Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
Egyszerűség Vásároljon egyszerűen bútort online. home Intézzen el mindent kényelmesen, otthon Vásároljon bútorokat a bolt felesleges felkeresése nélkül. Elég párszor kattintani. shopping_basket Nagy választék Számos kollekciót és egyéni modelleket is kínálunk az egész lakásba vagy házba.
Olcsó bútor Kezdőlap Részletek Konyhák Szerezzen be bútorokat otthona kényelmében Olcsón szeretnék vásárolni shopping_basket Színes választék Bútorok széles választékát kínáljuk Önnek, verhetetlen áron a piacon. home Vásárlás otthona kényelmében A bútor online elérhető. Egyszerűség Vásároljon egyszerűen bútort online. Részletek Válasszon a bútorok széles választékából, verhetetlen áron! Merítsen ihletet, és tegye otthonát a világ legszebb helyévé! Eladó franciaágy vas megyében eladó házak. Olcsón szeretnék vásárolni
Egyszerű ügyintézés Egyszerűen vásárolhat bútort interneten keresztül. Több fizetési mód Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek. home Bárhol elérhető Vásároljon bútorokat a bolt felesleges felkeresése nélkül. Elég párszor kattintani.
home Intézzen el mindent gyorsan és egyszerűen Válassza ki álmai bútorát otthona kényelmében. A fizetési módot Ön választhatja ki Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. account_balance_wallet Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
Hová tűnt Peter Jackson? Miközben Palik László már megkerült, Damon Hillről pedig továbbra sem tudunk semmit, A Gyűrűk Ura és A hobbit trilógia író-rendezője hosszú idő után - nagyjából Az öt sereg csatája óta először - újra életjelet adott magáról a nagyvilág számára. Ehhez pedig egy olyan, viszonylag kevesek által ismert ifjúsági regény adaptációját választotta szokásos írótársaival, Fran Walsh-sal és Philippa Boyens-szel, mint a brit Philip Reeve poszt-apokaliptikus steampunk-fantasy regénye, a magyarul Ragadozó városokra keresztelt Mortal Engines. Peter Jackson nyilvánvalóan nem azon filmkészítők közé tartozik, mint például Steven Spielberg, aki a gyakori producerkedés mellett jóformán minden évben levezényel egy-egy nagyszabású produkciót. Ő inkább amolyan George Lucas-féle típus, aki szereti sokáig érlelni az ötleteit, hogy azután időről időre előrukkoljon egy újabb nagy dobással. Közben viszont azért nála is becsúszik egy-egy ígéretes - vagy legalábbis általa annak gondolt - próbálkozás, mint mondjuk a Törjön ki a frász!
A Ragadozó városok december 27-től látható a hazai mozik műsorán. Minden idei bemutatót megtalálhattok a rendszeresen frissülő filmkalendáriumunkban, az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát pedig kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Pozitívum Észbontó látványvilág Szimpatikus főhős... Negatívum.. idióták hada vesz körbe Unott sztori, üres fordulatok Azok a párbeszédek! Végszó Hiába a bámulatos látványvilág és a szédületes tempó, ha mindezek teljesen elsodorják a karaktereket és azok történéseit. A Universal rengeteg pénzt eltapsolt erre a filmre, és még csak azt se mondhatnánk, hogy a forgatókönyvet bízhatták volna hozzáértőbb kezekre, úgyhogy csak kérdően nézünk Peter Jacksonra, aki talán már épp azon tanakodik, hogy egy újabb Gyűrűk Ura-filmmel hozza rendbe a renoméját... Gyenge Nincs itt semmi vadászni való.
Azonban sok más érv nem szól e mellett: a történetet ezer másik fantasyből gereblyézték össze, a karakterek érdektelenek, a dialógusok papírízűek, és a rengeteg információ nem hagy minket elmerülni a Ragadozó városok világában. Ugyanez a problémája a The Hollywood Reporternek: bár bizonyos látványelemek egészen lenyűgözők, a Ragadozó városok nem ragadja meg a néző fantáziáját, és karaktereit sem fogjuk megszeretni. A kritika egyik konklúziója, hogy ezt a világot inkább videojátékként lett volna érdemes megvalósítani. A Variety szerint ugyan ígéretesen indul a film, de hamar fárasztóvá, majd egyenesen röhejessé válik. Saját érdekes felvetései helyett inkább a blockbusterek sablonjait akarja követni, figurái viszonyait pedig abszolút érdektelenek és érthetetlenek. A USA Today ítélete sem tér el a fentiektől drasztikusan, de a mérleg nyelve itt inkább a pozitív irányba billen. A kritika a kidolgozatlan történetért és a karakterekért elsősorban a játékidőt hibáztatja: sorozatként sokkal jobban kifizetődő lett volna a Ragadozó városok hatalmas ambíciója.
