Tantárgy: Magyar irodalom Téma: Ady Endre: a Lédával a bálban és az Őrizem a szemed című verse Osztály: 8. Oktatási célok: Ady Endre, Lédával a bálban és Őrizem a szemed című verseinek megismerése Fejlesztési területek: gondolkodás, kreativitás, rendszerezés, asszociáció, összehasonlítás, lényegkiemelés, beszédkészség, retorikai készségek, értelmezés, együttműködés, érvelés. Didaktikai feladatok vezetés 1. Előkészítés Az óra menete Módszertan Jelentés, köszöntöm az osztályt Tanár-diák II. Fő rész 1. A versek megismerése A versek sorainak rendezése (5 perc) - A diákokat 6 csoportba osztom, úgy, hogy minden csoport heterogén legyen a diákok képességei szerint. - A csoportoknak kiosztok egy-egy borítékot, amiben vagy a Lédával a bálban vagy az Őrizem a szemed című vers van összevágva soronként. - A csoportnak sorrendbe kell rakni a vers sorait. A versek meghallgatása művész tolmácsolásban - A két verset művészi tolmácsolásban hallgatjuk meg, így a csoportok tudják ellenőrizni, hogy a verssorokat jó sorrendbe állították-e. Csoportmunka 2.
A diákoknak a feladatlapon jegyzetelniük kell. Ki volt Léda? Milyen jelzőkkel illetnétek a Lédával a bálban című verset? A válaszod indokold a vers alapján! Az egész vers egyetlen kép 3 jelenete. Mi lehet ez a 3 kép? Szerkezete, gondolatmenete: 1) a vidám bálterem küszöbén feltűnik a fekete pár: "sikolt a zene"; 2) belépnek lefátyolozva; régi rózsakoszorúikat szerteszórják, "bús csönd" van; 3) táncba kezd a fekete pár. Milyen ellentéteket találtok a Lédával a bálban című versben? (rózsakoszorús ifjak, leányok; parfümös, boldog, forró ifjú pára; fekete pár; sikolt a zene; rettenve néznek, halál arc, Csoportmunka, frontális munka Fénymásolatok Frontális munka Feladatlapok sötét, bús csönd, víg terem) Minek a szimbóluma a bál? (a boldog élet, boldogság, gondtalanság, felhőtlen szórakozás) Minek a szimbóluma az ifjú pár? (boldogtalan, elveszett, kisiklott szerelem) Melyik sorokban fedeztek fel soráthajlásokat? (1. versszak: 12, 3-4 sorok, 2. versszak 1-2, 3-4 sorok) Megmutatom a diákoknak Hugo Simberg egyik festményét, aminek a hangulata engem erre a versre emlékeztet.
Ezt a diszharmonikus érzést tükrözi a külső forma is: a strófák páros rímű sorait egy-egy visszhangtalan, elárvult, rímtelen sor követi. A szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart: a boldogságból a boldogtalanságba, az ifjúságból az öregségbe. S ez az út egyre gyorsul; ezt fejezi ki a mozgást jelentő igék cselekvésének fokozása: útra kelünk – megyünk – szállunk – űzve szállunk. A gyorsuló rohanás vége a megállás "valahol az Őszben", a lehullás "az őszi avaron", vagyis a halál, a pusztulás. Céltalanná, hiábavalóvá lett tehát a korábbi mozgás: a héjanász az őszi, élettelen avaron ér véget. Baljós, szomorú hangulat uralkodik a két évvel később keletkezett Lédával a bálban (1907) című versében is. Sejtelmes vízió fejezi ki a boldogtalanságot, az ifjúság és a szerelem elmúlásának tragikumát. Kétféle szerelem ellentétére épül a költemény. Végül a kiváló befejezés: mindenkiből sikeres ember lesz, akár dolgozni mentek, akár külföldre, akár főiskolára jelentkeztek. Ez szép keretet adott a trilógia és a szereplők történetének is.
Jaj, ne. Ne jöjj. Reszketek, félek. Óh, jaj, mi rég nem láttuk egymást. Lédával a bálban Sikolt a zene, tornyosul, omlik Parfümös, boldog, forró, ifju pára S a rózsakoszorús ifjak, leányok Rettenve néznek egy fekete párra. »Kik ezek? « S mi bús csöndben belépünk. Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat A víg teremben némán szerte-szórjuk. Elhal a zene s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve Rebbennek szét a boldog mátka-párok. A mi gyermekünk Bús szerelmünkből nem fakad Szomorú lényünknek a mása, Másokra száll a gyermekünk, Ki lesz a vígak Messiása, Ki majd miértünk is örül. Ha jönnek az új istenek, Ha jönnek a nem sejtett órák, Valamikor, valamikor Kipattannak a tubarózsák S elcsattan hosszú csoda-csók. Mások lesznek és mink leszünk: Egy napvirág-szemű menyasszony S egy napsugár-lelkű legény. A tubarózsa illatozzon S áldott legyen a mámoruk. S áldott legyen, ki: te meg én, Ki az övék, kiért mi sírtunk, Kit forró lázunk eldobott, Öleltetőnk, kit sohse bírtunk, Ki másoké: a gyermekünk.
