Nauryz Napja - Bíró András Zsolt, elnök - Magyar Turán Alapítvány... 3. - YouTube
Az M5 tévécsatorna "Ez itt a kérdés" kulturális magazinja a január 1-én megalakult Magyarságkutató Intézet kapcsán interjút készített Bíró András Zsolt antropológussal, a Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlés főszervezőjével és a Magyar Turán Alapítvány elnökével. A Magyarságkutató Intézet január 1-től megkezdte működését, Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere igazgatónak Dr. Horváth-Lugossy Gábor Józsefet nevezte ki. Az intézet egyetemtől függetlenül működik, így minden tanintézmény számára nyitott lesz a lehetőség a jövőbeli kutatásokban való részvételre. Az M5 műsorában a Magyarságkutató Intézet megalakulásának szükségszerűségéről, a korai magyar történelem kutatásáról beszélgetett a három meghívott tudós. Hogyan kapcsolódik ez a lovasvilághoz? A minden évben megrendezett óriási sikerű Kurultáj vagy Ősök Napja rendezvény kapcsán! A rendezvényen megtekinthetitek a legfrissebb kutatási eredményeket, a lovas bemutatókon kívül részt vehettek szakmai előadásokon is. Idén ismét változatos programmal várja a látogatókat a rendezvény augusztus 16-18. között.
* * * * * * * Jelölti meghallgatásán dr. Varga Zsolt András az országgyűlési szakbizottság előtt kiemelte: az alaptörvény ruházza a Kúriára a jogegységesítés feladatát, és ennek felelősségét a Kúria nem ruházhatja át, oszthatja meg, terítheti szét. A jogegységért viselt felelősséget a bírói szervezeten kívül és azon belül is viselni kell - szögezte le. Hozzátette, hogy a Kúria ezt a feladatát csak akkor tudja ellátni, ha állandó, érdemi és valódi kommunikációt folytat a bíróságon belül. A jelölt kitért arra is - jeklentette az MTI -, hogy "végtelenül fontos" a Kúria elnökeként a szakmai és igazgatási feladatok elválasztása, hogy "talárban vagy talár nélkül nyilvánulunk-e meg". Mint mondta, a Kúria elnökként igazgatási feladatot lát el és nem befolyásolhatja az ítélkezést, ítélkező bíróként pedig álláspotja egy a döntés meghozatalában résztvevő többi bíró álláspontja között. Megjegyezte: a bírói függetlenség minden bíró személyes tulajdonsága és személyes feladata, a politikai befolyásnak pedig könnyű ellenállni, mert az törvénysértő.
Bajkai István (Fidesz) kérdésére közölte: kötelességének érez mindent megtenni az "alaptörvénykomfort" ítélkezés megvalósulásáért. Varga László (MSZP) dr. Varga Zsolt Andrásnak az Alkotmánybíróság tagjaként hozott határozatait firtatta, ezekkel kapcsolatban a jelölt hangsúlyozta: egyetlen döntést sem az előadó bíró hoz, az Alkotmánybíróság döntései testületi döntések, amelyeket vita előz meg. Vitányi István (Fidesz) kérdésére elmondta, az, hogy a társadalom igazságérzetét felerősíti a nyilvánosság, nagyon nagy teher a bíróságnak. Megjegyezte: ha minden bírói ítélet tökéletes lenne, nem lenne szükség jogorvoslati eszközökre, márpedig ezek köre egyre bővül. Mivel emberek által, emberek magatartására, emberek által alkalmazott szabályokról van szó, mindig bennük lesz a tévedés lehetősége, de fontos, hogy a bíró ne szakadjon el az alaptörvénytől - tette hozzá. Varga-Damm Andrea ( független) azt kérte a jelölttől, hogy a jogegységi döntések ne legyenek ellentétesek a jogszabályok valódi rendelkezésével, ne alkosson új jogszabályt.
Közleményében az Országos Bírói Tanács elismeri dr. Varga Zsolt András tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét. Meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott. Nem lehet azonban elvonatkoztatni attól a ténytől, - hangsúlyozza az OBT, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.
No, most mehetsz, te megpörkölt vadmacska! De el ne felejtsd, hogy amikor legközelebb idejövök a Gyűlés Sziklájához, férfiként jövök, és Sir Kán bundája lesz rajtam. Egyébként pedig Akela elmehet, és szabadon élhet, ahol akar. Nem fogjátok megölni, mert én nem akarom. És ti se üljetek itt tovább, a nyelveteket lógatva, mintha valakik volnátok. Kutyák vagytok, és én elkergetlek - így ni! Mehettek! - A tűz lángolva égett az ág végén, Maugli pedig jobbra-balra, körös-körül vagdalózott vele, s a farkasok üvöltve rohantak el, bundájukat kiégette a szikraeső. Végül nem maradt ott más, csak Akela, Bagira és vagy tíz farkas, aki Mauglinak fogta volt pártját. Aztán valami fájni kezdett Maugliban - de úgy, ahogy soha életében nem fájt neki semmi, és elakadt a lélegzete, és zokogott, s a könnyek csak úgy patakzottak az arcán. Mi ez? Mi ez? - kérdezte. - Nem akarom itthagyni a vadont, és nem tudom, mi ez. A vadon törvénye teljes film magyarul. Talán meghalok, Bagira? Nem, testvérkém. Csak könnyek ezek, emberi könnyek - mondta Bagira. - Most már tudom, hogy nem vagy többé emberkölyök, hanem ember.
Maugli egész nap a barlangban ült, a tüzes kosarat gondozta, és száraz ágakat dugdosott belé, hogy lássa, milyenné válnak. Talált egy ágat, amellyel meg volt elégedve. Este, amikor Tabaki érte jött, és meglehetős nyersen közölte vele, hogy várják a Gyűlés Szikláján, addig nevetett, amíg Tabaki el nem rohant. Még a gyűlésbe is nevetve ment. Akela, a Ridegfarkas, sziklája mellett hevert, annak jeléül, hogy a Csapat vezérsége megüresedett; Sir Kán pedig nyíltan járkált fel s alá, és hízelegve vették körül hulladékon hízó farkashívei. Bagira Maugli mellé telepedett le. Maugli térde közé szorította a tüzes kosarat. Amikor mind összeverődtek, megszólalt Sir Kán. Ezt se merte soha megtenni, amíg Akela virágjában volt. Nincs joga - suttogta Bagira. A vadon törvénye – videó 18+ | Hír.ma. - Mondd meg ezt! Gyáva fickó! Maugli talpra ugrott. Szabad Nép! - kiáltott fel. - Hát Sir Kán vezeti a Csapatot? Mi köze egy tigrisnek ahhoz, hogy ki a mi vezérünk? Mivel látom, hogy a vezérség megüresedett, és felkértek, hogy szóljak... - így kezdte mondókáját Sir Kán.
A látvány, ami ott a kíváncsiskodót fogadja, több mint lehangoló: felháborító. Az agyongrafittizett és "paranoia" felirattal "ékesített" (vajon az üzenetet a szerzők önjellemzésnek szánták? ), leromlott állapotú alkotás homlokzatán ott diadalmaskodott az aznapi friss dátum: 27. 10. 2012. A méternyi magas, tömör és igencsak súlyos kőtömbtalapzat pedig, amely október 6-án még állt és tartotta jelképes terhét, most ledöntve várja sorsának jobbra fordulását. A vadon törvénye - Vélemény - Szabadság. A vadállatok által a lakosság gazdaságaiban okozott károk kivédésére különböző módszerek állnak rendelkezésre, váltakozó eredményességgel: kerítés, villanypásztor, juhászkutya, hang- és fényjelzések stb. A műemlékdúlók esetében azonban csak ezeknél drasztikusabb eszközök vezethetnek sikerre: a szigorúbb törvények, százszázalékos tiszteletben tartása. Amihez az lenne szükséges, hogy a környezetvédők, vagyis a mindenkori, bármilyen eredetű műalkotások értékét megbecsülő és védelmezni akaró civilek a "társadalom erdészeivel", a rendőrséggel és a csendőrséggel közösen lépjenek fel a rongálókkal szemben.