Nyikolaj Patrusev kritikusan szemléli az amerikai jelenlétet a csendes-óceáni térségben. Nyikolaj Patrusev, az Orosz Biztonsági Tanács titkára úgy fogalmazott: "Japán vissza akarja venni a Kuril-szigeteket". Mint a TASZSZ hírügynökség is írja: Moszkva és Tokió fél évszázada, a II. világháború óta tárgyalásokat folytat a Kuril-szigetekről. A két fél ugyanis nem jutott megállapodásra arról, kihez tartozik a szigetcsoport déli része. 1945-ben a Kuril-szigetek a Szovjetunió részét képezték, Japán azonban magának követeli Iturup, Kunashir, Shikotan, és a környékükön található kisebb szigeteket. Oroszország szintén igényt tart ezekre a területekre. "A határkérdéseket a Távol-Keleten jelentősen befolyásolja az amerikai katonai jelenlét a sarkköri, valamint csendes-óceáni térségben. Betiltotta az orosz arany importját és orosz tisztviselőket szankcionált Japán | hirado.hu. Ezek miatt akarja Japán visszavenni amásodik világháborúban elvesztett területeit" – vélekedett Patrusev. Nyitóképen: Orosz hadihajó. Illusztráció. Fotó: Vitaliy Ankov / Sputnik / AFP
1945. augusztus 9 -én végül a Szovjetunió megszegte a megállapodást, és egy órával a hadüzenet után elkezdte Mandzsúria megszállását, melyet végül tizenkét nap alatt be is fejezett. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Alvin Coox: Nomonhan, Stanford University Press, 2003 John Colvin: Nomonhan, Quartet, 1999 Távol-keleti előjáték a II. világháborúhoz., 2010. július 31. (Hozzáférés: 2011. Betiltotta Japán az orosz arany importját. január 9. ) [ halott link] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Soviet–Japanese Border Wars című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A párt alsóházi frakciójának illetékes szakpolitikai bizottsága hétfőn ismerteti a várhatóan őszig tartó vezetőválasztási folyamat menetrendjét. Kacskovics Imre immunológus, egyetemi tanár szerint nincsenek egyértelmű bizonyítékok a koronavírus eredetének meghatározására. Lázadnak a holland gazdák A kanadai kamionosok után most a holland gazdák lázadnak.
Kínai és orosz hadihajók grasszáltak a Kelet-kínai-tengeren található Szenkaku-szigeteknél, Japán felségvizeinek közelében hétfőn – közölte a tokiói kormány. Japán tiltakozott a lépés ellen. A Szenkaku-szigetek japán fennhatóság alatt áll, de Peking is igényt tart rájuk. Helyi idő szerint reggel nyolc előtt egy kínai fregattra lettek figyelmesek a lakatlan szigetek közelében – tájékoztatott a japán védelmi minisztérium. Ezalatt egy orosz hadihajó is belépett a térségbe 7 óra 5 perckor, és csak 8 óra 16 perckor távozott onnan. Egy minisztériumi tisztségviselő szerint az orosz fregatt azért tett kitérőt, hogy elkerüljön egy tájfunt. Ukrajnai háború: megszakadták az orosz-japán béketárgyalások. Kihara Szeidzsi kormánytitkár-helyettes elmondta, hogy Tokió tiltakozott Pekingnél az eset miatt, és elmondta, hogy országa határozott, de higgadt választ készül adni a tevékenységre. Kína az elmúlt időszakban igyekszik kiterjeszteni befolyását a térségben, és egyúttal Oroszországgal is szorosabbra fűzte viszonyát. 2016 júniusa óta ez volt az első alkalom, hogy egyszerre jelentek meg kínai és orosz hadihajók a szigetek közelében.
