A Church of Spies (Kémek egyháza) című könyvben Mark Riebeling amerikai történész egy igazán izgalmas és kevéssé ismert történetet mesél el a II. világháború időszakából: A pápa 1939-ben elrendelte Adolf Hitler megölését. Arról a XII. Piusz pápáról van szó, akit nagyon sokan hallgatással vádolnak a világháború rémtetteivel kapcsolatban, de aki a háború előtt és után többször is a béke mellett állt ki. Az új könyv szerint azért maradt csendben, mert ezzel akarta leplezni, hogy valójában a német belső ellenállást segíti. A pápa részvétele előtt a Hitler-ellenes erők nem tudtak együttműködni és ennek számos oka van. Egyrészt a belső ellenállás nem volt meggyőződve arról, hogy a szövetséges hatalmak támogatni fogják őket. Adolf Hitler | hvg.hu. Másrészt a szövetségesek sem voltak biztosak abban, hogy nem egy másik diktátor lépne-e Hitler helyére. Az egyedüli ember, akinek a szabadsága és a tekintélye is megvolt ahhoz, hogy lépjen, a pápa volt, de arra kérni a katolikus egyház fejét, hogy áldását adja valaki megöléséhez, meredek kérés.
Hitlernek azonban szerencséje volt, lemondott beszédek, lekésett parádék miatt sok merénylet hiúsult meg ellene. Müller 1943-ban bukott le, a Gestapo inkrimináló iratokat talált nála és a háború hátralévő részében a dachaui koncentrációs táborba zárták. Az egyik levélen, amelyen Hitler megöléséről szőttek terveket, vatikáni fejléc volt. Ekkortájt tartóztatták le a király parancsára Mussolinit Olaszországban, így Hitlernek rögtön több oka is volt arra, hogy bosszút esküdjön a pápa ellen. Ugyan nem a pápa adta ki a letartóztatási parancsot, de nagyon ágált Mussolini ellen. Hitler mégsem vonult be a Vatikánba, saját emberei beszélték le a lépésről. Mussolinit mindenesetre kiszabadította és létrehozták a Salói köztársaságot. Adolf Hitler végül megölte magát berlini bunkerében, miután a szövetségesek már Berlint ostromolták. XII. Piusz pápa a háború után is a béke mellett szónokolt, bíborossá emelt sok, nácik ellen harcoló papot, köztük Mindszenty József et. Joseph Müller a háború után politikusként tevékenykedett, egyik alapítója volt a német CSU pártnak.
Ez tilos, és ez így helyes. " A könyv kiadását övező vita hamarosan véget ér: a bajor kormány 70 évre szóló szerzői joga 2015-ben érvényét veszti, azt követően pedig szabadon másolhatóvá válik a Mein Kampf. A kiadóhoz hasonlóan a bajor kormányzat egyes tisztségviselői is attól félnek, hogy a neonácik saját verziót nyomnak majd a könyvből. Ennek ellentételezésére a szövetségi állam egy, a szöveggel szemben kritikus, tudományos igényességű magyarázattal ellátott példány kiadását irányozta elő, amely összeállításán történészek jelenleg is dolgoznak. A németországi zsidó szervezetek vegyes érzelmekkel viszonyulnak a könyvhöz, főleg annak fényében, hogy egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott kormányzati felmérés szerint minden ötödik német látens antiszemita. "Teljes a bizalmam a német társadalom demokratikus érettségében, (... ) de egyelőre örülök, hogy nem lehet kiadni a könyvet" - nyilatkozta Dieter Graumann, a németországi zsidók központi tanácsa nevű szervezet vezetője.
