A legendás fürdőorvos a gyógyvizes fürdőzés egyik kevésbé ismert hatására is felhívta a figyelmet már az 1940-es években. Jellegénél fogva ez leginkább a Hévízi-tóban tud érvényesülni. A magyarországi fürdőgyógyászat egyik legendás alakjának számít dr. Moll Károly a Hévízen található gyógyfürdőkórház egykori igazgatóhelyettese és reumatológus főorvosa. Feleségével közösen dolgozták ki a súlyfürdő – máig érvényes – módszertanát. Dr. Moll Károly nem pusztán a súlyfürdő kidolgozásával és alkalmazásával foglalkozott, hanem számos vizsgálatot végzett a gyógyvizes fürdőzés hatásmechanizmusával kapcsolatban is. Sok korabeli megállapítása a mai napig érvényesnek számít. Egy 1940-es években megjelent írásában például sorra vette a gyógyfürdőzés kedvező hatásait. Ebben kiemelte, hogy a gyógyvizes fürdőzés alapvetően háromféle hatás miatt annyira kedvező: kémiai gyógyhatás, hőhatás és mechanikai hatások. Ezek közül az úgynevezett mechanikai hatásokra különös részletességgel is kitért. Szerinte ugyanis ezek a legkevésbé ismertek, másrészt a Hévízen végzett munkája során ezt a területet többször is vizsgálta.
Moll Károly, orvos (Simaság, 1889. szeptember 7. - Hévíz, 1982. szeptember 19. ) Moll Vilmos uradalmi intéző fia volt, akinek halála után a család Pozsonyba költözött. Itt érettségizett le az evangélikus líceumban, majd ezt követően a budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomát 1913-ban. Már medikus korában érdeklődni kezdett a reumatológia iránt, a pöstyéni gyógyfürdőben is dolgozott, és tapasztalatokat szerzett a reumás betegek ilyen módon történő gyógyításáról. Diplomája megszerzése után az Apponyi család orvosa lett a Csallóközben. Az I. világháborúban katonaorvos volt az olasz fronton, hadifogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza. Ezután a budapesti egyetem belgyógyászati klinikáján kezdett el dolgozni, ahol belgyógyász, ideggyógyász és reumatológiai szakvizsgát tett le. 1920-től a nyári időszakokban a hévízi fürdő orvosaként is gyógyította a betegeket. 1927 és 1939 között vezette a MÁV Kórház reumatológiai osztályát, miközben érdeklődése egyre inkább a gyógyfürdők, elsősorban Hévíz felé fordult.
08. 04. 14:00 1 új fotót töltöttem a "Moll Károly szobra" műlaphoz! 20. 11. 16. 20:17 A főszerkesztők Példás műlapnak szavazták meg a "Moll Károly szobra" feltöltésünket! 20. 02. 18. 16:25 A "Moll Károly szobra" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 17. 21:07 A "Moll Károly szobra" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 03. 31. 22:40 1 új fotót töltöttem a "Moll Károly szobra" műlaphoz! 09. 30. 11:36 1 új fotót töltöttem a "Moll Károly szobra" műlaphoz! 09. 05. 25. 20:05 1 új fotót töltöttem a "Moll Károly szobra" műlaphoz! 08. 07. 26. 14:30 Exit publikálta "Moll Károly szobra" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
Ennek apropóján kiszámította, hogy a Hévízi-tóban fürdőzők esetében mekkora nyomás nehezedik a lábakra és a felsőtestre. A nyomás felfelé haladva egyre csökken, ami egy különleges masszázshatást is jelent. Ezt lábtérfogat-mérésekkel is igazolta. Félórás hévízi fürdőzést követően a lábak 10-15 köbcentimétert, a beteg, dagadt lábak pedig akár 50 köbcentimétert is apadtak. Ráadásul a víznyomásnak a vérkeringésre is kedvező a hatása: "Fontos ilyen hatása a víznyomásnak az, hogy a visszeres vérkeringést a felfelé fokozatosan csökkenő nyomás által elősegíti, vagyis a szív munkáján bizonyos fokig könnyít avval, hogy a visszeres, laza falú érrendszerben levő vér hydrodinamikai súlyát megszünteti és evvel olyan viszonyokat teremt, mintha az illető egyén az ágyban feküdnék. (…) Az állva fürdésnél a víznyomás a vénás keringéssel párhuzamosan, a szív felé csökkenő intenzitással hat, míg a fekvő fürdőben a víznyomás merőlegesen éri az ereket és azokat összenyomja" – írta dr. Moll Károly. Szerinte a víznyomás hatása révén a vizenyő, duzzadtság, visszeres pangás eltüntethető az alsó végtagokból és az alhasból.
Átlagosan 2-5 kg súlyt ír fel a kezelőorvos a bokára illetve derékra (összesen maximum 20 kg-ot). A kezelés időtartama általánosságban 15-20 perc. Kinek? Mindenkinek, akinek nincsen olyan betegsége, amely ezt ellenjavallja. Izomgörcsök oldására, szalag, és izomzsugorodások mérséklésre, porckorongok és nyomás alatt álló ideggyökök tehermentesítésére. Súlyfürdő kezelés adható már akár 14-15 éves kortól. Nem csak a megelőzés miatt, de a tanulmányok szerint sajnos, már ebben a korban is megkezdődik a porckorong és a gerinc romlása, sőt 30 éves kor felett már mindenkinek van ilyen bántalma, függetlenül attól, érzi-e a tüneteket vagy sem. Ennek a helyre állításban – az életmódváltás mellett – segíthet a súlyfürdő is. Kinek ne? Kezeletlen magas vérnyomás esetén, nyílt sebek, daganatos és eszméletvesztéssel járó betegségek, erős, csonttöréssel járó csontritkulás, csípőprotézis esetén. Állapottól függően gyógyult csigolyatörések, gerincműtétek, vállműtétek után, ál-csigolyacsúszás esetén, generalizált izombetegségek, valamint előrehaladott Bechterew-kór esetén.
20:56 "Isten veled, drága Barátom! Hálás vagyok, hogy ismerhettelek" - írta Balog Zoltán. Szentandrássy István 1957. augusztus 26-án született Budapesten. Állami gondozottként nőtt fel, szorongásait először versekbe... A szivattyúban beépített indító kondenzátor valamint termikus motorvédelem került beépítésre. A műszaki tartalmat tekintve kiemelendő, hogy a szivattyúmotor tengely tömítése egy dupla mechanikus tengelytömítés, az... június 18. 12:57 Anonim Járókelő bejelentette az ügyet. 2018. június 17. 21:11 Hasonló bejelentések Válaszra vár 0 1 4
27 Júl 2020 Fontos hangsúlyozni, hogy az ÁFA, a társasági adó és a számviteli törvény eltérően definiálja a behajthatatlan követelést. Ebben az egypercesünkben az ÁFA tv. rendelkezéseit mutatjuk be, melynek a behajthatatlan követelések esetében utólagosan érvényesíthető ÁFA visszaigénylés ekor van jelentősége. Mikor lesz a követelés behajthatatlan az ÁFA törvény szabályozásai szerint?
Az adóalap utólagos csökkentése behajthatatlan követelés jogcímén lehetővé válik az áfatörvény 77. § (7)-(10) bekezdései alapján Együttes feltételek: • Az értékesítő adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek. • Termék beszerző, szolgáltatás igénybevevő előzetes írásbeli értesítése a csökkentésről (kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt). • Az adóalany a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt.
A behajthatatlanná minősítésnek a - társaságra érvényes, a számviteli előírásokkal összhangban lévő - részletes szabályait a számviteli politikában, illetve az értékelési szabályzatban indokolt rögzíteni. A behajthatatlan követelés kritériumai:Behajthatatlan követelés az a követelés a végrehajtó írásbeli nyilatkozata alapján, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi. Amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető.
Az 1996. évi LXXXI. törvény kimondja, hogy az adózás előtti eredmény csökkenthető a korábban értékvesztésként elszámolt, behajthatatlanná vált összeggel. A másik lehetőség, arra az eshetőségre vonatkozik, amikor a követelések számviteli szempontból elévültnek minősíthetők, viszont az adósok minősítése során nem állnak fenn a behajthatatlan követelés feltételei. Ilyenkor könyvelni szintén a követelés és a követelések értékvesztése számlák összevezetését kell, azonban a társasági adózásról szóló törvény szerint az elévült követelés nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, így nem lehet csökkenteni az adó alapját az elszámolt értékvesztések összegével. Az ilyen jellegű problémák megelőzésének és elkerülésének elősegítésére szolgálhat, ha céginformációs szolgáltatást vesz igénybe, amelynek lényege, hogy az üzleti kockázat csökkentése érdekében cégünk a vevőre vonatkozó alapvető céges, illetve pénzügyi adatokat beszerezi, és azokról objektív értékelést készít. Ez az előkészítési folyamat nagyban megkönnyítheti az optimális döntések meghozatalát.
Vajon a NAV ellenőrzési gyakorlata hogyan alakul majd a fentiekkel kapcsolatban? Visszaadja akkor is az áfa összegét, ha a vevő nem hajtja végre az áfa korrekciót? Ez utóbbi kérdésekre valószínűleg a gyakorlati tapasztalat alapján kapunk majd választ.
Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt, Dr. Petrik Tamás | 2019. 10. 03 | Követeléskezelés Egy tökéletes világban a hitelező vagy egyéb jogosult adóssal szemben fennálló követelése és a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás költségei maradéktalanul megtérülnek. A valóságban azonban többségben vannak az olyan követelések, amelyek nem teljesen vagy egyáltalán nem térülnek meg, a meg nem térült rész pedig a "levegőben lógva várja", hogy elévüljön. Mikor behajthatatlan egy követelés? A követelés behajthatatlanságát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény definiálja. Eszerint a követelés – többek között – abban az esetben minősül behajthatatlannak, amennyiben a követelésre vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi; a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás alapján nincs fedezet; a követelést nem lehet eredményesen érvényesíteni, ugyanis az érvényesítéssel kapcsolatos eljárás költségei nem állnak arányban a várhatóan behajtott összeggel; az adós nem lelhető fel és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel.