Az erdélyi kopó nem szorul megmentésre, de éppen itt az ideje, hogy az Országgyűlés foglalkozzon vele – mondta az Index megkeresésére Pelczéder Tibor, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub fajtagondozó egyesület elnöke. Ahogy arról beszámoltunk: Simicskó István előterjesztésére módosítanák a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényt az erdélyi kopó megmentése érdekében. Az őshonos fajtával foglalkozó szakmai közösség vezetője azt mondta, az erdélyi kopó egy kifejezetten egészséges fajta, és tudatosan törekszenek arra, hogy az amúgy sem túl nagy állományba – tenyésztés útján – kizárólag egészséges egyedek kerüljenek. Arról is beszélt, hogy Európában nagyjából 1000 példány él, ebből 600-700 Magyarországon. Pelczéder Tibor elmondta, ők keresték meg Simicskó Istvánt és kérték meg, hogy járjon közbe a fajta érdekében. Mint mondta: óriási segítség számukra, hogy az állam segíti az őshonos fajtákat, de kimondottan rossz az erdélyi kopóra vonatkozó vadászati tiltás.
Magyarországi Erdélyi Kopó Klub 50. Jubileuma – 241. – 2018. 11. 17-i adás A Magyarországi Erdélyi Kopó Klub október 19-22. között Jubileumi Rendezvénysorozatot szervezett, mely során az erdélyi kopó fajta múltja, jelene és jövője került bemutatásra Nemcsak a vadállatok között léteznek veszélyeztetett fajok, hanem a háziállatok, így a kutyafajták körében is akadnak olyan fajták, amelyek eltűnőben vannak. Ennek oka, hogy egyes kutyafajták napjainkra elveszítették egykori használati jelentőségüket, ugyanakkor a hobby kutyatartók körében sem […] 2018-11-17 at 14:42 CACT Nehezített Vércsapa Verseny és XI. Varsány Vándor Kupa – 160. adás – 2017. 04. 29-i adás A Magyarországi Erdélyi Kopó Klub az idei Nehezített Vércsapa Versenyének helyszínéül a SEFAG Zrt. Kelet-Zselici Vadászterületének Vörösalma Vadászházát választotta április 9-én A versenyre összesen 24 kutya nevezett, ebből 6 kutya junior kategóriában. Legnagyobb számban erdélyi kopók indultak, de kis münsterlandi vizsla, Nyugat-szibériai lajka, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű német vizsla, rövidszőrű német vizsla, hannoveri véreb és szávavölgyi kopó is versenyzett.
Erdélyi kopó törzskönyv
Közös rendezvények szervezésével közelebb hozza egymáshoz a kopó tulajdonosokat, barátokat, érdeklődőket. A Klub kiemelt céljának tekinti továbbá a fajta ismertségének, népszerűsítésének elősegítését, fajta bemutatókkal, szóróanyagokkal, média szereplésekkel. A MEKK feladata továbbá, hogy az erdélyi kopó tenyésztését és eredeti feladatának megfelelő kipróbálását és használatát megkönnyítse elkötelezett tartói számára, kereteket biztosítson a minőségi kutyatenyésztésnek, egy növekvő létszámú törzskönyvezett, minősített állomány létrejöttének. 2018 ékszer divat reviews Erdélyi kopó klub honlap Erdélyi kopó, az ősi magyar kopófajta - Kutyafajták Kezdőlap 0 0 0 Méret: px px Videó jelentése. Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Kérjük, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. E-mail címed:... Jelentésed rögzítettük.
Ugyanis a hatályos vadászati törvényből a terelővadászatoknál alkalmazható kutyafajták marmagasságát valamiért maximalizálták, így az erdélyi kopót jelenleg csak vaddisznóhajtásokon lehet használni. A szakember úgy látja: ezzel lényegében pont azt a képességét nem használhatják az erdélyi kopónak, amire valójában – már a középkorban – kitenyésztették. Így a kopóságát veszíti el a kopó. Nem kell tenyésztőnek, szakembernek lenni, hogy rájöjjünk: nem igazán jó ez így. A kopók többségét ma is munkakutyaként tartják, és elsősorban vadászatra használják, illetve használnák. Azért is szükséges ez a módosítás, mivel a terelővadászatok az elmúlt pár évben sokkal nagyobb népszerűségnek örvendenek a vadászatra jogosultak körében (tekintettel arra, hogy kutyás vadászati mód lett, és terelésen jóformán bármilyen vad lőhető), így a vaddisznóhajtások háttérbe szorultak, ezzel az erdélyi kopó használata is beszűkült. A fajtagondozó társaság elnöke kiemelte: az erdélyi kopó egyik különlegessége, fajtajellemzője, hogy amikor a keresett vad a közelében tartózkodik, azt mély, amikor pedig a vad elindul, azt magas hangú ugatással jelzi, és követni kezdi.
A Magyarországi Erdélyi Kopó Klub október 19-22. között Jubileumi Rendezvénysorozatot szervezett, mely során az erdélyi kopó fajta múltja, jelene és jövője került bemutatásra Nemcsak a vadállatok között léteznek veszélyeztetett fajok, hanem a háziállatok, így a kutyafajták körében is akadnak olyan fajták, amelyek eltűnőben vannak. Ennek oka, hogy egyes kutyafajták napjainkra elveszítették egykori használati jelentőségüket, ugyanakkor a hobby kutyatartók körében sem váltak igazán népszerűvé. Az ősi magyar kutyafajták közül is vannak olyanok, amelyek egy időben majdnem teljesen eltűntek, ám annak köszönhetően maradtak fenn, hogy a Fővárosi Növény- és Állatkert erőfeszítéseket tett a megóvásuk érdekében. Anghi professzor törekvései, hogy a kiveszőfélben lévő magyar háziállatokat az Állatkert is bemutassa, sokban segített a magyar pásztorkutyák népszerűsítésében. Az ő utódja, Szederjei Ákos igazgatása idejében 1962-ben kezdődött el a Vadászati Világkiállítás szervezésének munkája. Fodor Tamás, aki abban az időben az Állatkert madárosztályának vezetője volt, valamint Dr. Györffy Lajos, aki a Magyar Vadászok Országos Szövetsége főállatorvosa volt, a Főbizottság kynológiai bizottságában kapták azt a feladatot, hogy a Világkiállítással párhuzamosan rendezett Vadászkutya Világkiállításon a magyar vadászkutya fajtákat külön állítsák ki.
berbencei, őszi aszaló, magyarka, kék szilva, magvaváló, házi szilva, horgas magvú, hosszú szilva Korai Besztercei, Besztercei muskotály szilva magas cukor- és savtartalma kiváló, egyedülállóan harmonikus ízű. Cukor hozzáadása nélkül is alkalmas lekvárfőzésre. Vírusfertőzésre nagyon fogékony. A Besztercei szilva (Prunus domestica L. ) gyümölcse közepes nagyságú (18-22 g), átlagos átmérője 28-30 mm. Alakja megnyúlt, szabályos szilva alakú. Héja sötétkék, erősen hamvas. Üstben főzött szilvalekvár | Szatmári Lekvár. Húsa kemény, színe érettségétől függően sárgászöld vagy aranysárga. Magvaváló. Íze jellegzetesen, kellemesen édes-savas. Fája középerős növekedésű, fiatal éveiben felfelé törő, gúla alakú, később gömbkoronát nevel. A fa edzett, igénytelen, későn fordul termőre, bőven, de szakaszosan terem. Virágai a tavaszi lehűléseket jól tűrik, jó pollenadók, öntermékenyek, ezért a fajta magában is telepíthető. Sarka vírusra és polisztigmás levélfoltosságra nagyon érzékeny. A talaj iránt kevésbé igényes, a laza, kötött, savanyú és meszes talajokon egyaránt megterem.
Sokszor előfordul azonkívül a levél-lyukasztó gomba, a szilva táskásodása és a vörös levélfoltosság. Kártevői közül leggyakoribbak a pajzstetvek, a szilvamoly és a poloskaszagú szilvadarázs; utóbbiak a gyümölcs férgesedését és kellő védekezés hiányában tömeges hullását okozhatják. Kisebb mértékben tesznek kárt, elsősorban a lombozatban, az amerikai szövőlepke és a takácsatka.
Látvány pálinka főzdéink is méltán keresettek Panyola, Olcsvaapáti, Fehérgyarmati, Kisari stb. Besztercei szilva lekvár - 850gr 1gr/2,117 - Fűben-Fában bio webáruház. főzdék ahol a kóstoláson kívül rendezvények szervezésére és szálláshelyek biztosítására is lehetőség nyílik. A Szilva út össze van kötve vallási turizmussal, aminek kettős célja van a színes gasztronómiai élményeken felül bejárja a térség irodalmi és műemléki nevezetességeit, a templomépítészet remekeit. Legalkalmasabb szilvafajták: magvaváló, vastaghúsú, édes (pl. A Szilva út össze van kötve vallási turizmussal, aminek kettős célja van a színes gasztronómiai élményeken felül bejárja a térség irodalmi és műemléki nevezetességeit, a templomépítészet remekeit.
Szilvalekvár Különböző szilvafajtákból (lepotica, stanley, besztercei) cukormentesen vagy kevés (5 dkg) cukor hozzáadásával készül. Szellős helyen tárolva évekig eltartható. Cukorbetegeknek a cukor nélkül készült lekvárt különösen ajánljuk. 450 és 900 grammos üvegben, 3-féle méretű csuporban és többféle méretű műanyag dobozban kapható. Sárgabarack lekvár Egy kg gyümölcshöz kb. 25 dkg cukrot adva, hagyományos házi recept szerint készül saját termesztésű gönci (magyar) kajszibarackból. 400 és 850 grammos üvegekben értékesítjük. Sárgabarack lekvár eritrittel és steviával édesítve Cukor helyett fel nem szívódó szénhidrátot (eritrit, szukralóz) tartalmazó Dia-Wellness cukorhelyettesítővel készítjük. 400 grammos üvegekben értékesítjük. Meggy lekvár A szilvalekvárhoz hasonló módon, a gyümölcs nedvességtartalmát kifőzve, 30 dkg cukorral édesítve készül cigánymeggyből. A savanykás ízek kedvelőinek ajánljuk. 400 és 700 grammos üvegekben értékesítjük. Cukormentes feketecseresznye lekvár Sűrűre főzve készítjük szomolyai feketecseresznyéből.
A gyümölcs magas fruktóztartalma miatt édesítés nélkül készül. 400 és 600 grammos üvegekben értékesítjük. Feketeribizli lekvár Ez a savanykás ízű lekvár igazi ínyencség, húsokhoz is kiválóan illik. A gyümölcs magvait részben kipasszírozzuk, csak a kisebb magok maradnak a lekvárban. 30-35 dkg cukorral édesítjük. Eperdzsem Egyetlen termékünk, mely nem lekvár, hanem dzsem. Rövid ideig főzzük, hogy az eper íze ne változzon a főzéstől, és darabos maradjon. Kevés dzsemesítővel készítjük, és 20-25 dkg cukorral édesítjük. Eperdzsem eritrittel és steviával édesítve Somlekvár Ebből az erdei fanyar gyümölcsből különleges ízű lekvárt készítünk. Főzéskor 1 kg gyümölcshúshoz 40 dkg cukrot adunk. Csipkelekvár (hecsedli) Aki szereti a régi ízeket, bizonyára kedvelni fogja ezt az édeskés lekvárt. Simára passzírozzuk, 1 kg gyümölcshúshoz 35-40 dkg cukrot adunk. 400 és 600 grammos üvegekben értékesítjük. Csipkelekvár eritrittel és steviával édesítve Birsalmasajt Igazi kuriózum az ínyenceknek nagymamánk receptje szerinet.
). Kedvelt alapanyaga a konzerv- és hűtőiparnak is. Magas cukortartalma a szeszipar fontos alapanyagává teszi. Belőle készül a szilvórium, mely értékes magyar exportcikk. A betakarítás időszaka szeptember hónap, néhány hétig tárolható gyümölcsét zömmel október elején értékesítik. Vesszői jól elágazódnak, sűrű, zárt koronát alkotnak, ezért a termőkorban rendszeres, mérsékelt ritkító metszésben kell részesíteni. Erős vírusfertőzés hatására a gyümölcs nagy része torzul, éretlenül lehullik, a termés használhatatlanná válik. Optimális tenyészterülete 7 x 4 m. A fajta aránya az üzemi telepítésekben 1952-54 között 78%25, 1972-ben 80%25 volt, de vírusérzékenysége miatt kiszorulóban van a termelésből. Évente 29-32 ezer fát ültetnek, főleg a házi kertekbe. Egy-egy fa átlagtermése 40-50 kg körül mozog. Az utóbbi években a leszedett termés 10-15 ezer tonnára tehető. Kiváló áruértéke miatt továbbra is fontos fajtája marad az árugyümölcsösöknek és a házi kerteknek. A fajta szabadon szaporítható, védjegy nincs.