Földanyavirág: A teleltetés előtt kb. a növény harmadát metsszük le. Világos helyen teleltessük, 10/12 °C mellett, és csak annyira öntözzük, hogy ki ne száradjon. Tavasszal ültessük friss földbe. Leander: Megerősödött növényként elviseli a 0 – -5 °C-os hőmérsékletet, vagyis az "enyhe fagyot". Mikor rügyezik a fenyő tv. Világos vagy félsötét helyen, 5-10 °C-os hőmérsékleten teleltessük, takarékosan öntözve, de ügyelve arra, hogy ki ne száradjon. Egy megjegyzést a metszésre vonatkozó kérdésekhez: a GARDENA Hírlevél legutóbbi számában részletesen foglalkoztunk a leander metszésével, kérdéseire ott találhat választ. Golgotavirág: Enyhe éghajlaton (ahol a szőlő megterem) a védett helyre ültetett golgotavirágot (Passiflora caerulea) általában kint hagyhatjuk télre. A megerősödött növény elviseli a -5 – -10 °C-os hőmérsékletet. Egyébként pedig bent teleltessük, de 10–12 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten, ha a külső hőmérséklet 0–5 ºC. Csak annyira öntözzük, hogy ki ne száradjon. Ne feledjük, a golgotavirágnak többféle változata van, olyan is, amelyik nem szereti a meleget.
15 cm-es -kapálógépezett fenyő formája és tűlevele sokkal szebb mint a gyomirtózott -akkor kapálógépezzünk, mikor nincs még gaz, és gyorsan végig lehet futni rajt kapálógéppel.
Törzse szabályos, henger alakú. Tűlevelei világoszöldek. Ágai örvökben, vízszintesen állnak, a végükön a hajtások idővel mindinkább lecsüngenek. A feketefenyő ( Pinus nigra= borovica čierna) erős, kellemes gyantaillatú. Tűlevelei szúrósak. Egyenes, hengeres törzse már alacsonyan elágazik. Kérge sötét szürkésbarna, mélyen repedezett, lemezesen pikkelyes. Mikor rügyezik a fenyő kérgestapló. Új hajtásai sárgásan pikkelyesek, de már a fiatal ágak is feketésbarnák, durván pikkelyesek. A nordmann fenyő ( Abies nordmanniana= jedla nordmannová, kaukazská) egyre kedveltebb, mivel tömött, kúpos koronájú, teljesen szimmetrikus alakú. Tűlevelei puhák és mélyzöldek, egyáltalán nem szúrnak és nem gyantásak. Levelei a hajtás felső részén félkörben, kefeszerűen állnak. A fényeszöld, kifelé ívelő levelek fonákán két fehér csík húzódik végig gázcserenyílásokkal és viaszpöttyökkel. Nagyon keresett a citrus illatú duglászfenyő ( Pseudotsuga menziesii= duglaska tisolistá). Ha ezt választjuk, különleges, kellemes, narancsos citrus illat lengi majd körül a karácsonyfánkat.
szerinti értékcsökkenés elszámolása még tartana. Ezeknél a tárgyi eszközöknél a kisvállalati adó hatálya alatt az előzőeket figyelembe véve nem számolható el "adótörvény szerinti" értékcsökkenés. Kérdés, hogy miképpen alakul ez esetben az eszközök számított nyilvántartási értéke? Ha az adózó az adott eszközt már a kisvállalati adó választása előtt teljesen leírta, akkor esetében a kisvállalati adóalanyisága megszűnését követően társasági adóalanyként a szóban forgó eszközök társasági adóbeli "nyitóértéke" a kisvállalati adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott, a Tao. pontja szerinti számított nyilvántartási értékkel egyezik meg. Tehát az adott adózó kisvállalati adóalanyisága esetleges megszűnését követően lényegében "ugyanott" folytatja majd társasági adóalanyként a kérdéses tárgyi eszközök adóalapnál történő leírását, ahol "abbahagyta". A kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett tárgyi eszköz, immateriális jószág A Kiva tv. § (4) bekezdése szerint a törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
A társasági adó hatálya alá történő áttérés előtti utolsó adóév adózott eredményére és az abból keletkező eredménytartalékra az általános számviteli szabályok vonatkoznak. Abban az esetben, ha az előzőekben meghatározott áttérési különbözet értéke pozitív szám, akkor az adózónak a Kiva tv. § (4a) bekezdése alapján a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból átvezetve ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot kell képeznie. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben – a társasági adóalanyiság időszaka alatt – a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás (illetve a lekötött tartalék fel nem oldása) esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni. Tehát az áttérési különbözet a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldható fel, ellenkező esetben a társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, késedelmi pótlék fizetési kötelezettség nélkül.