A vers kezdő sorai a vidám báli forgatagot mutatják be ( zene, rózsakoszorús ifjak, boldogság, szerelem). A második versszak mindezek váratlan megszűnését, ahogy a feketébe öltözött komor pár belép a terembe ( bús csönd, hervadt rózsakoszorú, ). ÉLET HALÁL sikolt a zene hangok bús csönd rózsakoszorús színek sötét fátyol, fekete pár gyertyafényes terem fények elalusznak a lángok boldog párok, víg terem hangulat rettenve, sírva, dideregve forró ifjú pára mozgás dermedt mozdulatlanság (= kimelegedve a tánctól) (rebbennek szét) A költő zaklatottságát jelzik az enjabementek (=soráthajlások). A sorvégeken nem ér véget egy-egy gondolat, hanem áthajlik a következőbe. Egyúttal képszerűbbé teszik az áthajlások a pára gomolygását, a rózsaszirmok szétszórását, a mozdulatlanságba dermedt párok ijedt szétrebbenését is. Az utolsó versszakban jelenik meg maga a haláltánc motívuma: miután egy sajátos, egyéni szóalkotással egyértelművé tette Ady, hogy ők maguk képviselik Lédával a halált ( halál-arcunk), egy utolsó táncba kezdenek, amely elől az élők sírva menekülnek.
Az Örök harc és nász (1906) is a "várlak, kívánlak" s az "űzlek, gyűlöllek" paradoxonát mélyíti el. De minden meghasonlottság, diszharmónia ellenére a Léda-zsoltárok hirdetik a társ utáni vágyat a menekülést valaki máshoz. A Léda regénynek többszöri szakítási próbálkozás után végül is az Elbocsátó szép üzenet kegyetlensége vetett véget 1912-ben. A szerelmes évek során Ady fölébe nőtt a lassan öregedni kezdő nőnek most hallhatatlanságának gőgös magasából küldte szavainak halálos ütéseit Lédának. Leszed róla minden díszt, mint egykor rárakott, s kíméletlenül kimondja, hogy szerelme már rég nem volt igaz, már régóta csak neki címezte az ékes Léda-zsoltárokat, a versek csupán kegyes csalásként szóltak hozzá. Ez az igaztalan költemény nemcsak egy asszony megtagadása, hanem az egész szerelemé is. Több korábbi versben is szó van arról, hogy minden nőben csak önmagát szerette, de most nyíltan odaveti: az ő szerelme "magam imádó önmagam imája". Elválások és egymásra találások sorozata volt ez a szerelem.
A vajdasági hegedűvirtuóz, Lajkó Félix és csapata a régió három további világzenei listájára is felkerült: a Transglobal World Music Charts februári kiadásán a 20. helyen szerepel, január óta a 6. helyen jegyzik a Balkan World Music Charts negyedéves listáján, emellett a Start felkerült egy cseh listára is, amelyen jelenleg a 11. helyen található. Lajkó Félix november elején megjelent anyagát az öttagú zenekarával több emlékezetes koncert után vette fel. Az albumon új Lajkó-szerzemények, inspiráló zenefolyam hallható. Lajkó Félix állandó szereplője a világzenei sikerlistáknak Fotó: Havran Zoltán A három évvel ezelőtt egyfajta világzenei supergroupként alakult Ötödik Évszak bemutatkozó lemeze a Ne rejtsd el. A csapat muzsikájában a magyar népi hagyományok és a francia sanzon találkozik. A dalok alapját a Kárpát-medencei népzene adja, ebből nyitnak az improvizatív műfajok felé. Az együttesben Izabella Caussanel énekel, mellette Hegedűs Máté (hegedű), Csoóri Sándor Sündi (brácsa, hosszúnyakú tambura, koboz, ének), Zimber Ferenc (cimbalom) és Szabó Csobán Gergő (bőgő, ének) játszik.
