert színváltozatai: a fekete, a fehér és a kendermagos. Tudta-e, hogy… … a múlt század első felében az erdélyi kopasznyakú tyúkot mint kitűnő téli tojót és nagy vagy igen nagy tojásokat termelő fajtát tartották számon?
A fekete színváltozatot viszont Romániából, Konstancából hozták hazánkba. Erdélyi kopasznyakún sokáig csak a fekete színváltozatot értették, a más színűeket a magyar tyúk (amelynek nincs fekete színváltozata) kopasznyakú variánsaként kezelték. Ez az álláspont változott meg 1992 -ben, amikor a különböző színű kopasznyakúakat is törzskönyvezték. Ma a fekete, fehér és kendermagos erdélyi kopasznyakúnak génbanki állománya található Gödöllőn és Keszthelyen, s a kendermagosnak egy további állománya Hódmezővásárhelyen (2001). Tulajdonságai [ szerkesztés] Fehér erdélyi kopasznyakú tyúk A magyar tyúknál valamivel nagyobb testű, vadmadár formájú. Különlegességét fedetlen nyaka, részben fedetlen melle és hasi része adja. Sok színváltozatban fordul elő, de génbanki állományban csak három változatot tartanak, amelyeket önálló fajtaként tenyésztenek. Rendkívül edzett, szeret repülni, erős és gyors fejlődésű. Hús- és tojástermelésre egyaránt alkalmas. Bár kitűnő tojástermelő, kotlási hajlama gyenge. Egyes vidékeken mint kiváló téli tojót tartották.
A hódmezővásárhelyi mezőgazdasági kar 1977 óta foglalkozik e két, őshonosnak tekinthető fajtával, akkor ismerték fel állami szinten, hogy ezek a fajták és előnyös tulajdonságaik veszendőbe mehetnek, ha nem karolják fel megőrzésüket, tenyésztésüket. Annak idején az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség (OTÁF) felvásárolta a tanyákon tartott szárnyasokat, s kihelyezte őket tenyészetekbe, ahol a fajtatiszta állomány fenntartása biztosított volt, azaz a génmegőrzés lehetővé vált. Így jutott Hódmezővásárhelyre is, az akkori főiskola tangazdaságába (jelenleg: SZTE Tangazdaság Kft. ) közel ötszáz darab belőlük. A kezdetekben dr. Sófalvy Ferenc foglalkozott az állománnyal, ügyelve arra, hogy a tenyészet a fajtatisztaság mellett megfelelően változékony maradjon, és ne lépjen fel beltenyésztés – halála után dr. Benk Ákos örökölte meg az egy kopasznyakú kendermagos, s négy fedettnyakú kendermagos-vonalból összetevődő állományt (a "vonal" itt annyit jelent, hogy az egy-egy vonalhoz tartozó tyúkok nem rokonok).
Tapasztalataim velük kapcsolatban nincsenek, mivel most lesznek először. A testméretük nem túl jelentős, de húsminősége kiváló, és szívós, "a jég hátán is megélő madárnak" tartják. Nagyon jó tojónak mondják őket, télen is jó a tojás hozamuk.