Megérkeztünk egy új világba, ahol tanuló algoritmusokkal, önjáró gépekkel, genetikailag programozott biológiai rendszerekkel, nano gyárakkal és hasonló őrült technológiákkal kell együtt élnünk. A szemünk láttára vált a science fictionből science fact – mondta Frankó-Csuba Dea, innovációs coach, a Magyar Telekom konferenciáján. A telekommunikációs cég innovációs rendezvénysorozata, a MOST Fórum "Homo sapienstől a homo digitalisig" című kerekasztal-beszélgetése azt járta körbe, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a napjainkban zajló technológiai forradalom. A negyedik ipari forradalom nem az ipart, hanem minket változtat meg | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. A negyedik ipari forradalom teljesen más hatással lesz az emberiségre, mint a megelőző három, amikor is az emberi erőt cserélték gépekre, majd jött az elektromos energia térhódítása, végül a mobilkommunikáció elterjedése. Frankó-Csuba Dea szerint Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapító elnöke fogalmazta meg a legfrappánsabban, hogy milyen gyökeres változások előtt állunk, amikor azt mondta, hogy a negyedik ipari forradalom nem azt változtatja meg, ahogy a dolgokat végezzük, hanem minket változtat meg.
"A hálózat, valamint a klasszikus távközlési szolgáltatások fontossága olyanná válik, mint a levegő és az ivóvíz: természetes és éltető. Olyan kincs, amelyből sok van, de amellyel okosan kell gazdálkodnia az emberiségnek" – hangsúlyozta a szakértő. "Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e az internetet, hanem az, hogy mire. A digitalizáció és a hálózatok átírják a hétköznapjainkat. Általuk ma már a világ alkalmazkodik a mi igényeinkhez és nem fordítva: a hálózat révén tudjuk távolról is menedzselni a kapcsolatainkat, az életünket, az eszközeinket, akár az otthonunkat is – ez a connectivity élmény" – tette hozzá Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Tribe szakértője. A MOST Fórum rendezvény-sorozat jövőre újabb, a digitalizáció témakörét kutató eseményekkel jelentkezik. Milyen gyors lesz a negyedik ipari forradalom?. A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta. Fizetett hirdetés Olvasson tovább a kategóriában
"Az eszközökhöz való hozzáférés volt a kezdet és az adatokhoz való hozzáférés lesz a jövő" – mondta Meskó Bertalan orvos-jövőkutató. Meskó szerint ma az egészségügy olyan, mint egy autó, amelyben semmilyen adathoz nem férünk hozzá. Nem tudjuk mennyivel megyünk, mennyi benzin van a tankban, van-e olaj a motorban. Csak akkor látjuk mindezeket, ha bemegyünk egy intézetbe, kórházba és rákötnek a gépekre. A jövő egészségügye az olyan kütyükre fog épülni, ami monitoroz minket, így időben el lehet kapni egy kezdődő betegséget, vagy meg lehet előzni egy szívrohamot. Már most elképesztően sok adat van a rendszerben, az 5G elindulásával ez meg fog sokszorozódni. Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció vezetője szerint elég csak a 2022-től, a személyautókba kötelezően beépített feketedobozokra gondolni. Online kapcsolat esetén lényegében az összes autóról tudni lehet, hogy hol tartózkodik. Egy veszélyes előzés esetén pedig a rendszer figyelmeztetni tudja a sofőrt, hogy valaki éppen felé közeledik a másik sávban.
0-val kapcsolatos tapasztalatai. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy az eredmények alapján átfogó képet adjanak mind a régió országaiban működő vállalatok, egyetemek és kutatóhelyek, mind pedig a kormányzati szereplők számára. Baksa Máté
Szükséges szeretet Sue Gerhardttól olvastam A szükséges szeretet című könyvet a nyári szünetem során. Tetszett, hogy végül arra a megállapításra jut a szerző, hogy nem szükséges túldimenzionálni a gyereknevelést, hanem arra kell odafigyelni, hogy reszponzívan, vagyis alkalmazkodó módon reagáljunk a gyermek igényeire és persze szeressük. A gyerekek egyedül rájuk jellemző tulajdonságai alapján döntsünk mi, felnőttek a reakcióinkról, ne pedig a saját elképzeléseink szerint. A konfekciós megoldás, bármilyen jó indulatú is, nem válik be. A félénk gyermeknek másfajta gondozásra van szüksége, mint az extrovertáltnak, az éhes gyereknek enni adjunk és ne játszani akarjunk vele, ha belegabalyodott a lába a takaróba, ne itassuk, hanem szabadítsuk meg tőle… Ahogy ezt olvastam, hirtelen a homlokomra csaptam. Hiszen ez a coaching lényege is! A velem szemben ülőnek mindig az adott helyzethez alkalmazkodó válaszra van szüksége. Tehát ha sír, forduljak felé empátiával, ha rám bízott egy titkot kezeljem diszkréten, ha tombolni szeretne, adjak teret neki… Mert sokkal hatékonyabb, ha azt érzed, mások rezonálnak az érzéseidre, megértik, hogy pontosan mit érzel, segítenek kifejezni és megoldásokat keresni rájuk.
