Hogy bemutassa a szereplők érzelmeit, lelkivilágát, a szabad függő beszédet alkalmazza. Nagy előszeretettel használja a sűrítést, balládás hangulatot, sejtelmességet. [1] Történet [ szerkesztés] Bede Erzsi, a történet főszereplője naiv, egyszerű falusi kislány. Nővérét, Annát a bíróság orgazdaság vétsége miatt félévi börtönbüntetésre ítélte, azonban Anna meghal, és így nem tudja letölteni az ítéletben kiszabott büntetést. "... nehéz, fojtott levegő volt, ködmön- és pálinkaszag, ". Erzsi megjelenésével a terem szorítása enyhül, majd mikor elmeséli a történetét szinte teljesen feloldódik. Bede Anna Tartozása Novella Elemzés. A mű cselekménye és hossza is rövid, viszont eléggé érzékelteti a bírák és az elnök érzéseit, képi elemekkel. Történhetne bármikor, de a kályha, a ködmön valószínűsíthető ott volta, a pálinka, a király és az országbíró képe a falon, és a lány öltözete a 19. század végére utalnak. A két főszereplő Bede Erzsi, és a bírák elnöke, akinek még a nevét sem tudjuk meg. A címben szereplő Bede Anna a cselekmény előtt Körülbelül egy héttel meghalt, neki viszont a szerelme nevét is megismerjük, aki miatt bűnbe esett, orgazdaság vétségével.
Odakint tél van, jégvirág van az ablakon, Részletesen leírja a teremben lévő illatokat, ami nem hatnak túlságosan kellemesen, inkább egyfajta bűzt érez az olvasó. Okostankönyv Az elbeszélés, A jó palócok kötet egyik rövid története kiváló példája Mikszáth hangulatteremtő és jellemábrázoló módszerének. A történet egy helyszínen játszódik (a bíróság épülete, a tárgyalóterem), rövid idő alatt. A szokványosnak mondható szituációban a szereplők – bírák, beidézett személy – közül ketten kerülnek középpontba: az elítéltnek hitt lány és a bíróság elnöke. Két bekezdésnyi szövegben figyelhetjük meg Mikszáth jellemzési módszerének sajátosságait: a tárgyalóterembe lépő fiatal lány szépsége megváltoztatja a környezetet, hangulatot (légáramlat, fénysugár), a külső jellemzésre a pontosság mellett (alak, arc, haj, szem, ruházat) az emocionális telítettség jellemző. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Az elbeszélő maga is gyönyörködik a lány szépségében, miközben olvasóit gyönyörködteti benne, de az is kiderül, hogy a lány zavarban van, fél (belső világ – "szemei szendén lesütve,... homloka elborulva").
Nem rest hazudni a lánynak, hiszen teljesen "elérzékenyül", mikor meghallja a lány hangját, hogy mennyire örül annak, hogy nem kell börtönbe mennie. A bírák és a jegyző a mellékszereplők. Szerepük nagyon eltörpül. A mű elején a hangulat bemutatása a szerepük, a mű során pedig az, hogy ez a hangulat hogyan változik, oldódik. A mű legfontosabb és legnagyobb párbeszéde, amikor az elnök és a lány beszélgetnek. Nagy részét a lány mondja egyedül, néha vág bele az elnök. Ez a párbeszéd a mű fordulópontja, és ebben található meg a tartalom, A lány lelkesülve, majd sírva meséli a testvére történetét, amibe az elnök az izgatottsága miatt kérdezget bele. A mű azt mutatja be, hogyan lehet néha eltekinteni a szigorú szabályoktól a fentebb való embereknek azért, hogy segíthessenek az egyszerűbb, néha butább, és valamely okból elesettebb embereken. Az elhunyt Anna húga, Erzsi és családja babonásan féltve a lány lelki üdvét, elhatározzák, hogy átvállalják az Annára kiróttakat. Erzsi leüli a büntetést, az anyja kifizeti a kárt.
(1970) • Kísértet Lublón (1976) • Akli Miklós (1986) Tévésorozatok • A fekete város (1971) • Beszterce ostroma (1976) • Különös házasság (1984) A bírák naivnak és butának tartják, pedig lehet, hogy nem az, csak nem ismeri a törvényt. Az elnök a mű elején a megszokott hideg, másokkal közömbös, kissé mogorva képét mutatja, a végére azonban, ahogy a terem, úgy ő is feloldódik, megenyhül a lánnyal szemben, kedves lesz hozzá, sőt meg is öleli. Egy sárga kendővel törölgeti állandóan izzadó homlokát, az elején csak kicsit izzad, nyugodt, talán fáradt. A lány megérkezésekor ugyanolyan közömbös, viszont mikor az azt mondja, hogy "a törvény törvény" egyszer csak mintha szédülne, zavarossá válik előtte a kép. Kapkodja a fejét, szétnéz a szobában, és ettől felélénkül A három szó azonban folyamatosan visszhangzik fejében, próbálja másra terelni a figyelmét (kályha, időjárás), ám azok is midig csak azt zúgják fülébe: "a törvény törvény". A mesélő kegyetlennek írja le, mikor a lány szépségét és ártatlan tekintetét figyelembe nem véve "helyeslést bólint a túlvilági hangnak".
pl. Ciprus, Bécs, Balaton stb... A kisrégió északi határa a Duna, délen pedig a Velencei-hegységtől északra eső terület. Változatos vidék, hiszen a nyugati rész arculatát a Kisalföld határozza meg, és ebben a kisrégióban található a Dunántúli-középhegységhez tartozó Vértes és a Gerecse is. A Vértes (487 m) területén barnakőszén-, illetve bauxittelepek találhatók. A hegység nyugati peremén, a Móri-árok mentén alakult ki a móri borvidék. A Vértes és a Zámolyi-medence természeti értékeit a csákvári Gessner-házban fotók és diorámák mutatják be. A meglévő értékek védelme érdekében jött létre a Vértesi Tájvédelmi Körzet. Hajóutak a dinan.com. A Gerecse (633 m) nevezetessége többek között a süttői vagy piszkei vörösmárványként ismert vöröses színeződésű mészkő. A Duna és a Velencei-hegység között térkép A Duna és a Velencei-hegység között cikkek
Klasszikus Dunai hajóút Budapest Passau 5 éjszaka Budapest-Passau vagy Passau-Budapest Klasszikus dunai hajóút, egyirányú utazás a nemzetközi publikum által kiemelkedően kedvelt Croisi Europe elegáns szállodahajóival, Budapesttől Passauig, vagy fordítva. Hetente indul, ezeken a hajókon sajnos hamar elkelnek a kabinok. 1049 €-tól (393 400 Ft) Tovább » Kedvencek +