Az tudtad, hogy a gombák nem csak úgy maguktól teremnek, hanem a Gombacsináló Manó készíti őket? És azt hogy a virágokban Tündérek laknak? És azon elgondolkodtál-e, hogy vajon a Vaddisznó honnan tudja, hogy az orrával kell túrnia a földet? És azon, hogy a madarak kitől tanultak énekelni? Biztosan eszedbe sem jut, hogy egy Tündér is lehet szomorú, ha elveszít valamit – mondjuk szép kis selyempapucsát? Valószínűleg azon sem töprengtél még, hogy mi történik azzal, aki mérges gombába harap. A Boszorkányra pedig – valld be –gondolni sem mertél eddig! Sok mindent nem tudsz tehát, ami egy erdőben történik. De megtudhatod, ha akarod. És aztán ha újra az erdőbe mész, Te magad is látni fogod, hogy minden hajszálra úgy van, ahogy nálunk láttad. Wass albert mese az erdőről 2. Az ötvenöt perces előadást ajánljuk mindenkinek 4 éves kortól. Wass Albert "Erdők és tavak könyve" című műve alapján írta: Strausz Tünde A darab alapjául szolgáló mesék: Mese az erdőről, Bulámbuk, Mese a vén Gombacsinálóról, Mese a kis szürke nyúlról. Rendező: Sramó Gábor Tervező: Matyi Ágota Zene: Rozs Tamás Bábkészítő: Bódiné Kövecses Anna Díszlet: Nagy-Kovács Géza Jelmez: Széplaki Noémi Bemutatja: Aranyszamár Színház Szereplők: Erdő Angyala, Borz: Baranyai Anita Boszorkány, Cseperke, Vaddisznó, Mókus, Gyöngyvirág Tündér: Érsek-Csanádi Gyöngyi Rontó Ember, Gyüjtő Ember, Nyuszi, Gombacsináló Manó, Bulámbuk: Czibere Krisztián, vagy Mátyás Zoltán Visszhang: Érsek-Csanádi Gyöngyi /Czibere Krisztián, Mátyás Zoltán m. v. Továbbá: Erdei Manók, Erdei Tündérek
Búsan álltak az angyalok a tisztás közepén, és sírtak. Siratták az embereket, akik nem látják meg a szépet. Sírtak a fák is, sírt a szellő, a virágok, a tündérek a virágokban. A patak is sírt, a csönd is sírt. És ekkor jött a harmadik ember. Jött, megállt a tisztás széliben, és meghallotta sírni az erdőt. Meglátta a virágokat, a fákat. Meghallotta a csermelyt. És halkan mondta: – Istenem, milyen szép… És abban a pillanatban lehullt a szívéről egy nagy, rozsdás lakat. Akkor kelt a nap. Kacagó sugarai aranycsikókon nyargalták végig a fák tetejét. Szempillantás alatt felszáradt a harmat, szétfoszlottak a ködök. Ragyogott a kék ég, csillogtak a fűszálak. Egy sárgarigó felröppent a legmagasabb fenyő tetejére, és vidámat, nagyot füttyentett. És erre egyszerre megszólalt minden madár. Kacagtak a virágok, és kacagott a patak. Tündérek táncoltak a fák alatt, bukfencet vetettek örömükben a manók. Wass Albert : Mese az erdőről. A szellő megcsiklandozta a fák leveleit, és fent a sziklán tavaszillatú madárdalokat énekelt a visszhang.
[2] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A dzsungel könyve 2. – Maugli és Balu az Internet Movie Database oldalon (angolul) (A Plot synopsis nem a film, hanem a forgatás részleteit ismerteti. ) A dzsungel könyve 2. – Maugli és Balu a -n (magyarul) A dzsungel könyve 2. – Maugli és Balu [ halott link] az AllRovi portálon (angolul) További információk [ szerkesztés] A dzsungel könyve 2. – Maugli és Balu az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul) m v sz Rudyard Kipling: A dzsungel könyve Könyvek A dzsungel könyve • A dzsungel második könyve Maugli történetek Maugli testvérei • Ká vadászata • Hogyan született a félelem • "Tigris! Tigris! " • A király ankusa • Rátok szabadítom a dzsungelt • A vörös kutyák • Tavaszi futás Más történetek "Riki-Tiki-Tévi" • A fehér fóka • Purun Bagát csodája • A krokodilus története • Kvikvern • Kis Tumáj és az elefántok tánca • A királynő szolgái Szereplők • Balu • Bagira • Akela • Ráksa • Ká • Háti • Sir Kán • Bender-log • Lajcsi király Mozifilmek A dzsungel könyve (1942) • A dzsungel könyve (1967) • Maugli, a dzsungel fia (1994) • A dzsungel könyve 2.
Joseph Rudyard Kipling (Bombay, 1865. december 30. – London, 1936. január 18. ) irodalmi Nobel-díjas angol író és költő. Napjainkban leginkább gyermekeknek szóló műveiről ismert, melyek között leghíresebb A dzsungel könyve (1894). Édesapja John Lockwood Kipling (1837–1911) metodista lelkész, képzőművészeti iskolai tanár, illusztrátor, szobrász és festő volt, édesanyja Alice Macdonald (1837–1910). 6 éves koráig szüleivel Indiában élt. Tanulmányait Angliában folytatta, majd Indiában lett újságíró. Bejárta szinte az egész világot. Amerikában 4 évet élt, Európában politikai szerepet is vállalt: lelkes híve volt az angol gyarmatbirodalomnak. Híres regénye továbbá a Kim (1901) is, melynek cselekménye Indiában játszódik, és meg is filmesítették. Mesegyűjteménye Az elefántkölyök címen jelent meg. Ha... (1895) című versét több magyar költő lefordította (Kosztolányi Dezső, Devecseri Gábor, Szabó Lőrinc). A novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon; gyermekeknek szóló művei a gyermekirodalom örökzöld klasszikusai; legjobb írásai kifinomult, sokoldalú és ragyogó elbeszélő tehetségét mutatják.
Kedvencelte 8 Várólistára tette 42 Kiemelt értékelések Lexy 2016. október 2., 13:32 Tulajdonképpen nem volt rossz folyatás, de sajnos túl emlékezetes sem marad számomra. A bűnös végre megkapja méltó büntetését és ismét happy end a vége. A zenéjét viszont még mindig nagyon szeretem. :) GentleRain 2016. június 11., 17:22 Az első rész nyomába sem ér. Az a baj a folytatásokkal, hogy sajnos nem érik el az első részek színvonalát. Itt is ez a baj. Cholito 2015. július 19., 20:47 Megint csak a szinkronhangokkal van bajom. Amúgy jó. Igazából 9, 5 csillagot adnék, mert csak majdnem annyira tetszett, mint az első rész, de sajnos/szerencsére olyat nem lehet, szóval 10. Hiranneth 2016. május 14., 16:28 Nem volt ez se rossz, de azért az első az igazi, legalábbis számomra. De egy esti kikapcsolódásnak tökéletesen megfelel így is. Lex 2016. május 7., 10:57 Hát, ez se volt nagy szám. És mivel jóval később készült, mint az első rész, és természetesen változott a világ azóta, így valahogy a báját is elveszítette a mese.