Ez egy gyenge akciófilm ami egyetlen Leonidas szintű epik madafakával sem rendelkezik, ami miatt évekig emlegetnénk. lehet azt mondjátok hogy előítélees vagyok a filmmel kapcsolatban s túlságosan kritikus, de nem hinném hogy nagyon mellé lőttem ezekkel az állításokkal amit így vakon leírtam. Ez a film max otthon ülve megnézős, vagy ingyen, vagy olcsóbban mint a mozijegy ára. Jól látod, nincsenek benne groteszk lényeg. Nekem elégé hiányzott a 300-ban látott túlzások, giccsek, valószerűtlen lények. Ez a rész kicsit közelebb áll a valósághoz. Sajnos. Majd ha megjelenik elolvasom Frank Miller Xerxes képregényét. A tengeri csaták viszont tényleg látványosak, emiatt megéri beülni moziba. Talán én vártam el túl sokat. Az első rész után úgy jöttem ki a moziból, hogy fel voltam pörögve és ha valaki azt mondta volna rohanjuk le a perzsákat, akkor tuti félmeztelen vetkőztem volna és hua, hua kiáltással csatlakoztam volna a harcához PaulMarloW Messiás 2013. augusztus 27. 389 hsz #7 • 2014. 300 - A birodalom hajnala filmkritika | Game Channel. 07:46 • Ez a hozzászólás szerkesztve lett ekkor: 2014.
Mikor a kezek hullottak, meg koponyák. Nem jó szemszögből nézitek a filmet! Túl kritikusok vagytok. A lényeg a vér, a látvány és az öldöklés. Ennyi. Nos, mint utaltam rá, így is lehet nézni, és aki képes rá, az valszeg maradéktalanul élvezi majd a filmet. Éppen ezért van az, hogy a "hangos mozgókép", vagyis a film az egyik legösszetettebb műfaj, illetve művészi kifejezési forma, mert eléggé nehéz minden szempontból minőségi produkciót letenni az asztalra A civilizáció legnagyobb ellensége az ignorancia. #11 • 2014. 07. 21:14 Scoo írta: Korrekt kritika, bár az én véleményem picit lesújtóbb. Ha nem öldösnek és elkezdenek beszélni, akkor összeomlik a film. 300 a birodalom hajnala teljes film indavideo. Borzasztó gyengék a karakterek, a párbeszédek unalmasak, és nagyon nagyon ostobák. Kár, hogy nem Xerxes-t helyezték a középpontban, mivel ő a legjobb karakter mind közül. Mind a görög főhős, mind a női gonosz erőtlenre sikerült. Pózerkedés megy csak. Fura, mert a 300-ban ugyanez simán működött. Igazából még az öldökléssel is van bajom, mivel a hajós jeleneteken kívül mikor kézitusára kerül sor akkor nincs semmi koreográfia.
Simán csap egyet meghal valaki, csap másik irányba meghal valaki és így tovább. A 300 képest erős visszalépés, de azért jöhet a 3. rész. Feltéve ha Xerxes lesz az igaz főboss. Ui: a történelmet ott csavarták ki legjobban, hogy SPOILER: Artemiszia volt az egyetlen aki nem akarta megtámadni a teljes hajóhaddal a görögöket. Itt meg pont fordítva történt. Plusz egyébként öregkorába halt meg. Ja és királynő volt igazából. De persze ezek mellékes dolgok. Én is jobban örültem volna, ha Xerxes van a középpontban, mert baromi jól megcsinálták, nekem első részben is ő volt a favorit. De ahogy írtam ebben a részben az tetszett, hogy megtudtuk, hogyan vált ilyenné. Nem jó szemszögből nézitek a filmet! Túl kritikusok vagytok. A civilizáció fejlődése mindig azoknak a felelőssége, akikkel a társadalom rosszul bánik, mert csupán a tökéletlenségek miatti elégedetlenség készteti az emberiséget arra, hogy jobbá tegye azt a társadalmat amelyben él! 300: a birodalom hajnala (2014). #10 • 2014. 20:21 Scoo írta: Korrekt kritika, bár az én véleményem picit lesújtóbb.
A 2006-os esztendőben a filmkészítés egészen újszerű produktumának lehettünk tanúi Zack Snyder rendező 300 című stilizált hőseposzának megtekintésekor, mely Frank Miller hasonló című képregényének mozgóképes adaptációjaként született. 300 A Birodalom Hajnala Indavideo. A fiktív elemekkel kiegészített mitológiai világ színpadias, erőteljesen romanticizált, mondhatni festői megjelenítése volt a történelemkönyvekből ismert, nevezetes s immár legendának számító ókori eseményeknek, oly módon, mintha valóban egy képregény lapjai elevenednének meg előttünk. A Mátrixra hajazó lassítások és különleges beállítások ráadásul még tovább fokozták a hatást, miáltal mi nézők is a véres és brutális csaták közepén érezhettük magunkat. A hollywoodi blockbusterré formált képregénynek időközben elkészült a folytatása Xerxes címmel, ami a 300 óriási sikere után újfent nem kerülte el a megfilmesítést. A forgatókönyv ezúttal is Frank Miller grafikus novellája alapján készült, a cselekmény viszont valójában a 300 történései előtt, alatt és után játszódik - vagyis folytatás helyett akár "társfilmnek" is nevezhetnénk, amennyiben nem tudnánk, hogy az újabb epizóddal leginkább az első felvonás anyagi sikerét igyekeztek megismételni az érdekeltek, amely az USA-ban és világszerte is igen szépen termelt a kasszáknál.
