A homok alatt Land of Mine Készült: 2015 Besorolás: 16 Nemzetiség: dán-német A második világháború végén a dán hadsereg különleges feladatra vezénylik a fiatal német hadifoglyokat. Arra kényszerítik őket, hogy az életüket kockáztatásával hatástalanítsák és tisztítsák meg a dán határ mentén lévő aknamezőket. Your browser does not support HTML5 video. A DIGI Kft. weboldalain sütiket használ a működés optimalizálásához, a böngészési élmény javításához, a közösségi funkciók biztosításához, az oldal forgalmának elemzéséhez valamint releváns hirdetések megjelenítéséért. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓNBAN és FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEKBEN megtekintheti, hogyan gondoskodunk adatai védelméről, és dönthet elfogadásukról. Köszönjük, hogy az "ELFOGADOM" gombra kattintva hozzájárul a cookie-k használatához. Bővebb információért és személyes beállításokért kattintson ide!
Több ezer akna hever szerteszét a parti homok alatt, amit most a fiatal katonáknak kell hatástalanítaniuk. A katonák nem igazi katonák, nem felnőtt emberek, hanem olyan fiatalok, akik ránézésre még szinte gyerekek, olyan fiatal felnőttek, akik talán mit sem értenek a háborúból, akik a kétségbeesés óráiban édesanyjukat hívják, s akiknek nincsen vágya más, csak az, hogy mihamarabb hazajussanak szétbombázott hazájukba, s újjáépítsék azt. A fiatal katonák – egy rövid kiképzést leszámítva az aknák hatástalanításáról – munkájuk végzéséhez semmiféle segítséget nem kapnak. A kietlen, ingerszegény partszakaszon egy szegényes faházban alszanak, kemény priccseken, nem kapnak rendes ételt, sőt, jobbára semmilyen ételt sem, legyengülnek, megbetegednek. A homok alatt – ott vár a halál A dán felvigyázótiszt, akinek a feladata a fiúk őrzése, munkájuk ellenőrzése, már a kezdetektől fogva igyekszik megnehezíteni a katonák dolgát. A megfordult történelmi helyzetben, az alá-fölérendeltségi viszonyok átrendeződésében esélyük sincs a katonáknak a konstruktív munkára, a helyzet egyensúlyba hozására.
A II. világháborút követően fiatal német hadifoglyokat vezényelnek ki a dán tengerpart homokjában rejtőző mintegy kétmillió taposóakna felkutatására és hatástalanítására. A feladat elvégzésére teljesen kiképzetlen férfiak hamarosan rádöbbennek, hogy a háború számukra még korántsem ért véget. A homok alatt a történelem egy eddig kevéssé ismert eseményét tárja elénk, amelyben szinte még gyerek katonák néznek szembe a reménytelen és könyörtelen feladattal, amit a legtöbben nem élnek túl.
Az 1970-es évek folyamán a raktárak mellett mikrofilmező, restauráló és könyvkötő műhely is létesült. Ezt követte 1989 és 1991 között a hazai levéltártörténet második legnagyobb iratköltöztetési akciója. Sor került a bazilikai altemplomban senyvedő iratok fertőtlenítésére, s más iratcsoportokkal együtt a levéltár állományának zöme az egykori józsefvárosi Misura-féle kocsigyár Leonardo da Vinci közi átalakított épületébe került. Ez azonban nem jelenthette az elhelyezési gondok végleges rendezését, így a levéltárvezetés ismét felvetette az egységes, központi levéltárépület létesítésének gondolatát. 1998-ban végül a XIII. kerületi Teve utcára esett a választás, amelyre vonatkozóan az új tervpályázatot a Koris János vezette Budai Építész Műhely nyerte el. A megvalósítást a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tehervállalása tette lehetővé. Adatbázisok | Budapest Főváros Levéltára. Az alapkövet Demszky Gábor főpolgármester 2002. október 11-én helyezte el, s az új létesítmény 2004-ben nyitotta meg kapuit. A 23440 m2 hasznos alapterülettel rendelkező új épületben több mint 35000 iratfolyóméter iratot őriz, rendez és ad ki a kutatóknak és ügyfeleknek Budapest Főváros Levéltára.