Putyin beleegyezett abba, hogy "a NAÜ, Ukrajna és Oroszország között párbeszéd kezdődjön az erőművek biztosításáról". Hétfőn a NAÜ Kormányzótanácsa javaslatokat szeretne tenni ennek érdekében. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter Forrás: AFP/NurPhoto/Mateusz Wlodarczyk Jean-Yves Le Drian arról is beszélt, hogy hisz Ukrajna végső győzelmében, de tart attól, hogy az ukrán nagyvárosok orosz ostroma rombolással és civil áldozatokkal járhat. Előttünk van Groznij és Aleppó példája, ez fog most elkezdődni" - hívta fel a figyelmet, az elmúlt évtizedekben az orosz bombázások által romba döntött csecsen és szíriai városokra utalva. "Úgy vélem, hogy látni fogjuk Mariupolnál, amikor vége lesz a háborúnak, borzalmas lesz, és ott van Odessza és aztán Kijev" - fogalmazott Jean-Yves Le Drian. Orosz japán háború. Az Élysée-palota szerint Emmanuel Macron úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök "továbbra is nagyon eltökélt azon céljai elérésében, amelyeket nácitlanításnak vagy Ukrajna semlegesítésének nevez", valamint a Krím-félsziget és a Donyec-medence függetlenségének elismertetésében, ami pedig Párizs szerint "elfogadhatatlan az ukránok számára".
Moszkva emellett ma kiutasított egy montenegrói diplomatát is, indoklásuk szerint válaszként arra, hogy korábban Podgoricában az orosz követség több emberét is elküldték az országból. Szintén kedden jelentette be az orosz állami gázvállalat Gazprom, hogy leállítja a szállítást Hollandiába, mert a másik fél nem hajlandó rubelben fizetni. A hollandoknak így nagyjából 2 milliárd köbméter földgázt kell beszereznie más forrásból. A Gazprom emellett a dánoknak és a Shell Europe-nak sem szállít szerdától gázt, hasonló okokból. Ukrajna és az ukrán emberek mindenesetre további támogatásokat kaptak az EU tagállamok felől. Litvánia Bayraktar drónokat ígért az ukrán haderőnek, míg a magyar tűzszerészek Csernobil aknamentesítésébe kapcsolódnak be szakmai kiképzéssel és segélyszállítmányokkal. Az ORFK keddi közlése szerint egyébként hétfőn több mint 9000 menekült érkezett Magyarországra az ukrán-magyar, illetve a román-magyar határon keresztül, a BKK pedig bejelentette, hogy augusztus 31-ig díjmentesen utazhatnak a járataikon.
Négy évvel az 1879-es nagy árvíz pusztítása után Ferenc József visszatért a városba, hogy a saját szemével győződjön meg róla: Szeged szebb lett, mint volt. A városépítés addigra nem fejeződött be természetesen, de ünnepelhették az utakat, házakat, iskolákat, városházát, színházat, hidat. Városrésztörténeti sorozatát a Szegedi Tükör a belvárosban folytatja. A harmadik részben azokról az évekről olvashat, amikor mai arca kialakult. Városháza - Szeged Tourinform. – Soha nem látott iskolaépítés kezdődött a nagy árvíz után, ami az első világháborúig eltartott némi döcögéssel a tempóban. Akkor létesült a mai Radnóti, amely leánygimnáziumnak készült, ám időközben rájöttek, hogy a fiúknak mégis jobban kell. Erre építettek egy másik oktatási intézményt a Tisza-partra, a Szent Erzsébetet, a mai Tömörkény-gimnáziumot. Akkor húzták fel a polgári leányiskolát, a mai jogi kart, a polgári fiúiskolát az Árpád téren, amelyből a Kalmár Intézet lett. És így tovább: a Dózsa-iskolát, és egy újabbat a nagykörút és a Csongrádi sugárú sarkán – sétáltunk végig gondolatban a város oktatási intézményei között Simoncsics János nyugalmazott művelődésiház-igazgatóval, aki régóta kutat helytörténetet.
Tudtad, hogy van egy Sóhajok hídja Szegeden is? A híres velencei híd mintájára épült a várost megsemmisítő 1879-es árvíz után. A nagy elődre azonban csak a nevében hasonlít, nem elítéltek, hanem az újjáépített város megtekintésére és színház megnyitására érkezett Ferenc József király sétált át rajta. Sóhajok hídja Szegeden Sóhajok hídjának azokat az építményeket nevezzük, amelyek többnyire patak vagy folyó felett átívelve két épületet kötnek össze. Az eredeti és a mai napig a leghíresebb a Velencében található Sóhajok hídja. Hazánkban is több ilyen építményt találunk, mindközül a legismertebb a szegedi Városházát a Bérpalotával összekötő, mára műemléki védettséget élvező gyaloghíd. Az 1879-es nagy árvíz gyakorlatilag elmosta egész Szegedet, 5458 ház összeomlott, csupán 265 maradt állva. Utána gőzerővel indult meg Szeged újjáépítése. A hidat Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, a megrendelői igényeket követve nem szecessziós, hanem neobarokk stílusban épült 1883-ban. Sóhajok hídja szeged. Ferenc József személyesen akarta megnézni, hogy milyen lett a város a hatalmas építkezések nyomán.