Noha igaz, hogy Snyder ezúttal csupán producerként és társ-forgatókönyvíróként vett részt a projektben, neve mégis egyfajta garanciát jelentett arra, hogy az első részben látottakhoz hasonló minőséget várhatunk, és ebben alapvetően nem is kellett csalódnunk. A spártai Dilios (David Wenham) és gyanúsan tökéletes felsőtestű kompániája Az egészében stúdióban forgatott film számítógépes utómunkálatok segítségével életre keltett, időnként már-már művészi benyomást keltő helyszínei újfent elsőrangú minőséget képviselnek, olyan, szürreálisba hajló, mégis letisztult vizualitást kölcsönözve a látottaknak, mintha valóban egy letűnt és - Frank Miller naturalizmusában - idealizált kor eseményeinek volnánk tanúi. 300 a birodalom hajnala eva green 18. Habár a 3D viszonylag keveset ad hozzá a látványhoz - vagyis ezúttal sem Avatar- vagy akár Gravitáció-szintű alkotással van dolgunk -, a harcok és a különböző beállítások a végletekig kidolgozottak. A grandiózus csatákhoz és hőstörténetekhez illő zene, valamint a harsány, felettébb ütős és meggyőző hangeffektusok pedig még teljesebbé teszik a moziélményt.
Néprajzi Múzeum - Pécs Néprajzi Múzeum - Pécs A Pécs szívében található Néprajzi Múzeum kiállításaiból a látogatók megtudhatják, hogy a magyar mellett milyen népcsoportok éltek és élnek a térségben. Baranya megyére jellemző, hogy sokszínű a nemzetiségi összetétele, így változatos kultúrával és néprajzi értékekkel rendelkezik. A múzeum különleges, romantikus stílusú műemléki épülete a 19. század második felében épült. A múzeum különböző népcsoportok napjainkig is fennmaradt kultúrájával és szokásaival foglalkozik. Közelebbről megismerhetőek a magyarok, horvátok, németek, szerbek és romák parasztjainak és kézműveseinek 18-19. századi használati és vallási tárgyai. Olyan eszközök is láthatóak, melyek a mai embereknek ismeretlenek. Megfigyelhetőek az egykor itt élő népcsoportok egyedi építészeti szokásai, a porták elrendezése, egyedi faragású berendezési tárgyaik, öltözködési szokásaik textiljeikkel és hímző motívumaikkal. Néprajzi Múzeum - Pécs | Szállásfoglalás Online. Az eltérő készítési módszerek, viselési szokások egy adott néprajzi csoport, vagy falu jegyeit hordozzák.
A pécsi Néprajzi Múzeum gyűjteményének jelentős része a Dr. Majorossy Imre Városi Múzeumtól származik és 1898-ban alakult önálló kiállítássá a Baranya néprajzának bemutatása. A Néprajzi Múzeum nyitva tartása Nyár: Májustól októberig keddtől szombatig, 10-16 óráig. Tél: Októbertől májusig hétfőtől péntekig, 10-15 óráig.
A harmadik helyiség a megye sokrétű kézművességéből a népi fazekasok és kályhások készítményeit mutatja be. A negyedik teremben a legismertebb baranyai népszokás, a busójárás kellékeivel ismerkedhet meg a látogató.
A pécsi múzeum már az újranyitásra készül, mutatjuk, hogyan. A tervek szerint információs táblákat helyeznek majd ki a Néprajzi Osztály épületében, amelyek sok érdekességre hívják fel a látogatók figyelmét a fogadótérben. Például megtudhatják, mi köze van az 1907-es Pécsi Országos Kiállításnak és Vásárnak a néprajzi gyűjteményhez, ki volt Igaz Lajos, hogy és mikor került a múzeumba a Zsolnay-nővérek gazdag gyűjteménye – derül ki a Janus Pannonius Múzeum lapunkhoz eljuttatott közleményéből. Pécs néprajzi museum of natural. A Néprajzi Osztály emellett egy izgalmas időszaki kiállítás koncepcióján dolgozik: a Leány és ládája című tárlat a 19. századi asztalos ládákat és jelképeiket ismerteti meg az érdeklődőkkel. A kiállítás egyik kiemelkedően szép és patinás látnivalója lesz az osztály ládagyűjteményének egyik legrégebbi darabja, mely 1827-ből származik.
Látnivalók a környéken Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház Pécs A pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház a Pécsi egyházmegye katedrálisa. A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el. Basilica minor rangot 1990-ben,... Planetárium Pécs Fedezd fel a csillagok és bolygók titkát a kupola alatt! Csillagászati, földrajzi, űrkutatási és természettudományos ismeretek, és a művészettörténet csillagászati vonatkozásainak bemutatása Pécsett,... Zsolnay Kulturális Negyed A Zsolnay család egykori kerámiagyárának helyén újult meg és vált Pécs különleges látnivalójává a Zsolnay Kulturális Negyed. Sipőcz-Ház A Pécs belvárosában működő Sipőcz Ház, a város legrégibb patikájának üzlethelyiségében található. TV-torony A TV-torony már messziről látható a Misina-tetőn. Múzeum Archívum | Városunk Pécs. Zsolnay Múzeum A Zsolnay Múzeum a belvárosban található, bejáratát szép szobor díszíti. Mecsextrém Park A Mecsextrém Park a Komló felé vivő úton Pécstől pár kilométerre található.
VISSZA Weboldal: Telefon: 36 72/315-629 Város: Pécs Online kedvezmény A Janus Pannonius Múzeum (JPM) a vidék egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkező megyei hatókörű városi múzeum. Pécsett, a kultúra városában kiemelkedő az intézmény tudományos, közművelődési, közösségformáló szerepe, akárcsak a történelmi belváros arculatát meghatározó jelenléte.