Az ügyintézés meggyorsítás és gördülékenysége érdekében érdemes igénybevenni az automata azonosítás. Ehhez az azonosításhoz szükségünk van a PIN kódunkra és ügyfélazonosítónkra vagy pedig a szerződésszámunkra, ügyszámunkra. Ezeket érdemes előkészíteni még a Groupama telefonszám hívása előtt. Erre a hivatalos weboldalukon külön felhívják a figyelmet. Groupama telefonszám ügyintézési célra - Telefonszám tudakozó. A Groupama telefonszám mellett online elérhetőséget is kínál A Groupama Biztosító viszonylag hamar elindította az "Írjon nekünk" online ügyintézési szolgáltatást, így gyorsítva meg az elektronikus úton történő ügyintézést. A későbbiekben, 2012 június 12-től ez az online ügyintézési út vált a kizárólagossá és a biztostó csakis az "Írjon nekünk" menüpontos fogadta az ügyfelek elektronikus leveleit. Jelenleg is így jutunk el online a biztosító munkatársaihoz. Az "Írjon nekünk" menüpont alatt a következő témákban állnak a már meglévő vagy leendő ügyfeleik rendelkezésére: Tájékoztatáskérés Ajánlatkérés Kárbejelentés Változásbejelentés Díjigazolás igénylés Nemzetközi zöldkártya igénylés Online kötvény kérés Természetes személyesen is felkereshetjük a Groupama Biztosító ügyfélszolgálatait, melyek szerte az országban megtalálhatóak, minden jelentős, központi szerepet betöltő helységben.
Ezt a tényt a bírósági határozattal lehet igazolni. Az áfaalany vevő esetén alkalmazandó feltételeket megfelelően alkalmazni kell a nem adóalany vevővel szemben fennálló behajthatatlan követelések esetében is, kivéve, ha az Áfa tv. eltérően rendelkezik. Ilyen eltérés az, hogy: ha a vevő nem áfaalany, akkor őt nem kell értesíteni az adóalap-csökkentésről. (Áfaalany vevő esetén azonban továbbra is feltétele az adóalap utólagos csökkentésének a vevő megfelelő értesítése. ) ha a vevő nem áfaalany, akkor az adóalap-csökkentést érvényesítő önellenőrző bevallásban a követelés behajthatatlanként való elszámolásának okáról, az adóalap-csökkentéssel érintett számla sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, és arról kell nyilatkozni, hogy az ellenérték más módon nem térült, nem térül meg. A nem áfaalany vevő nevéről és adószámáról nem kell nyilatkozni. (Ha azonban a vevő áfaalany – az előző adatok mellett – a nevéről és adószámáról továbbra is adatot kell szolgáltatni. ) ha az adóalap-csökkentés után a behajthatatlanként elszámolt követelést vagy egy részét mégis megtérítik, a megtérített összeg erejéig az adóalap- és adócsökkentést egy újabb önellenőrzéssel vissza kell rendezni.
Az FGSZ-ügy (C-507/20. ) korlátozott időre ismét megnyitott két új lehetőséget a már elévült – 5 évnél régebbi – teljesítési időpontú behajthatatlan követelések áfa tartalmának visszaigénylésére. Az Európai Unió Bírósága végzésében ugyanis kimondta, hogy – szemben a NAV korábbi gyakorlatával – nem az ügylet eredeti teljesítési időpontjától, hanem a követelés végleges behajthatatlanná válásától kell számítani az elévülést. Az FGSZ-ügyben 2021 márciusában az adózók számára rendkívül kedvező döntés született: az EUB kimondta, hogy ellentétes a Héa Irányelvvel azon gyakorlat, miszerint a behajthatatlan követelések áfáját is csak az általános elévülési időn (az adómegállapításhoz való jog elévülése) belül lehet visszaigényelni. A gyakorlatból tudjuk, hogy egy ügylet teljesítési időpontja és a végleges behajthatatlanság fizetésképtelenségi eljárásban (pl. felszámolás) történő kimondása között általában több év is eltelik, ezáltal az adózók az elévülés miatt gyakran elestek a felszámított áfához kapcsolódóan az adóalap csökkentés lehetőségétől.
Sok szempontból vizsgálták már a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylési lehetőségeit. Fontosnak tartjuk ugyanakkor azt is bemutatni, hogy milyen jogi lépések kell, hogy megelőzzék a követelés – áfaszempontból vett – behajthatatlanná minősítését. Mivel a szabályok folyamatosan változnak, jelezzük, hogy a cikk során a 2021. szeptemberében hatályos szabályokat vettük figyelembe, ugyanakkor a hosszú távú felhasználhatóság figyelmen kívül hagytuk a koronavírus miatti veszélyhelyzet során alkalmazandó, ideiglenesen eltérő szabályokat. Behajthatatlan k övetelés az Áfa tv. szerint A legfontosabb feladat tisztázni, hogy az Áfa tv. hatályos szabályai szerint mikor minősül egy követelés behajthatatlannak. A válasz az Áfa tv. értelmező rendelkezései között, a 259. § 3/A. pontjában található. E szerint: 3/A.
Érdemes lehet tehát annak vizsgálata, hogy van-e a vállalkozásoknak olyan elévülési időn túl keletkezett behajthatatlan követelésük, amelynek áfáját eddig nem tudták visszatéríttetni.
A közelmúltban már születtek magyar bíróságok előtt olyan egyedi döntések, ahol a bíróság nem fogadta el azt a szigort, ahogyan az adóhatóság az elévülési szabályokat értelmezi. Egységes joggyakorlatról azonban még nem beszélhetünk, hiszen ezek az ügyek még a Kúria általi elbírálásra várnak. A napokban azonban egy közigazgatási bíróság úgy ítélte meg, hogy szükséges az EU Bíróságától is iránymutatást kérni arra vonatkozóan, hogy összhangban áll-e egyáltalán az EU joggal az adóhatóság jogértelmezése, miszerint az eredeti ügyletet követő öt éven túl behajthatatlanná vált követelések esetében nincs helye az áfa visszatérítésnek. Mivel az eljáró bíróság megindította az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárást, így nagy valószínűséggel a közösségi bíróság iránymutatása alapján fognak végül eldőlni ezek az ügyek. Amennyiben a döntés a vállalkozásoknak kedvez, úgy számtalan vállalkozás számára fog elérhetővé válni további áfa visszaigénylése a költségvetésből – emelte ki dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal partnere és adóperes csoportjának vezetője.