Ebből is látszik, hogy nagy hülyeség ez a szabályozás, kíváncsian várom, hogy a hülyeség mikor párosul megint szorgalommal és mikor kezdik kivenni a munkaidőből az evésen felül a WC-re menést, meg a ceruza után nyúlást is. Munkavégzés ugyanis olyankor sincs. wers 2014. 09:04 " KÉRDÉSEM MIKOR JÁR A MUNKAKÖZI SZÜNET? " A munka megkezdését követően legkorábban 3 óra múlva, legkésőbb 6 óra elteltével. Esetedben jár egyszer 20 perc, legkorábban 9 órakor, de legalább 12. 00-kor, majd jár még 25 perc, mert meghalagja a munkaidőd a 9 órát. A munkaközi szünetnek a munkaidőt meg kell szakítania, ezért az a munkaidő elején vagy végén nem adható ki. icus111 2014. 08:39 Üdvözlet! Arról szeretnék információt kapni, mivel 12órás munkaidőnél mikor vagyok jogosult munkaközi szünetre? 600-1730ig van nyitva a pénztár, majd elszámolási ido 30perc tehát 12ora munka, amiből ebédidő 30perc/1200-1230igtart/ KÉRDÉSEM MIKOR JÁR A MUNKAKÖZI SZÜNET? MEGADJA A MUNKÁLTATÓ AMUNKAIDŐ VÉGÉN, DE NEM AKKOR VAN RÁ SZÜKSÉGÜNK!!!
Az ebédszünetet le kell dolgozni Kétműszakos munkarendben dolgozom. Délelőttös héten 5 óra 40 perckor kezdődik a munka a reggeli-szünet ledolgozása végett, a délutános hetekre eső 2o perces ebédidőt kéthavonta kell ledolgoznunk szombati napon. Ilyenkor nem szabad blokkolni, nincs nyoma a ledolgozásnak. Jogszerű a 20 perces szünet ledolgoztatása? A Munka Törvénykönyve szerint az egybefüggő, hat órát meghaladó munkaidő után a munkavállalónak 20 perc munkaközi szünet jár. A munkaközi szünet időtartama a munkaidőbe nem számít bele, így azt értelemszerűen le kell dolgozni. A délelőttös munkarend teljesen jogszerű, azt viszont törvényellenesnek tartom, hogy délutáni műszak esetén nem az adott napon, hanem kéthavonta egy szombati, heti pihenőnapon kell ezt az időtartamot ledolgozniuk. A munkavállalót ugyanis minden héten két pihenőnap illeti meg, amelyek közül az egyiknek mindig vasárnapra kell esnie, a másik lehet hétköznap is. Azon a héten azonban, amikor a 20 perces munkaközi szünetet dolgozzák le (kéthavonta), csak heti egy pihenőnapot kapnak.
Kérdés Munkavállalóink közül a fizikai állományban lévők 6:00-14:20 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 20 perc munkaközi szünettel. Munkavállalóink közül néhányan 7:30-16:00 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 30 perc munkaközi szünettel, míg a vezető beosztásúak 7:30-16:30 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 60 perc munkaközi szünettel. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a munkaközi szünetre vonatkozóan utóbbi két esetben kötöttünk megállapodást a munkavállalókkal, és az első esetben, a fizikaiakkal nem, mivel ott nem haladja meg az Mt. 103. §-ának (1) bekezdésében előírt mértéket? Helyes-e a gyakorlat, hogy az Mt. hatálybalépése előtt egyik esetben sem köttetett megállapodás a munkaközi szünetet illetően, ugyanilyen munkaidő-beosztásokban? Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. április 15-én (179. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3556 […] szerződés vagy a felek megállapodása előírja [Mt. § (3) bek]. A kérdés szerinti esetben a 30, illetve a 60 perces szünetet alkalmazó munkarendeknél valóban szükséges a hosszabb szünethez a munkavállaló beleegyezése.
Ettől eltérően a munkáltató és a munkavállaló, vagy kollektív szerződés hosszabb, de legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is megállapíthat. A munkaközi szünetből legalább 20 percet egybefüggően, a munkavégzés 3. és 6. órája között kell kiadni; amennyiben a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó részt bármikor, akár több részletben is ki lehet adni. A munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, ilyen módon díjazás sem jár rá; kivéve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. A napi fél óra munkaközi szünet a törvénynek megfelel. Ezt azonban a fentieknek megfelelően kell kiadni aznap, a munkavégzés megszakításával. Ez azt eredményezi, hogy az adott munkanapon Önnek 8 óra helyett 7. 30 perc munkavégzési kötelezettsége van. Ez törvényes. Amennyiben munkaidő-keretben dolgozik, amelyet a munkáltató maga rendelhet el, a munkát a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beoszthatja. Itt csak az a lényeg, hogy a heti 40 órás munkaidőnek a keret átlagában meg kell lennie.