chevron_right Értékcsökkenés: erre is figyeljen a társaságiadó-bevallás kitöltésekor! hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó 2015. 05. 04., 12:23 Frissítve: 2015. 04., 12:12 A számviteli értékcsökkenés növeli, míg a társasági adótörvény szerint számított amortizáció csökkenti a társaságiadó-alapot. Ez egyszerű. Papíron. A gyakorlat azonban általában bonyolultabb. A jó hír az, hogy az adótörvény is lehetőséget ad arra – korlátok között persze –, hogy az adóalapot a cég érdekeinek megfelelően formáljuk. Terven felüli értékcsökkenés A társasági adóbevallás kitöltésekor a terv szerinti (számviteli) értékcsökkenés értékével szépen – automatikusan, rutinból – megemeljük az adóalapot. Mi a helyzet a terven felüli értékcsökkenéssel? Mielőtt erre rátérnénk, csak emlékeztetőül: a terven felüli értékcsökkenési leírást nem az 57. számlacsoportban számoljuk el, hanem a 86.
A Kiva tv. 28. §-ának (5) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a kisvállalati adó hatálya alá való áttéréskor az adózó választása szerint nem alkalmazza a Tao. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltakat, vagyis a gyorsított értékcsökkenési leírással összefüggésben alkalmazandó korrekciós tételeket. Visszakerülés a társasági adó hatálya alá A kisvállalati adó hatálya alól a Tao. hatálya alá visszatérő adózók esetében az értékcsökkenés elszámolása attól függően alakul, hogy az adott immateriális jószágot, tárgyi eszközt mikor, mely időszakban szerezték, illetve állították elő. Eltérően alakul ugyanis a kisvállalati adó hatálya alá eső időszak előtt, valamint a kisvállalati adó hatálya alá eső időszakban megszerzett (előállított) immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának figyelembe vétele. A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett tárgyi eszköz, immateriális jószág A társasági adóalanyként megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő – ismét a társasági adó alá kerülő adózónál történő – "folytatására" ad lehetőséget a Kiva tv.
számú melléklete szerint megállapított értékcsökkenési leírás összegét, és kétszeresen (a Tao-tv. 8. § (1) bek. b) és d) pontja alapján) kell adóalapot növelő tételként figyelembe venni a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás összegét. A két növelő tétel alkalmazása nem választási lehetőség, hanem kötelezettség az adózók számára. Az értékcsökkenési leírás adóalapot érintő korrekciója során még mindig a leggyakoribb hiba, hogy az adózók nem veszik figyelembe a Tao-tv. számú melléklet 12. pontjának azon rendelkezését, mely szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét. Eszerint, ha az adózó a tárgyi eszközt teljes egészében fejlesztési tartalékból "finanszírozta", akkor az üzembe helyezést követően már nem lehet értékcsökkenési leírás címén adóalapot csökkentő tételt figyelembe venni. Ha az adózó a tárgyi eszköz megvalósítását részben fejlesztési tartalékból, részben saját forrásból "finanszírozta", akkor az üzembe helyezés napjától az elszámoltnak minősülő összeget meghaladó rész után – a bekerülési értékre vetítve – elszámolható az értékcsökkenési leírás.
rendelkezéseinek megfelelően veszi figyelembe az értékcsökkenési leírás adóalapot növelő és csökkentő összegét, de mégis elmarasztaló határozat kerül kiadásra az ellenőrzés befejezésekor. Ennek oka, hogy az adóalany az értékcsökkenési leírás megállapításának nem a Tao-tv. szerinti, hanem a számviteli törvényben foglalt előírásait sérti meg. Ilyen esetben az adóhatóság megállapítása jogszerű lesz, tekintettel arra, hogy a Tao-tv. kifejezetten rendelkezik arról, hogy a Tao-tv-t a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az ellenőrzések során gyakori megállapítás, hogy a vállalkozások – a számviteli törvény kötelező előírása ellenére – nem rendelkeznek a tárgyi eszköz üzembe helyezéséről hitelt érdemlő dokumentumokkal (pl. jegyzőkönyvvel, használatbavételi engedéllyel, üzembe helyezési okmánnyal, stb. ). A tárgyi eszközöket általában a beszerzés napjával aktiválják. Ennek következtében sűrűn előforduló hiba, hogy a bekerülési érték megállapításakor nem veszik figyelembe a beszerzéshez kapcsolódó, a bekerülési érték részét képező tételeket (pl.