79-ben lemond, majd meghal Rabszolgafelkelések A belpolitikai ellentéteket kihasználva két szicíliai rabszolgafelkelés volt: – i. 136-132 – i. 104-101 Mindkettőt leverik Spartacus féle felkelés / i. 74-71 / A Capuai gladiátoriskolából indul ki először északra indultak, majd a Pó völgyében visszafordultak ®ezután Szicíliába akartak menni, de nem volt elég hajójuk, ezt kihasználva Pompeius és Crassus serege indul ellenük. Spartacus Borundisium felé vonul, célja a Balkán. A római köztársaság válsága - Tételek. Csatát vállal, de veszít Apulia területén ® Capuatól Rómáig keresztre feszített rabszolgák. A győztes hadvezérek jelentősé 1 tétel történelem római köztársaság válsága bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
III. Változások a gazdaságban (1) Kereskedelem - A terjeszkedéssel párhuzamosan kiváló minőségű szárazföldi úthálózat épült ki a birodalomban. - Szabaddá váltak a tengeri útvonalak. - Tovább élénkült a kereskedelem, mindenféle áru eljutott Rómába. - Fellendült a pénzforgalom is. (2) Mezőgazdaság - A kisbirtokosok felhagytak a földműveléssel, így a több részből álló nagybirtok (latifundium) lett az uralkodó. - Egyre inkább elterjedt a rabszolgák alkalmazása a földeken. - A szőlő-, olaj-, zöldség- és gyümölcstermelés, illetve az állattenyésztés hozta a legnagyobb hasznot. (3) Ipar - A városokban folyamatosan fejlődött a kézművesipar. - Az azonos szakmát űző iparosok közös szervezeteket (collegium) hoztak létre. IV. A rabszolgák helyzete - A rabszolgaszerzés forrásai: (1) hadifoglyokból (2) rabszolgapiacokról (pl. Délosz szigete) - Csaknem mindenütt rabszolgákat dolgoztattak. - A rabszolga gazdája korlátlan tulajdonában volt. Római Birodalom - A köztársaság válsága. - Helyzetük igen különböző volt. - Itália több vidékén (pl. Szicília szigetén) is fellázadtak a rabszolgák uraik ellen.
Törvényeit eltörölték, és őt magát pedig meggyilkolták - az itáliai szövetségesek a reform megbukásának hallatán fellázadtak és kitört a polgárháború - ők maguk Italai névvel államot hoztak létre Róma mintájára 500 tagú szenátussal, pénzt is verettek - a háborúban csak nehezen tudott felülkerekedni Róma, és mivel a közelben az etruszkok is mozgolódni kezdtek, lassan elkezdték kiterjeszteni a római polgárjogot. Először a mellettük álló szövetségeseiknek, majd a felkelőknek is (i. 89) Ezután a néppártiak és a szenátorpártiak között is vita kerekedett Sulla intézte el a problémát: 90 senatort és 2600 lovagrendűt öltek meg; a senatus hatalmát (és egyben a létszámát) megnövelték, a néptribunusi hivatal jelentőségét viszont csökkentették Eközben keleten is komoly háborúskodás zajlott. A Római Köztársaság válsága - Történelem érettségi - Érettségi tételek. A Földközi-tengeren kalózok garázdálkodtak, szinte ellehetetlenítve a kereskedelmi hajózást Kis-Ázsiában pedig Mithridatész pontoszi király ellen hadakozott a római sereg – sikertelenül – évek óta, de Pompeius vezetésével nyert Róma Legjelentősebb rabszolgafelkelés a Spartacus-féle felkelés Kr.
Fejezet: AZ ÓKORI RÓMA Lecke: A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA I. A közigazgatás - Róma területe a hódítások következtében a sokszorosára nőtt, hatalmas birodalommá vált. - Rengeteg különböző nép élt a birodalom határain belül. - A meghódított területeken tartományokat (provinciákat) szerveztek, melyek élére 1-1, a hivatali idejét már letöltő tisztviselő került. - Az irányítás módja nem változott az évszázadok során. - A tisztségviselőknek és a szenátusnak azonban már sokkal nagyobb számú és sokkal bonyolultabb katonai, gazdasági és törvénykezési feladatokkal kellett megbirkózniuk, mint korábban. - A tisztségviselők munkájukért nem kaptak fizetést, így sokan magánvagyonuk gyarapítására használták hivatali hatalmukat, s így a későbbiekben bíróság elé kerültek. II. Változások a hadseregben - A korai köztársaság idején a katonáskodás a szabad polgárok feladata volt. - A Rómától távol zajló, hosszú ideig tartó hadjáratokban a kisbirtokosok nagy része tönkrement.
- A legnagyobb méretű (és leghíresebb) felkelés a Spartacus-féle volt: (1) Kr. e. 73 és 71 között zajlott (2) egy Capua melletti gladiátoriskolából indult ki (3) folyamatosan nőtt a rabszolgasereg létszáma (4) több csatát is megnyertek a hadsereg ellen (5) Crassus győzi le végül őket (6) kegyetlen megtorlással zárult a felkelés