Munkaközi szünet ledolgoztatásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. A cégnél ahol dolgozom napi fél óra munkaközi szünetet biztosítanak amit heti egy szombati napon, illetve 8 órás munkanapokon további órákban kell ledolgoznunk. A műszakok 6-14-ig és 14-22-ig tartanak. Például egy 22 munkanapos hónapban le kell dolgoznunk 11 óra ebédidőt, ezért be kell mennünk egy szombaton ami 7, 5 órának felel meg (mert ebből is levonják a félóra ebédidőt) továbbá hétköznapokon kell bent maradni amíg ledolgozzuk a maradék 3, 5 órát. Ezen "ledolgozós szombatokra" nem jár semmilyen pótlék. A kérdésem hogy ez törvényes-e, ha igen melyik paragrafus teszi ezt lehetővé illetve ki hozta meg ezt a törvényt és mikor? Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván. DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes? Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban A munkaközi szünet szabályait az Mt. 103. §-a szabályozza. Amennyiben a munkavállaló napi beosztás szerinti rendes, és a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének, vagy rendes munkaidő hiányában - a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének tartama meghaladja a) a 6 órát, akkor 20 perc, b) a 9 órát, akkor további 25, azaz mindösszesen 45 perc munkaközi szünetet kell a munkavállaló részére kiadni, a munkavégzés megszakításával.
Amennyiben hibázunk és az ezzel okozott kár meghaladja az 5000 forintot, akkor a fizetés 10 százalékát, ha a kár meghaladja a 10 000 forintot, akkor 15 százalékot von le a fizetésből. Amennyiben a munkavállaló hibájából kell bennmaradni, akkor az nem minősül túlórának, s ugyanúgy nem minősíti túlórának a hibajavítás miatti pluszmunkát sem. Jogos ez? A késés miatti munkabérlevonást az Ön által leírt feltételek szerint nem tartom jogszerűnek. 10 perc késés esetén indokolatlan ugyanis 1 óra levonása. Az azonban jogszerű, hogy az órabért a ledolgozott munkaidőnek megfelelően állapítsák meg, azaz 10 perc késés esetén arányosan kellene levonni, vagy az elmulasztott munkaidőt ledolgozni. Ez természetesen nem minősülhet túlórának. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
Keller-Brandes műtétet végzünk, ami a bütyök levésés mellett az öregujj alappercének a boka felé eső – ún. proximális – végének eltávolítását jelenti. Ezzel ún. álízület kialakulását tesszük lehetővé, mely idővel fájdalmatlan működést fog eredményezni. A képre kattintva megtekinthet egy angol nyelvű video animációt a bütyök (ang. Bütyök műtét utac.com. : Bunion) műtét szokásos menetéről. A bütyök kezelése - bütyök műtét utáni rehabilitáció A bütyök műtét végén nagyobb, az ízületet megfelelő állásban tartó kötést helyezünk fel, melyet varratszedésig hordani kell. A lábat a fertőzés ill. gyulladás veszély megelőzése érdekében bütyök műtét után, a varratszedést követő egy napig nem érheti víz. Utókezelésként legcélszerűbb már a műtét utáni napokban óvatos passzív mozgatást elkezdeni, megelőzendő a lágyrészek mozgást nehezítő letapadását. E kezelés praktikusan gyógytornás végzi, vagy még a bütyök műtét előtt betanítja az otthoni teendőket. A bütyök műtét után 10-14 napig, tehát a varratszedésig, fokozott kímélet szükséges, ezt követően kezdődhet az erőteljesebb passzív-aktív mozgatás.
Életünket kemény, sima, vízszintes felszíneken járva töltjük és ezt nem mindig a lábat megtámasztó, stabilitást biztosító cipőkben tesszük, ez elősegíti a kialakulását. Végeredményben ez mind a lábra kifutó hosszú izmoknak, mind a láb rövid izmainak gyengeségére, edzetlenségére vezethető vissza. Megelőzésben a láb izomzatának karbantartása, tornáztatása, az ízületek mozgásának megőrzése segíthet. Fontos a megfelelő lábbeli használata a mindennapi életben, de a szabadidős aktivitások és sporttevékenység során is. Bütyök - Csak a műtét segíthet - Napidoktor. Lúdtalp műtét A harántboltozat süllyedés műtéti kezelése elsősorban a társuló deformitások, mint a bütyök vagy kalapácsujj műtéti korrekcióját jelenti, csak viszonylag ritkán van szükség olyan műtétre, mely a lesüllyedt boltozat csontjainak helyzetét változtatja meg. Ilyenkor a már korábban említett műtétek kiegészítéseként csontok átvágása és korrigált helyzetben csavarral való rögzítése történik. Esetenként az egész előláb rekonstrukciójára szükség van. A felnőttkori lúdtalp műtéti kezelése rendkívül összetett.
Bizonyos esetekben a bütyök, a kalapácsujj és a lúdtalp műtéti kezelése is megfontolandó. Mit kell tudni ezekről a problémákról és mikor lehet szükség műtétre? Szakorvos mondja el a tudnivalókat. Magyarországon 65 év alatt minden ötödik felnőtt szenved valamilyen előláb deformitástól, 65 év felett pedig majdnem minden harmadik embernek van bütyke, de ennél is gyakoribb a kalapácsujj előfordulása. Amikor már minden cipő kényelmetlen, és fájdalmat okoz a járás, feltétlenül szakemberhez kell fordulni. Bütyök, kalapácsujj - Dr. Vraukó Béla. Dr. Czipri Mátyás, a Duna Medical Center ortopéd szakorvosa szerint az előláb műtéteknek hagyományosan rossz a hírük a velük járó fájdalom miatt, de a jó hír, hogy a modern lábsebészet eszközeit és műtéti eljárásait alkalmazva ez már nem igaz. Bütyök A bütyök (vagy hallux valgus) az előláb belső oldalának kitüremkedése a nagy lábujj tövének magasságában. A bütyköt nem csontos kinövés okozza, hanem az első lábközépcsont fejének megváltozott helyzete, mellyel egyidejűleg a nagy lábujj a kisujjak felé dől.