Jin és jang szimbóluma, fekete-fehér színben Domborműves ábrázolás egy taoista templomban, középen a jin-jang szimbólummal és körülötte a kínai asztrológia 12 állatjegye A jin és jang (egyszerűsített kínai: 阴阳; hagyományos kínai: 陰陽; pinjin: yīnyáng) szimbóluma a tájcsitu, azaz a tájcsi ábra (nemzetközileg használt írásmód: tai chi tu; egyszerűsített kínai: 太极图; hagyományos kínai: 太極圖; pinjín: tàijítú). A szimbólum kettős, dialektikus koncepciója leírja azokat az ősidőktől fennálló, egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítő kozmikus erőket, amelyek megtalálhatóak a világegyetem összes jelenségében. Ez a megközelítés a kínai filozófia és a hagyományos kínai orvoslás számos irányzatának az alapkövét is jelenti. Jin és jang [ szerkesztés] A kínai taoista filozófia ősidők óta ismert alapelven nyugszik, a jin és jang egymáshoz viszonyított dialektikus kölcsönhatásán. A jin és jang kifejezések írásban először a Ji Csing -ben (más használatban Ji King – Változások Könyve) jelentek meg, körülbelül az időszámításunk előtti 1250. évben.
Több mint 4000 éves gyógyító eljárás a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO), melynek fő célja az egészség megőrzése, illetve helyreállítása a test energia-rendszerének stimulálásán keresztül. A belső egyensúlyért a Qi (életenergia) és ezen belül két ellentétes, de egymást kiegészítő energia, a jin és a jang harmóniája a felelős. 2019. 09. 25. 14:13:31 | Frissítve: 2020. 11. 20. 20:40:39 A kínai orvoslás az egészséges ember fogalmán a kiegyensúlyozott és harmonikus belső világgal rendelkező embert érti. Betegség akkor keletkezik, ha ez az érzékeny egyensúly felborul, az egészséget fenntartó folyamatok működése zavart szenved. A belső egyensúly elérése, fenntartása függ a Qi folyamatos keringésétől, mely a meridiánokon, energiapályákon megszakítás nélkül áramlik. A Qi felelős a szellemi, az intellektuális, a lelki, a testi folyamatok zavartalan működéséért. A meridiánokon két ellentétes pólusú energia, a jin és a jang kering. E két minőség kiegyenlíti egymást, így ér el egyensúlyt. Ha bármelyik túlsúlyba kerül vagy legyengül, akkor a belső egyensúly felborul.
Melegben jinesíteni kell az ételt, hogy az lehűtse szervezetünket Jinesítési technikák, tápanyagok: kevés zsír vagy a zsír mellőzése, hideg vagy rövid ideig főzött ételek, hűsítő ételek, fűszerek használata (menta, tárkony), nyers koszt, zöldségek, csírák, gyümölcsök, tengeri növények, hideg italok. A HKO szerinti táplálkozás: a meleg és hideg ételek fogyasztásának aránya 2/3–1/3. Gabonafélék, növény, levél, gyümölcs, hús és tejtermékek fogyasztása. Tejtermék és hús fogyasztásának aránya kevesebb, mint 1/3 legyen. A húst mindig zöldséggel vagy gabonával együk. Enni csak székletürítés után szabad. Reggel csak igyunk, délelőtt könnyű ételt együnk, este többet. Az évszakokat is vegyük figyelembe: télen jang, nyáron jin ételeket fogyasszunk. Csak olyan zöldséget, gyümölcsöt együnk, ami nálunk megterem. A tálalás is fontos: legyen szép, színes, illatos. Tartsunk évente 2×6 hetes méregtelenítő kúrát. 3 napos villámdiéta – étrenddel 10 nap, 10 különböző reggeli recept – 1. rész
Száll a madár, ágrul ágra, Száll az ének, szájrul szájra; Fű kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hősi lanton. Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéhnek: Hunor s Magyar, két dalia, Két egytestvér, Ménrót fia. Ötven-ötven jó leventét Kiszemeltek, hogy követnék; Mint valamely véres hadra, Fegyverkeztek könnyű vadra. Vad előttük vérbe fekszik, Őz vagy szarvas nem menekszik; Elejtették már a hímet - Üldözik a szarvas-gímet. Gím után ők egyre törnek Puszta martján sós tengernek, Hol a farkas, hol a medve Sohasem járt, eltévedne. Mozaik digitális oktatás és tanulás. De a párducz, vad oroszlán Végig üvölt a nagy pusztán, Sárga tigris ott kölykezik, Fiát eszi ha éhezik. Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. Már a nap is lemenőben, Tüzet rakott a felhőben; Ők a szarvast egyre űzik, - Alkonyatkor im eltűnik. Értek vala éjszakára Kur vízének a partjára; Folyó víznek partja mellett Paripájok jól legelhet. Monda Hunor: itt leszálljunk, Megitassunk, meg is háljunk, Monda Magyar: viradattal Visszatérjünk a csapattal.
Szittya 16 földet elözönlék, Dúl királynak dús örökjét; — És azóta, hősök párja! 17 Híretek száll szájrul szájra.
- Haj, vitézek! haj, leventék! Micsoda föld ez a vidék, Hogy itt a nap száll keletre? Nem, mint máshol, naplementre? Szólt egy bajnok: én úgy nézem, Hogy lement az déli részen. Szólt egy másik: nem gondolnám: Ott vöröslik éjszak ormán. Folyamparton ők leszálltak, Megitattak, meg is háltak, Hogy majd reggel, víradattal Hazatérnek a csapattal. Szellő támad hűs hajnalra, Bíborodik az ég alja; Hát a szarvas nagy-merészen Ott szökdécsel, túl a vízen. Nosza rajta, gyors legények! Érjük utól azt a gímet. És - akarva, akaratlan - Űzik ismét szakadatlan. Kur folyót ők átalúszták, Még vadabbak ott a puszták, Ember ottan egy füszálat, Egy csöpp vizet nem találhat. A föld háta fölomolván, Szíksót izzad csupasz ormán, Forrás vize nem iható, Kénköves bűzt lehel a tó. Forrás keble olajt buzog; Itt is, ott is égnek azok, Mint sok őrtűz setét éjjel Lobban a láng szerteszéjjel. Minden este bánva bánják, Hogy e vadat mér' kivánják, Mért is űzik egyre, nyomba, Tévelyítő bús vadonba. Arany János: Rege a csodaszarvasról - ekultura.hu. Mégis, mégis, ha reggel lett, A gímszarvast űzni kellett, Mint töviset szél játéka; Mint madarat az árnyéka.
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben
Száll a madár, ágrul ágra, Száll az ének, szájrul szájra; Fű kizöldül ó sirhanton, [1] Bajnok ébred hősi lanton. Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéhnek: Hunor s Magyar, két dalia, Két egytestvér, Ménrót fia. Ötven-ötven jó leventét Kiszemeltek, hogy követnék; Mint valamely véres hadra, Fegyverkeztek könnyü vadra. Vad előttük vérbe fekszik, Őz vagy szarvas nem menekszik; Elejtették már a hímet - Üldözik a szarvas-gímet. Gím után ők egyre törnek Puszta martján [2] sós tengernek, Hol a farkas, hol a medve Sohasem járt, eltévedne. (…) Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. Már a nap is lemenőben, Tüzet rakott a felhőben; Ők a szarvast egyre űzik, - Alkonyatkor ím eltűnik. Arany János: Rege a csodaszarvasról by Veronika Orbán. (…) Folyamparton ők leszálltak, Megitattak, meg is háltak, Hogy majd reggel, virradattal Hazatérnek a csapattal. Szellő támad hűs hajnalra, Bíborodik az ég alja; Hát a szarvas nagy-merészen Ott szökdécsel, túl a vízen. Nosza rajta, gyors legények! Érjük utól azt a gímet.
Száll a madár, száll az ének, Két fiáról szép Enéhnek; Zengõ madár ágrul ágra, Zengõ ének szájrul szájra. Vadont s a Dont5 õk felverik A Meóti6 kis tengerig; Süppedékes mély tavaknak Szigetére õk behatnak. Ott a szarvas, mint a pára — Köd elõtte, köd utána — Míg az ember széjjelnézne: Szemök elöl elenyésze. Családi házak energetikai korszerűsítése pályázat
Rege a csodaszarvasról by Eszter Orosz