bővebben Találatok: 1 Egy varsói ( Warsaw Skrzyzowanie Kultur) és egy budapesti ( Budapest Ritmo) fesztivál kedvéért állt először össze Lajkó Félix és a lengyel vonós kvintett, a Volosi. A két sztori külön-külön sem semmi: Lajkóé ismert, a Volosié pedig dióhéjban annyi, hogy egy klasszikus zeneszerző apa két klasszikus zenész fia egyikük esküvőjén összeissza magát három falusi népzenésszel és ott helyben közös zenekart alapítanak. bővebben Egy zseniális elme újabb ragyogó szüleménye: Mező című lemezével végre stúdióalbum minőségében is megörökítette legendás citerajátékát Lajkó Félix, az elsősorban virtuóz hegedűművészetéről ismert délvidéki nép- és világzenész. " Lajkó Félix – Mező (2013) Fonó Records " bővebben Találatok: 1
Lajkó Félixet gyakran nevezik az Ördög hegedűsének, a Vajdaság Paganinijének. A hegedű mellett virtuózan játszik citerán is. Számos ismert zenésszel dolgozott együtt, mint Szabados György, Boris Kovac, a francia Noir Désir zenekar, Alexander Balanescu Roby Lakatos vagy Boban Marković. Színházi és filmzenéket... Tovább » FA 283-2 Vonalkód: 5998048528325 2013 Játékidő: 49, 18 "Vannak őstehetségek, akiknek minden zenévé válik a kezükben - ebből a szempontból mindegy a hangszerválasztás. " 1983 – Lajkó Félix megkapja élete első citeráját. 2013 – Lajkó Félix elkészíti élete első citerás lemezét. 30 év nem kevés idő, különösen egy citera szemszögéből. Lajkó Félix ennyi ideje használja azt a citerát, melyet akkoriban édesanyjától kapott. A citera pedig ez idő alatt követi, viseli, tűri tulajdonosa allűrjeit, vállalva azt az egyediséget, hangzást, küldetést, amelyre az egyedülálló kapcsolatnak a csodálatos lenyomata ez az album. Vélhetően mérföldkő a citerát értők, használók, fogyasztók körében…Mert mindeddig nem tudtuk, hogy citera így is szólhat.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2019. november 22. péntek 20:47 Az év legjobb tíz lemeze közé választotta Lajkó Félix és a lengyel Volosi közös albumát a legrangosabb világzenei szaklap, a brit Songlines. A Songlines a nemzetközi világzenei színtér meghatározó felülete, véleményformáló, szakmailag igényes fóruma. Best Albums of the Year listáján szerepelni komoly elismerésnek számít, idén a hazai kiadású albumok közül csak a Lajkó/Volosi anyag került rá – közölte a lemez kiadója, a Fonó Budai Zeneház pénteken az MTI-vel. A brit magazin 2017-ben zenei díjára terjesztette fel Lajkó Félixet, aki a legjobb művész kategóriában a négyes végső listán szerepelt – végül nem ő nyert, hanem a szenegáli énekes, Baaba Maal. A vajdasági hegedűvirtuóz, Lajkó Félix és a lengyel Volosi albuma 2019 májusában jelent meg, röviddel ezután feljutott valamennyi fontos nemzetközi toplistára: a World Music Charts Europe () dobogósa volt két hónapon keresztül, de előkelő helyen értékelte a Transglobal Worls Music Charts és a régió zenéit szemléző Balkan World Music Charts is.
A lemez megjelenését a Felczak Alapítvány támogatta. A népszerű lengyel népi-klasszikus vonósbanda, a Volosi menedzsere 2017-ben vetette fel az együttműködés lehetőségét Lajkó Félix-szel. Első közös koncertjük Varsóban volt, majd nagy sikerrel játszottak az Akvárium Klubban a Budapest Ritmón. "Korábban nem hallottam róluk, de elsőre működött a dolog a közöttünk élőben is. Koncertrepertoárunkban a Volosi és az én számaim is szerepelnek, egymás dolgaira improvizálunk. Többször játszottam már Lengyelországban, az ottani közönség az egyik legjobb, amellyel valaha szembenéztem: igényes és közben nagyon hálás" – mondta korábban Lajkó Félix az MTI-nek. A Volosiban Krzysztof Lason (hegedű), Stanislaw Lason (cselló), Zbigniew Michalek (hegedű), Robert Waszut (nagybőgő) és Jan Kaczmarzyk (brácsa) játszik. A 44 éves Lajkó Félix 1994-ben adta ki első lemezét. A hazai koncerthelyek mellett világszerte fellépett és sikereket aratott, számos ismert együttessel dolgozott együtt, írt zenét színházi előadáshoz, filmhez.
Mendelssohn Kamarazenekar A Mendelssohn Kamarazenekar Kováts Péter Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész irányításával 1985-ben jött létre a gazdag zenei múltú történelmi városban, Veszprémben. A zenekar repertoárja a barokk zenétől a klasszikán át a XX. század legjelentősebb művein keresztül a kortárs zenéig terjed. Több mű ősbemutatója, ill. magyarországi bemutatója is fűződik nevükhöz. Részletes információ: