Felhívjuk a figyelmet, hogy ezen határidő elmulasztása a vámhatósági engedély visszavonását és egyben a koncessziós szerződés megszűnését eredményezi (Fdvtv. § (10) bek. ), mely esetében nincs lehetőség egyéni mérlegelés, vagy méltányosság gyakorlására. ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. | Üdvözöljük az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. Honlapján. Ha az örökös kérelme a fentiekben leírtaknak megfelel, akkor a vámhatóság az örökhagyó részére kibocsátott vámhatósági engedélyt módosítja, feljogosítva a kérelmezőt a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság további gyakorlására, valamint megtörténik a koncessziós szerződés záradékolása. Az örökös személye kapcsán felhívjuk a figyelmet a Nyilvános Koncessziós Pályázati Kiírás Személyi feltételek pontjában írtakra, mely szerint a Pályázó kizárólag 18. életévét betöltött természetes személy lehet, valamint az Fdvtv. § (4) bekezdésében foglaltakra, mely szerint dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet 18 éven aluli személy nem folytathat. Ezen feltételek egységesen azt jelentik, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság tekintetében a tevékenységet folytató személyként kizárólag 18. életévét betöltött természetes személy nevezhető meg, mint az elhunyt koncesszió jogosult természetes személy örököse.
Ugyanakkor nem is ez a hazai piac fő problémája, hanem az, hogy mint írtuk, a sodródohány jövedéki adója arányában nagyobb mértékben nőtt, mint a hagyományos cigarettáé, ami azt is jelenti, hogy ebben a kategóriában jobban bővült az eladás az elmúlt tíz esztendőben – nagyon sokan szoktak át erre a produktumra. A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható. Asztmagyógyszer-gyárat vett a dohányipari óriás (Borítókép: Europress/AFP)
Raktárhálózattal kapcsolatos költségek (számítástechnikai költségek, ideértve a telekommunikáció költségeit) 5. Szoftverhasználati költségek 6. Licencdíjak 7. Szellemi tulajdonért (know-how-ért) járó díjak 8. Hálózatfejlesztési díjak 9. Adatelemzéssel összefüggő költségek 10. Dohánytermékek nyomonkövetése 11. Szállítóládákkal összefüggő költségek (ideértve különösen a csomagolással és göngyölegekkel kapcsolatos költségeket) 12. Értékesítés utáni szolgáltatásokkal összefüggő költségek (ideértve különösen leltárhiányokat és kártérítéseket) 13. Biztonságtechnika 14. Biztosítások 15. Állagmegóvás és karbantartás 16. Koncessziós szerződés dohány utcai zsinagóga. Értékesítés és marketing 17. Oktatással, továbbképzéssel és személyüggyel kapcsolatos költségek 18. Kereskedelmi tevékenységgel összefüggő költségek 19. Vevőszolgálat 20. Eladáshelyi tevékenységekkel összefüggő költségek 21. Kutatásfejlesztés költségei 22. Központi költségek 23. Társadalmi felelősségvállalás költségei 24. Értékcsökkenés és amortizáció 25. A Dohánytörvény 15/E. § (8) bekezdése alapján nyújtott pénzbeli visszatérítés 2. rendelethez A tőkemegtérülési korlát CAPM-modell szerinti kiszámítása A CAPM-modell szerint a tőkemegtérülés (K e) megállapítására a következő képletet kell alkalmazni: K e = R f + βxMP ahol R f a kockázatmentes kamatláb, MP a piaci kockázati felár és β az a szisztematikus, nem diverzifikált kockázat, amely a dohánytermékek piaca tekintetében tükrözi a várható szabályozási, üzleti és pénzügyi kockázatot.