Egy ilyen szorongásmotivált működés egyik velejárója lehet a hiányszeretet nagyobb arányú megjelenése életünkben. A szükségletmentes szeretet felé A szükségletmentes szeretet ellenben csodáló, és inkább célként, mint eszközként meghatározható. Eltűnés helyett általában növekszik. Megtapasztalása mély és átfogó pszichológiai és terápiás változásokhoz vezethet. Maslow szerint leginkább az egészséges édesanya gyermeke iránti szeretetéhez hasonlítható. Az ezzel jellemezhető szeretetkapcsolat tagjai kölcsönösen függetlenebbek, kevésbé féltékenyek, kevésbé érzik fenyegetettnek magukat. Individuálisabbak, emellett szívesebben segítik a másikat az önmegvalósításban, büszkébbek a másik sikereire. A szükségletmentes szeretet teremti a partnerünket: tükröt tart neki önmagáról, segíti önelfogadását és jelzi szeretetreméltóságát – tehát elősegíti a másik növekedését. Nem potenciális támaszforrásként tekintjük a másikat, hanem képesek vagyunk meglátni komplex, egyedülálló lényét. Maslow interjúkon alapuló kutatásai szerint az önmegvalósítás szempontjából átlagos vizsgálati személyek közül sokan egyidejűleg, különböző kombinációban élik meg a szeretet két típusát.
"Óvakodj az embertől, aki nem tanult meg fiatalon remélni és szeretni - és az életben megbízni. " - Joseph Conrad Úgy szól a hiedelem, hogyha meghalunk akkor Isten elé kerülünk, aki ott és akkor kedvesen, de elszámoltatóan megkérdezi a legfontosabb kérdést. Mi ez a kérdés? Valami olyasmi ami igazán-igazán számít… "Mennyire sikerült szeress? " Hatalmas kérdés és már az említésétől is libabőrözik a hátam… hisz annyi válasz tolul az agyamba. A családomat? Az emberiséget? A természetet? Az életemet? Magamat? Mi a szeretet? Nem filozófiai eszmefuttatásra készülök és nem is tudományos magyarázatra, csak pár gondolatot szeretnék felvonultatni… A szeretet négy alapeleme: Hallgass a megérzéseidre. Használd a szíved – és ne az eszed – amikor a körülötted lévő embert akarod megérteni. Amikor egy gyerek azt kiabálja az anyukájára: "Utállak" – akkor a szülő érzi, hogy a gyereke megbántott, fél vagy haragszik. Ilyenkor leülünk a gyerkőcivel és gyengéden kihúzzuk belőle, hogy mi lehet a felindultságának az oka.
Hiszen a mesében a szerelem is viszonylag egyszerü, de a valóságban tenni kell érte és sok áldozatot kell hozni. De mi történt, miért lettünk ennyire bizalmatlanok egymással? Ha például segíteni szeretnénk az utcán egy idegen embernek felcipelni a csomagját, azt hinné, hogy ki akarjuk rabolni. Utat kéne engednünk a szeretetnek. Mernünk kéne álmodni és szerintem úgy kéne bánnunk másokkal ahogy mi is szeretnénk, hogy bánjanak velünk. Hiszen nem szabadna ok nélkül bántsunk senkit, ha nem érdemelte meg. Ha jobban belegondolunk szerintem senkinek sem könnyü megbarátkoznia azzal az érzéssel, ha igazságtalanul bántják. Bizony, ha a hatalomvágy nem lenne, mindenki egymás mellett boldogan élhetne. Én, igenis elvetem a hierarchiát és a nagyképü, alamuszi embereket akik azt hiszik, hogy mindenkinél többet érnek. Úgy gondolom, hogy adnunk kéne az érzéseinkből, mert ha nem adunk kapni sem fogunk. Legalább meg kéne próbáljuk, mert ha nem is sikerül legalább tudjuk, hogy megpróbáltuk. Vállald fel önmagadat hiszen jobb ha azért nem szeretnek ami vagy, mintha azért szeretnének ami nem vagy.
Az ilyen emberek — a promiszkuus celebritásoktól a szociális hálón "lógókig" — gyakran váltanak ki elkeseredettséget azokból, akik azt kívánják tőlük, hogy "nőjenek már fel". Még a pszichoterapeuták is ilyen attitűdöt vehetnek fel ük szemben, éretlennek tartva őket: "Az általam vezetett csoportokban a középkorú emberek gyakorta éreztek és viselkedtek serdülőkként. Ha bekötött szemmel hallgattad volna őket, soha nem találtad volna ki az életkorukat. Sokan úgy öregszenek meg, hogy egyáltalán nem nőnek fel" (Garland 2001). 90. oldal
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig értesülhess a legfrissebb coaching-hírekről!