11. 26., 18:00:00 — 2021. 26., 20:00:00 A könyvbemutatóval egybekötött előadáson a Balaton 19. századi kultúr-, művelődéstörténetét mutatja be Kovács Emőke Balaton-kutató, történész. A Balaton mint művészi ihletforrás és szimbólum a két háború közti időszakban 2021. 10. 11. Megjelent a Korszakok, sorsok, törekvések (Fejezetek a huszadik századi Magyarország oktatási, kulturális és társadalmi életéből) című tanulmánykötet, melyben napvilágot látott Kovács Emőke a Balaton mint művészi ihletforrás és szimbólum a két háború közti időszakban című tanulmánya. A Balaton Madonnái 2021. 09. 30. Balatoni nők sorstörténetei egy történésztől – hirbalaton.hu. A két háború közti időszakban tervek született egy nagyobb méretű Balaton felett őrködő Madonna szoborról. A Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában Kovács Emőke a Balaton vidékének Mária ábrázolásairól beszélt. Szakrális helyszínek a Balaton vidékén A Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában Kovács Emőke Koppány vezér történelmi emléknyomairól és a hozzá kapcsolódó művészeti és köztéri alkotásokról beszélt.
A Balaton természeti és kultúrtáj egyben, jelentős történeti hagyományokkal és művészeti lenyomatokkal. A hároméves kutatási időszakban szeretném részletesen áttekinteni, hogy miképpen változott a Balaton-képe, megítélése, jelentése, jelentősége elsősorban a művészeti formációkban – pl. irodalmi művek, festmények, fotók, filmek, szobrok –, valamint ezek a transzformációk hogyan függnek össze a tó történeti korszakaival. A Balaton történetében koncentrálódik Magyarország története, a Balatont megörökítő alkotásokban megmutatkozik nemzetünk sorstörténete is. Ebből az újszerű megközelítésből szeretném megvizsgálni a Balaton művészetelméleti vonatkozásait a 19. század elejétől napjainkig. Iskolák Phd / dla, 2009. Kovács Emőke Dr - Művész - RévArt galéria. ELTE BTK Jelenlegi munkahely Ez az adat nem- vagy csak regisztrált felhasználók számára nyilvános. Lakcím Levelezési cím Hírek, események A Balaton történeti síkjai a 19. században 2022. 07. 08. A Somogy folyóirat új, 2022. 1. számában jelent meg Kovács Emőke új tanulmánya. Mare nostrum 2022.
Időpont: 2021. 11. 08. "Olyan példátlan megtorlás kezdődött meg november 4-ét követően, amilyen nincsen a magyar történelemben" – mondta el dr. Kovács Emőke történész szónoklatában a november 4-i megemlékezésen. A nemzeti gyásznapon a Szent Miklós temetőben idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni eseményeket. Elhangzott, hamis pátosz a kádári amnesztia. Megemlékezésre gyűltek össze a keszthelyiek a Szent Miklós temetőbe csütörtökön délután. November 4-ét 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá a magyar kormány. 1956-ban ezen a napon, hajnali 4 óra 15 perckor vonultak be a szovjet csapatok az országba, hogy leverjék a forradalmat. A városi megemlékezésen dr. Dr. Kovács Emőke – Délipart. Kovács Emőke történész felidézte az akkori eseményeket, valamint elmondta, hamis pátosz, hogy 1963-ban Kádár Jánosék amnesztiát hirdettek. "Nem felejtették el, és ebben a beszédben ezt szeretném hangsúlyozni, hogy 1963-ban egyáltalán nem nyíltak ki teljesen a kádári börtönök, mert olyan példátlan megtorlás kezdődött meg november 4-ét követően, amilyen – hangsúlyozom – nincsen a magyar történelemben.
Mások mellett gőzhajó indítását szorgalmazta, ami egyben a Balaton "elindítását" is jelentette – ezzel kezdődött a tó új élete, végre lehetőség nyílt utazni a vízparti települések között. Emellett Balatonfüreden, ahol a savanyú víz miatt már korábban is létezett turisztikai forgalom, elindult a bővülő látogatottságot megfelelő módon kiszolgáló szállások és vendéglátóhelyek létrehozása. Mindez pár év alatt látványos eredményt hozott. Ugyanilyen gyors reakció született 1861-ben a Pest–Buda–Nagykanizsa vaspálya megépülésével érkező növekvő igényekre. A vasút az elmaradott déli parti településeket bekapcsolta az idegenforgalomba, nagytőkések, földesurak, köztük a földvári Széchényiek segítségével megannyi fürdőtelep nőtt ki a földből. A harmadik "válaszadásra" a trianoni békediktátum után volt szükség, mivel Magyarország minden jelentős üdülőhelyét elvesztette. Koncepcionális Balatontörvényben fogalmazták meg a minimum feltételeket a szolgáltatási és higiéniai szempontból, és egyéb területeket is szabályoztak, például a partok beépíthetőségét.
Kossuth és Széchenyi is együtt kellett ahhoz, hogy "elinduljon" a Balaton, ma hiányzik a fejlesztésekhez a hasonló összefogás. A gasztronómia lehetne a tópart legfőbb vonzereje, de számos egyéb "balatonikum" létezik még. Dr. Kovács Emőke történésszel, Balaton-kutatóval beszélgettünk a tó múltjáról és jövőjéről. – A Balatont dicsőítő mondatok után mindig következik egy "de", ami a hely lehetőségeinek a kiaknázatlanságára hívja fel a figyelmet. Volt olyan eszményi korszaka a tónak, amikor nem volt hiányérzete sem a turistáknak, sem a helyieknek? – Sosem volt tökéletes a Balaton, de több olyan időszakra is tekinthetünk példaként, amelyben jó megoldások születettek, és konstruktív hozzáállással fejlesztették a tó környékét. A 19. század közepéig gyönyörű, érintetlen, de "használhatatlan" volt a Balaton, amelyhez nem fért hozzá az utazó. Néhány gondolkodóban, akinek fontos volt, hogy mit kezdünk a kincseinkkel, igény támadt arra, hogy ezen változtasson. Az egyikük Kossuth Lajos volt, aki újságcikkekben írt arról, hogy ha ez a tó Nyugaton lenne, akkor már pezsgő élet alakult volna ki partján.
Cseh-Morva Protektorátus
Új!! : Cseh–Morva Protektorátus és 1945 · Többet látni » Átirányítja itt: Cseh-Morva Protektorátus.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Cseh–Morva Protektorátus Protektorát Čechy a Morava Cseh–Morva Protektorátus zászlaja Cseh–Morva Protektorátus címere Fővárosa Prága é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 14° 28′ 00″ Legnagyobb város Prága Államforma protektorátus Vezetők Köztársasági elnök Emil Hácha Helytartó Konstantin von Neurath Helytartó Reinhard Heydrich Helytartó Kurt Daluege Helytartó Wilhelm Frick Hivatalos nyelv cseh, német függőség a Harmadik Birodalomtól Müncheni egyezmény 1938. Cseh-Morva Protektorátus – Magyar Katolikus Lexikon. szeptember 29. Megalakulása 1939. március 15. Tagság Lista tengelyhatalmak Népesség Népszámlálás szerint 7 380 000 fő (1939) +/- Becsült 7 380 000 fő (1939) Népsűrűség 150 fő/km² Földrajzi adatok Terület 49 363 km² Víz elhanyagolható% Időzóna CET ( UTC +1) Egyéb adatok Pénznem protektorátusi korona A Wikimédia Commons tartalmaz Cseh–Morva Protektorátus témájú médiaállományokat.