És ne felejtsük el a Csillag-börtönt és az államfogházat sem, amely ugyancsak a Mars téren kapott helyet. Rakpart, színház, városháza Nekikezdett a város a Tisza-partfal kiépítéséhez, kialakították a rakpartot az akkor még létező folyami hajóforgalom számára. A szegediek régi vágya is teljesült, mégpedig hogy legyen állandó kőszínházuk. Működött ugyan az árvíz előtt egy ideiglenes faszínház a mai Kelemen utcában, de azt az árhullám maga alá temette. 1883-ra ezek elkészültek, mint ahogyan a híd és az új városháza is. A város első kőhídja a Tisza felett (fotó: Letzter és Társa; a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből leltári szám: T10235) Indóház A dóménál kevésbé emlékezetes a nagyállomás története. Annak helyét sem sikerült vitáktól mentesen kijelölni. Sóhajok hídja - Képek, Leírás, Elérhetőségi információk kiránduláshoz. Az egyik lehetőség szerint a Pest–Szeged vasútvonal a mai Kálvária sugárúton futott volna be a Dugonics térig. Egy másik tervben az szerepelt, hogy a jelenlegi Kossuth Lajos sugárúton gördüljenek be a szerelvények. Végül a döntéshozók a várost megkerülő vonal mellett maradtak, és a vonatok végállomását a jelenlegi Indóház térre helyezték.
Az állatkert kiemelt feladatának tartja, hogy a veszélyeztetett állatfajokat fajmentő tenyészprogramok keretében tartsa. Vízes élmények télen-nyáron Az igazi kikapcsolódást kedvelőknek pedig Szeged városa fürdőkkel is kecsegtet, mint a keleties hatásokat tükröző Tisza Lajos körúti Anna fürdő, vagy a négyévszakos víziváros, Európa leghosszabb vízicsuszdájával váró fürdőkomplexum, a Napfényfürdő Aquapolis, amely nem csak nagyoknak, hanem kicsiknek is felejthetetlen élményt garantál. Szállás tippünk: A Napfényfürdővel közvetlen összeköttetésben álló Hunguest Hotel Forrás 2010 óta gondoskodik a vendégek pihenéséről, melyet a pazar csobbanási lehetőségek mellett számos szolgáltatás támogat. Sóhajok hídja - Velence. A hotelben található négypályás bowling-pálya, Xbox-szoba, biliárdszalon és egy hatalmas kivetítő is. A kisebbek szórakozásáról a játszószoba gondoskodik, de hétvégenként és iskolai szünetekben Szegi Tekivel, a szálloda kabalateknősével is mulathatnak. Nézd meg csodás ajánlataikat> > Napfényfürdő Aquapolis, Szeged Érdekes volt ez a cikk?
Előtérben a közúti híd, háttérben a színház készül (fotó: Letzter és Társa; a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből leltári szám: T10201) Gyakorlatilag ez a kép határozza meg Szeged mai arcát. * * * Belvárostörténet 1. rész – A tatárok után a kor virágzó nagyvárosa fejlődött ki: a vár jelentette Szegedet a középkorban 2. rész – Két méterrel megemelték a kubikosok Szegedet A helyőrségi laktanyának alakítják ki a Mars teret (fotó: Letzter és Társa; a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből leltári szám: T10203) Az én Szegedem Megmutatná féltve őrzött régi családi fotóját a Szegedi Tükörben? Fényképezte fiatal korában az utcát, ahová beköltözött, és elmesélné a felvétel történetét? Nosztalgiázzunk együtt! Dombai Tünde újságírót eléri a vagy a Szegedi Tükör, Polgármesteri hivatal, 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. címen. (Folytatjuk. Nyitóképünkön: piacozókkal népesült be a Széchenyi tér (fotó: Letzter és Társa; a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből leltári szám: T10211) Dombai Tünde