Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A húszezres tömegtől és a bécsi forradalomtól megrémült tanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél 6 körül engedett a követeléseknek. Megtiltatott minden katonai beavatkozás, eltörölték a cenzúrát és Táncsics Mihály börtönajtaja is megnyílt. 1848. április 11-én, az utolsó magyar rendi országgyűlésen V. Ferdinánd király elfogadta az úgynevezett "áprilisi törvényeket". A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, amely biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését, és Magyarországot lényegében rendi államból parlamentáris állammá alakította. Noha az április törvényeket a forradalom leverését követően az új, neoabszolutista kormányzati rendszer eltörölte, azok a magyar politika viszonyítási alapjává váltak, és részint megvalósultak az 1867-es kiegyezéssel, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia idején végbement közjogi fejlődéssel. Mit kíván a magyar nemzet 12 pont. Forrás:
A vállalati energiaköltségek emelkedése biztosan meg fog jelenni az árakban. Az utóbbi időkben az átlagos inflációnál jobban emelkedtek az élelmiszerárak – ezt is gyorsíthatja a háborús helyzet. Veszélybe kerülhet-e a kormány által remélt növekedés? Ezt most még nehéz megbecsülni, de a jelenlegi tudásom alapján nem számítok nagyobb visszaesésre. A külkereskedelmünk több mint 70 százalékát EU-s országokkal bonyolítjuk, Oroszországgal és Ukrajnával csak pár százaléknyi a forgalmunk. Közvetett negatív hatások más EU-s országokon keresztül jelentkezhetnek. Ha szállítási problémák adódnak, az például okozhat átmeneti visszaesést a növekedésben. A vasúti teherszállítást például leállították Oroszországból Ukrajna felé, de hogy ez milyen tételeket érint, még nem tudni. A magyar növekedést jelentősen élénkítheti a plusz jövedelemkiáramlás (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés, béremelések, fiatalok szja-mentessége). Ha pedig a Covid-helyzet a most feltételezett forgatókönyv szerint javul, azokban az ágazatokban (turizmus, szolgáltatások) is érezhető lehet a növekedés, amelyeket visszavetett a járvány.
Mindkettő bőven mínuszos, bár a folyó fizetési mérleg 10 hónap után a zéró fölé tévedt. Meglátjuk, ott marad-e. És azt is többször elmondta, hogy az új fegyverrel is élni fognak: nemcsak negyedévente, hanem rendkívüli jelleggel, soron kívül is fognak devizalikviditást nyújtó swaptendereket lefolytatni. És ezt is úgy mondta, mintha valami elegáns megoldásról lenne szó, nem pedig egy válságlépésről, hogy a piac szét ne kapja a harmatgyenge forintot. Azt sem vetette el, hogy a devizaárfolyam védelmében készek a direkt piaci intervencióra. Pedig folyamatosan – még pár órával ezelőtt is a Világgazdaság hasábjain – azt kommunikálja a jegybank, hogy nincs árfolyamcélja. Persze mi mást csináljon? Szóval fel van adva a lecke: a kormányfőnek tetsző focis hasonlattal azt lehet mondani, hogy a jegybank úgy akarja a domináns csapat látszatát kelteni a meccsen, hogy közben kétségbeesetten fut az eredmény után. Az előrejelzés szerint ősszel tetőzni fog az infláció, de ez egy elég optimista forgatókönyv, főleg úgy, hogy a kata átszabása könnyen lehet, hogy inflációnövelő hatással jár majd.