A Ragadozó városok majd minden pillanatára rá lehetne csodálkozni, ha ez a túlzsúfoltság nem zsibbasztaná el egy idő után az érzékszerveinket. Hasonló hatást fejt ki a történet az agyunkra nézve. A film hézagos, felületes történetet mesél el, melyben a hősök próbálnak eljutni A-ból B-be, de mindig jön valami váratlan esemény, ami elsodorja őket C-be és D-be. Mindeközben Valentine egy nagy narratív tárgy megépítésén dolgozik, mire hőseink eme tárgy megakadályozásának eszközét kezdik el kutatni. MacGuffin szembesül egy másik MacGuffinnal. Ráadásul az egyik meglelése hihetetlen blőd pillanatban ölt testet - természetesen az utolsó utáni pillanatban, hogy a számláló épp elérje a 0:02-et, mikor végre sikerül megakadályozni a nagy bummot. Nem kérünk elnézést a spoilerért, ugyanis a film fordulatait nézve aligha érhet titeket meglepetés: unott és kiszámítható sztoricska pöfög rendületlenül a film látványvilága mentén, csakhogy alibit szolgáltasson a csinnadrattához. De jobbára a hősök is csak ezért vannak: karakterek jönnek-mennek, és drámai módon meghalnak, mielőtt akár esélyed is lehetne megjegyezni a nevüket, a főbb szereplők pedig figuráik hiányosságait színpadias kiállással és tőmondatos cselekménynoszogatással pótolják.
Összességében túl komolyra vették ezt a filmet, sokkal jobban jártunk volna, ha a koncepciót nem veszik ilyen véresen komolyan, és sajnos ez a mozi még annyira nem rossz hogy jó legyen, de nem annyira jó hogy bármi más lehetne mint rossz. A "szép" új világban pedig mozgó városok segítségével teszi ezt, keréken guruló bányászfaluk és monumentális metropoliszok formájában. Kezdő képsoraink azonban rögtön világossá teszik számunkra, hogy ettől még nem tanultak meg békében élni – az első negyedórában ugyanis azt nézhetjük végig, ahogy a hatalmas London kerget egy kis bányavárost, hogy végül jól bekebelezze. Hiába, a nyersanyag mindenek felett. Nagy kár, hogy ami ezután következik, az a sablonosságon már a legkevésbé sem tud áttörni. Kapunk egy gonosz tervet szövögető, vezető pozícióban lévő régészt, Thaddeus Valentine-t (Hugo Weaving), aki egy hatalmas fegyver építésén ügyködik titokban évek óta, mellé beesik főszereplő párosunk, a bosszútól fűtött árva leány és a naiv béna srác, akivel eleinte persze nem jönnek ki, majd jajdehogynem.
Stimmel a látvány, oké, tényleg szép, de minden más csak a majdnem szinten mozog. Hugo Weaving nem tud olyan jelenetet produkálni, ahol látnám, hogy beleadott mindent, de ez a többiekre is igaz. Mégis, ha valaki, akkor ő vihette volna a filmet. A beszélgetések a sablonok sablonjaira épültek, nem volt igazán lendületük, nem volt érdemi fordulat, csak a film végén. Végtelenül kiszámítható és helyenként unalmas volt. A film pedig ezeken vérzik el igazán, a meg nem ragadott lehetőségeken. Egészében úgy tudnám összefoglalni, mint kétórányi volt-már csomagot. Valahol már láthattuk a legtöbb jelenetet, csak nem fog egyből beugrani, hogy honnan (súgok: sikeres űropera). Nincs a filmben új, nem fog elkápráztatni, vagy ámulatba ejteni, csak úgy szép és pont, szeressük ezért. Cirkónium ugyanitt eladó. Mire eljut a jónép felezővonal túloldalára, leginkább egy szobamelegre hűlt lábvízhez hasonlítható, lehet, hogy hagyni kéne az egészet, de kényelmes még így ülni. Egyszernézős, tipikus tucatfilm, valószínűleg a kávéfőződ is mélyebb, mint a kommunikáció a karakterek között.