Három napja van (volt) a tulajdonosnak, hogy elvigye az autót Megnéztük a jegyző által hivatkozott helyi rendeletet, ami elég részletesen szabályozza az ilyen eseteket, sok esetben konkrét határidőket is megjelölve. Íme a vonatkozó rendelet nekünk fontos passzusa: Az üzemképtelen és a forgalomban történő részvételre alkalmatlan jármű hatósági elszállítása előtt az önkormányzat Közterület-felügyelete írásban köteles felszólítani az ismert üzembentartót, tulajdonost a járművének közterületről 3 napon belül történő eltávolítására, az ismeretlen tulajdonos esetében pedig a felszólítást a jármű szélvédőjére elhelyezni. Elszállítjuk a szabálytalanul várakozó autókat. BKK FÖRI rendészeti igazgatóság szabálytalan parkolás várakozás. Ha ez nincs meg, a parkoló autók az ezt jelző tábla nélkül is. Ha a magánterület tulajdonosa úgy dönt, elszállíttatja a kocsit, azt neki. Azt lehetetlen megmondani, hogy az autók sofőrjei közül hányan. Elvileg a kresz szabályai érvényesek, illetve magánterületen irányadóak.
Olvasónk levele szerint a házhoz tartozó parkoló magánterület, amire. Csak ma fél óra alatt hat idegen autót számoltam és fényképeztem le napközben. A helyzet a következő: adott egy lakópark, ahol elvileg nem lehet a parkon belül autóval parkolni. A bejáratnál kint van (kapun belül) egy. Ez miért foglalja itt a helyet – kérdezi, aki gyalogosként jár arra, vagy autósként vadászik parkolóhelyre. Esetleg az ablaka alatt áll egy ilyen. Hol válik el egymástól a parkolás és a tárolás? Bátrabban viszik el az autókat Az autó mögött a falra kitett egy papírt a következő szöveggel: "PRIVÁT. Felajánlottam, hogy kifizetem a különbözetet némi pótdíjjal kiegészítve, mert a 4550 Ft bírságot aránytalanul soknak éreztem. Végül az ügy lezárult azzal, hogy a kérésemet véglegesen elutasították. Elkeseredésemben közzétettem az esetet a Facebookon, és döbbenten tapasztaltam, hogy szinte minden ismerősömnek (a Fővárosban és vidéken egyaránt) van néhány hasonló története. Úgy érzem, ez az eset nagyszerűen rávilágít a mai Magyarország egyik jellegzetes problémájára, nevezetesen, hogy az ügyintézés – bár a szó szoros értelmében véve jogszerűen, szabály szerint zajlik – gyakran méltánytalan, embertelen és indokolatlanul rideg.
Amit a kötvényalapról érdemes tudnod. A kötvényalap a befektetési alap ok egyik fajtája. Tulajdonságai alapján (Kockázati szintje és ezáltal hozamkilátásai valamint ajánlott időtávja) az értékpapír alapok közül pont a pénzpiaci alap ok és a részvényalapok ok között helyezkedik el. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik egy kötvényalap, először nézzük meg röviden, mit jelent maga a kötvény. Mi a kötvény? A kötvény hitelviszonyt megtestesítő forgalomképes értékpapír. Ha egy vállalkozásnak, vagy akár egy államnak tőkére van szüksége, akkor fordulhat bankhoz, illetve fordulhat a befektetőkhöz. Befektetési alapok hozamai: A múltbeli hozamok alapján hozott döntések veszélyei. Ekkor kötvényt bocsát ki, amellyel vállalja, hogy a kötvényen szereplő összeget valamint annak kamatait a megadott időben kifizeti. Mivel a kötvény forgalomképes értékpapír, így semmi nem akadályozza meg, hogy a kötvény gazdát cseréljen. Mi a kötvényalap? A kötvényalap egy olyan értékpapír alap a befektetési alapokon belül, ahol a befektetők pénze döntő többsége kötvényekben van. Itt nem csak kifejezetten kötvény elnevezésű értékpapírokba fektethet az alapkezelő, hanem bármilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba.
Egy, az amerikai piacon elvégzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a tíz éves múltbeli eredmények alapján legjobbnak vélt befektetési alapoknak mindössze csak a harmada nyújtott jó teljesítményt a következő 10 évben. A vizsgálatot 1983-1993, illetve azt követően 1993-2003 között végezték. Ha a fenti adatból indulunk ki, akkor 33% az esélye annak, hogy megtaláljuk a befektetési alap hozama alapján a legjobb teljesítményt nyújtó befektetési alapot, az esetek többségében pedig olyan befektetési alapba fogjuk fektetni a pénzünket, amelyek nem lesznek képesek a jövőben is jó eredményeket, magas hozamot hozni. Befektetési alapok hozamai 3. Mitől függ a befektetési alap hozama?. hiba: Legnagyobb hozamú alap kiválasztása Befektetőként hajlamosak vagyunk arra is, hogy az abszolút értékben az elmúlt évben legnagyobb hozamot hozó befektetési alapokba fektetjük a pénzünket. Ezzel azonban nem vesszük azt figyelembe, hogy a befektetési alap magas hozama nagyrészt a mögöttes termék árfolyam emelkedésének köszönhető. Ha pedig részvény alapokról beszélünk, akkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy a részvénypiacon az árak trendek, hullámok formájában mozognak.
Forrás A kötvényalap kockázata A kockázatok teljes körű felsorolására egyetlen kötvényalap esetében sincs mód, így adódhatnak olyan, személyes élethelyzetnek megfelelő kockázatok, amelyek csak rád vonatkoznak. A kockázatok felsorolása nagyjából olyan, mint amikor veszel egy doboz gyógyszert, és a dobozban a tájékoztatót elolvasod. Ott is felsorolnak mindenféle kockázatot, amely csak egy kicsit is szóba jöhet. Azokat is, amelyeknek nincs túl nagy valószínűsége, de attól még benne van a pakliban. A kötvényalapoknál sincs ez másképp, sok olyan kockázatot rejt magában minden kötvényalap, amely talán 200 évben egyetlen alkalommal kerülnek elő, de attól még léteznek. Nézzük ezeket végig. Likviditási kockázat A nyíltvégű befektetési alap tulajdonsága, hogy a befektetési jegyek bármikor visszaválthatóak. A visszaváltásra sem időbeli, sem mennyiségi korlátozás nem vonatkozik. Ez megfelelő likviditást igényel. Nem valószínű, de előfordulhat olyan szélsőséges eset is, hogy nagyarányú visszaváltások miatt a kötvényalapból olyan sok pénzt vesznek ki a befektetők, hogy a mögöttes befektetéseket kényszerből, akár áron alul értékesíteni szükséges.
Ilyen lehet például az állampapír vagy a diszkont kincstárjegy is. Emellett természetesen az alapkezelő saját megfontolásból a kötvényeknél alacsonyabb kockázatú bankbetétben is tarthat pénzt, illetve repó ügyleteket is lebonyolíthat. (A repó ügyletnél megveszi pl. a kötvényt, majd bizonyos idő elteltével eladja. ) A kötvényalap kitűnő választás lehet azok számára, akik 1-5 éves időszakon belül kívánják pénzügyi céljaikat megvalósítani. A kötvényalap típusai Rövid kötvényalap A rövid kötvényalapban kifejezetten rövid, 1-3 év futamidejű eszközök vannak. Ezek alacsonyabb kockázati szinttel bírnak a hosszú kötvényalaphoz képest, így olyanoknak lehet jó megoldás, akik kifejezetten a rövid távú pénzügyi céljaikhoz keresnek megoldást. Hosszú kötvényalap A hosszú kötvényalapokban levő kötvények átlagos futamideje meghaladja a 3 évet. Mivel az állampapír hozamai teljesen biztonságosnak mondhatók, így ez a kötvényalap érzékeny az állampapír hozamainak változására. A befektetők emelkedő állampapír hozamoknál természetesen a biztosan elérhető hozamot részesítik előnyben, így ekkor a hosszú kötvényalap árfolyama csökken, míg csökkenő állampapír hozamoknál éppen nő.
Mindettől függetlenül a kisebb forgalommal bíró értékpapírok értékelése nehézségekbe ütközhet, ha forgalom hiányában a nyilvános árfolyama régebbi. Ez ugyan egy jól diverzifikált portfóliójú kötvényalapnál elenyésző eltérést okozhat, ettől függetlenül ideiglenesen alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak. Kérdések: Te használtál-e már kötvényalapot befektetési célra? Milyen jellemzőket (földrajzi kitettség, devizanem, stb) tartanál fontosnak, ha kötvényalapot választasz? Milyen időtávra terveznél a kötvényalappal? Kérdéseitekkel kapcsolatban várom a hozzászólásaitokat. Ha szakértőink segítségét kérnéd a témában, akkor itt tudsz velünk kapcsolatba lépni.
A kockázat elutasítása kapcsán megkülönböztetjük a spekuláció és a hazardírozás (gambling) fogalmait. Spekuláció esetén jelentős a befektetési kockázatvállalás, ennek megfelelően magas hozam érhető el. A hazardírozás olyan bizonytalan kimenetelű fogadás, melynek célja a kockázat élvezete, a kockázatarányos hozamszint nem lényeges szempont (lottó). A kettő közti különbség az arányos hozamelvárásban, a kockázati prémiumban van, amit a spekuláns minden esetben elvár, a hazárdőr nem. A spekuláció egy agresszív befektetési stratégiát jelent, míg a fogadás egy játék. Általában elmondható, hogy minél nagyobb a befektető vagyona, annál kevésbé becsüli meg a további hozamokat. A hasznossági függvény a vagyonnal nő, de minden újabb egységnyi pénznövekménnyel fokozatosan csökkenő mértékben növekszik, ez a csökkenő határhasznosság elve.