Az Ybl Miklós Virtuális Archívum több mint száz épületet mutat be részletesen a 19. század második fele meghatározó magyar építészének alkotásai közül. Honlapunk alapját Ybl Miklósnak Budapest Főváros Levéltárában őrzött terv- és iratagyatékaképezi. Budapest főváros levéltára adószám. Célunk elsődlegesen a levéltárban fellelhető rajzi anyaghoz kapcsolódó különféle történeti dokumentumok összegyűjtése és közzététele volt. E virtuális archívumban így az Ybl-irodában alkotott tervrajzokon kívül archív fényképek, egykorú grafikák, a korabeli sajtó tudósításai, kritikái és a megépült vagy papíron maradt alkotásokra vonatkozó levéltári iratok között kutathat, böngészhet a látogató. A bemutatott művek többsége a hagyaték és levéltárunk adottságaiból fakadóan budapesti, de Ybl főbb vidéki kastélyai, középületei is helyet kaptak e honlapon. A válogatással igyekeztünk érzékelhetővé tenni az Ybl-életmű műfaji gazdagságát, léptékbeli változatosságát: egy pesti bérház közfal-áthelyezéseitől, valamint a tatai Esterházy-uradalom tarjáni majorsági épületétől az Operaház és a Budai Várpalota monumentális épületeiig terjed a bemutatott művek skálája.
A Buda visszafoglalása (1686) után újrainduló városi élet hivatalos dokumentumait kezdetben a polgármester vagy a jegyző őrizte, majd a városi kancellárián tartották azokat. Uralkodói intézkedések nyomán a XVIII. század folyamán archiváriusokat neveztek ki, s az iratok biztonságos városházi megőrzéséről és rendjéről is gondoskodtak. 1873 után, a városegyesítést követően a régi pesti városháza mellett a használaton kívül maradt budai városháza pincéi, majd 1887-ben az Újvárosháza is a levéltári iratok őrzőhelyévé vált. A 19–20. század fordulóján a Károly-kaszárnyában helyezték el a Központi Városházát, ahol a levéltár még páncélszobát is kapott, viszont figyelmen kívül hagyták a távlati raktári szükségleteket. Az ezt követő legfontosabb fejlemény a terjedelmes irategyütteseknek a II. Hagyatéki iratok. világháború alatt, 1943–1944-ben a Szent István-bazilika altemplomába történő menekítése volt; a legértékesebb dokumentumok pedig a Magyar Nemzeti Bank őrizetébe kerültek. Ezek Nyugaton tett kalandos útjukról végül sértetlenül tértek haza.
Vurstlival súlyosbított magyar búcsújárás XX. századi fényképeken Mint minden szólásnak, természetesen a címben szereplőnek is van alapja, hiszen a búcsúban, na ott aztán tényleg minden volt. Étel és ital, tánc és mulatság, körhinta és céllövölde, csepűrágók és mutatványosok. A felületes szemlélőnek talán nem is különbözött sokban a vásártól, ám a célja valójában egészen más. A búcsújárás ugyanis vallási esemény. KutatásiNapló: Budapest időgép. Sőt, ha kicsit mélyebbre ásunk, egészen ősi hagyomány nyomaira bukkanunk. Azokból az időkből, amikor a szakrális és a hétköznapi ünnep még nem vált el teljesen egymástól. A cikk elkészítéséhez Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar néprajz (Corvina Kiadó, 1980) című könyvét, a Magyar Katolikus Lexikont (Szent István Társulat, 1980–2013), az Ortutay Gyula szerkesztette Magyar Néprajzi Lexikont (Akadémiai Kiadó, 1977) és a szalézi rend honlapját használtuk fel. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg.
Közérdekű adatok Gazdasági adatok Impresszum Elérhetőségek Galéria Archívum Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja