Ám, esküvő előtt a lány beteg lett és meghalt. A gyógyszerész soha nem tudott belenyugodni a megváltoztathatatlanba. Nyugtalan bolyongásai közben jutott el a Balaton melletti hegyoldalba, ahol a táj szépsége lenyűgözte. Eperjesi Ágnes ezt a szobrot öltöztette fel egy egyszeri akció keretében októberben. Egy több méter hosszú, a divatszakmában, a kifutókon és a politikai reprezentáció területén is használt vörös szőnyeget terített a szobor vállára, mondván, az "királynőhöz méltó, ünnepi palást, uszály képzetét kelti, miközben kalodaszerűen bénító teher is". Az akcióról részletesen beszámoltunk az Indexen; Eperjesi Ágnes akkor azt mondta, Molnár Csilla szenvedő arcú, meztelen bronzszobra lehetőséget ad, hogy "művészetről és zaklatásról, művészetről és szexuális zaklatásról beszéljünk a kapcsán. Ez nem szokott téma lenni, mert nem lehet minek kapcsán tematizálni. Ez a szobor viszont erre kiválóan alkalmas. De ehhez kell ez az akció is. Nem elég, ha önmagában, szépen megvilágítva áll a kiállítótérben, a Nemzeti Galériában.
Több mint ötven évvel a korábbi utolsó szépségkirálynő-választás után, 1985-ben rendezték meg az első, osztrák mintákon alapuló szépségversenyt Magyarországon. A verseny győztese, a 17 éves Molnár Csilla Andrea 1986-ban öngyilkos lett. Eperjesi Ágnes projektje az esemény részeként készült Szépségakció t, Pauer Gyula gipszszobrait, ezen belül pedig a Molnár Csilláról készült (ma a Magyar Nemzeti Galériában található) bronzszobrot teszi kritika tárgyává. A három és fél évtizede a Kongresszusi Központban megrendezett és tévén is sugárzott esemény egyszerre ötvözte a Kádár-kori kisstílűséget és a vadkapitalista mohóságot (valójában egy cigarettareklám-biznisz nyélbe ütésére szolgált), ahol "a pénz, a nyereség és az üzletorientált gondolkodás összekeveredett a prüdériával, a sznobsággal, az urambátyám-tradíciókkal". A szocialista királynő megválasztásának történetét Friderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című riportkönyve (1987) és Dér András – Hartai László: Szépleányok című dokumentumfilmje (1986) dolgozta fel a legpontosabban (ez utóbbi az interneten is elérhető).
A visszaemlékezések és a Szépleányok című dokumentumfilm szerint meglehetősen megalázó helyzetbe kerültek a meztelenül ácsorgó kamaszlányok, akiknek még a szeméremajkait is alaposan begipszezték a szorgos kezek – ahogy az az elkészült szobron is látható, anatómiai részletességgel. A műteremben a lányokról aktfotók is készültek, amelyek az előzetes megállapodást megszegve, a lányok hozzájárulása nélkül a Lui Deutschland című férfimagazinban láttak napvilágot 1986 januárjában. Az egyik fotós a későbbi médiacézár, Fenyő János volt. A pornómagazinos botrányból pont Molnár Csilla maradt ki, aki a többiekkel ellentétben nem hagyta magát fényképezni. Viszont az ő teste is közszemlére került, amikor a gipszminta nyomán készült egyik bronzszobor 1988-ban bekerült a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe - igaz, Molnár Csilla addigra már halott volt. A 17 legforróbb vetkőzős tánc a filmtörténetből Szomorú hír érkezett Poór Péterről. De akkor vajon mégis honnantól számít pornográfiának a meztelen test erotikusnak is látható ábrázolása?
tegnap 07:02 Molnár Csilla udvarhölgyeivel /Fotó: Fortepan-Gábor Viktor Napjainkban újra a média érdeklődésének középpontjába került- ha más nézőpontból is - a drámai sorsú Molnár Csilla személye, aki tinédzserként 1986. októberében Magyarország szépségkirálynője lett, majd kilenc hónappal később, 1986. július 10-én önkezével vetett véget életének. A szépségversenyen dobogós modellek üzleti célú kihasználásáról, a személyiségi jogaik sárba tiprásáról, a metoo mozgalom gondolataira építkezve, Eperjesi Ágnes kortárs képzőművész jelentett meg az idei Könyvhétre egy albumot, amelyben összefoglalja két korábbi, ezzel a tematikával foglalkozó kiállításának anyagát. Hosszú út vezetett a Kádár-rendszer egyetlen szépségversenye tragikus végkifejletéhez. A keleti blokkban egészen 1985-ig nem rendeztek szépségkirálynő-választást, a szocialista erkölcsökbe nem fért egy ilyen bele.
Összefoglaló Nero - az európai ember tudatában a történelem egyik leggonoszabb uralkodójaként élő római császár Kosztolányi Dezső kilencven éve, 1921-ben megjelent első regényének főszereplője. Az író azonban a történeti hagyomány ismeretében azt igyekszik benne megtalálni és megragadni, ami művészi és emberi gyarlóságának kulcsa, hogy alakján és sorsán keresztül az embert és a művészt a modern korban is kínzó kérdésekre keressen válaszokat. Korát és terét tekintve ez a mű távol esik ugyan a későbbi regényekben ábrázolt helytől és időtől, a XX. század elejének Magyarországától, mégis egyszerre feszeget benne Kosztolányi húsba vágóan személyes és riasztóan modern társadalmi problémákat. Nero a véres költő - Kosztolányi Dezső - Irodalom - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Vall életről és halálról, költészetről, művészetről és politikáról, hűségről és árulásról, tartásról és alakoskodásról. E sokrétű és költőien megírt, ugyanakkor népszerű regény kritikai kiadásának célja, hogy közelebbről láthassuk és vizsgálhassuk az alkotó Kosztolányit, hogy jobban megértsük a Nero, a véres költő üzenetét.
Ennek okán a tízéves Géza Mihály öccsével, nagybátyjához, Áchim Ádám szarvasi espereshez került, ahol a Vajda Péter Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Kortársai szerint kitűnő tanuló, de a magánéletben rendkívül visszahúzódó, szomorú természetű diák volt és társaival keveset beszélgetett. 1899 őszén Áchim nagybátyja váratlanul elhunyt, így Géza és Mihály fivére a Czövek családhoz került. Gyóni már ekkoriban gyakran kísérletezett versírással: az úgynevezett "fekete noteszban" gyűltek zsengéi. Néhány korai verse meg is jelent a Képes Családi Lapban, ilyen például a Körös-parton című alkotás. Gyóni Géza híres versének sorai (Fotó: Első Világháborús Albumok) 1900-ban került Békéscsabára, ahol a Rudolf Főgimnáziumba járt. Itt Vidovszky Ferenc házában lakott. Sokat foglalkozott tanulmányaival és a békéscsabai önképzőkör kiemelkedő tagja lett, itt végzett munkájáért többször szerepelt az érdemkönyvben. A jeles érettségi után magyar és történelem szakon, bölcsészkaron kívánt továbbtanulni, de végül meghajolt apja akarata előtt, aki papot szeretett volna nevelni fiából.
Miért tehát a dilemma? A regény terét és díszletét a császárkori Róma adja (Kosztolányi máskor is kedvelt színtere), a néhány részletének kulisszáit a Kosztolányi életrajzi és városi környezete, többé-kevésbé bizonyosan, hogy a forradalmak utáni Budapest kávéházi világa. Legalábbis az értelmezések egy jelentős része ebből a nézőpontból fejti ki a véleményét, és ehhez a megközelítéshez ad támpontot a költő feleségének az életrajzi regénye is. De a Nero esetében érdemes-e olyan segédeszközöket használnunk, hogy történelmi, társadalmi vagy művészregény? Ezek a fogalmak kicövekelik-e vajon az utat a Kosztolányi-regény teljesebb megértéséhez. Ha úgynevezett művészregénynek tekintjük, akkor szinte biztosan állítható, hogy Kosztolányi alkotói szándéka az esztétizáló világképpel való leszámolás volt. Ne feledjük, hogy a Nero után születtek meg a sárszegi regények, és született az Édes Anna, vele egy időben keletkeztek A bús férfi panaszai nak versei. Másfelől: a költő-császár alakjának fölépítése ironikus fénybe vonja magának a művésznek a személyiségét is, és borzasztó képet fest a környezetéről.