A korábbi kamarai domain is már az új e-tus oldalra irányít át bennünket. Az e-tus felületen a tevékenységekre TEAOR szám és ÖVTJ szám, illetve megnevezés alapján is tudunk keresni. Az előírt képesítések megléte mellett a vállalkozás elindítását megelőzően érdemes a TEAOR, ÖVTJ szám kiválasztása során a bejelentési vagy engedélyhez kötött tevékenységek jogszabályi előírásait is megismerni és alaposan körül járni. Néhány jogszabály, amely a képesítéshez kötött szakmákról rendelkezik: egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről 5/1997. (III. 5. ) IKIM rendelet, az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14. ) NFGM rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6. ) Korm. rendelet. Az e-tus rendszer is tartalmazza minden egyes tevékenységi körnél a jogszabályokban előírt képesítési, bejelentési és engedélykötelezettséget előíró jogszabályokat.
A képesítési követelmények ésszerű csökkentésével kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 2054/2013. (XII. 31. ) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően az alábbi jegyzék tartalmazza azon tevékenységek, munkakörök szakterületek szerinti felsorolását, amelyek végzéséhez, betöltéséhez jogszabály képesítési követelményeket határoz meg. A jegyzék a tevékenységekhez kapcsoltan a képesítési követelményt előíró jogszabály(ok) megjelölését is tartalmazza. A jogszabályok által képesítési követelményekhez kötött tevékenységek, munkakörök jegyzéke a 2014. március 1 állapot szerint: Képesítéshez kötött tevékenységek listája 2014. 03. 01 (PDF formátumban) Képesítéshez kötött tevékenységek listája 2014. 01 (Excel formátumban)
Amennyiben képesítéshez kötött tevékenység folytatását tervezzük vállalkozásunk keretében, akkor rendelkeznünk kell az előírt végzettséggel. Ilyen esetben nekünk, vagy alkalmazottunknak a jogszabályokban előírt képesítési követlményeket teljesítenie kell. De milyen jogszabályok is szabályozzák a képesítéshez kötött tevékenységet? Képesítéshez kötött tevékenység keresése Képesítéshez kötött tevékenység előírások számos ágazati és nem ágazati jogszabályi rendelkezésben szerepelnek. A kormányhivatalok járási hivatali előszeretettel ellenőrzik is ezt egyéni vállalkozások esetén. Az állami adóhatóság vagy cégbíróság ennél jobban leterhelt számtalan más feladattal, így ezt ők nem ellenőrzik, ellenőrizhetik. A kormányhivatal honlapján elérhető adatbázist is átnézhetjük, ami nem tűnik teljeskörűnek. Saját tapasztalatból mondhatjuk, hogy ezen adatbázis nem tartalmaz minden jogszabályi képesítési előírással rendelkező tevékenységi köröket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara e-tus nevű új honlapján viszont már több információt nyújt számunkra a bejelentés és engedélyköteles tevékenységekre, valamint a képesítéshez, regisztrációhoz, engedélyhez kötött képesítésekre vonatkozóan.
Örök vita tárgya, hogy szükséges-e "papírt", azaz valamilyen államilag elismert szakképesítést szerezni, ha vállalkozóként fotózással szeretnénk foglalkozni, vagy nem kell hozzá több, mint a jó szem. Ezt a vitát a közelmúltig rövidre zárhattuk néhány jogszabályi hivatkozással. A fényképészet képesítéshez kötött tevékenység volt, választási lehetőség nélkül. Aki nem a kiskapukat kereste, mint a fotóriporteri tevékenység az egyéni vállalkozás keretein belül, az választott magának egy megfelelő képzést. Jelenleg nem mondhatjuk azt, hogy a fotózás (fényképészet) képesítéshez kötött tevékenység, mert hatályon kívül helyezték a jogszabályt, ami előírta a szakképesítést, és az új, irányadó jogszabályban nem találkozunk ezzel az előírással. Mely tevékenységekre gondolunk, ha azt mondjuk, fényképészet? Ha úgy döntünk, hogy vállalkozóként pl. esküvő fotózással, tablófotózással, babafotózással, sportfotózással, divatfotózással foglalkozunk, azaz üzleti és lakossági képfelvételek készítünk, a vállalkozásunk tevékenységei körei között meg kell jeleníteni az ide tartozó tevékenységi kört.
ELNÖKSÉGI ÜLÉS 3/2015 2015. április 27. MAGYAR MOTORSPORT SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGI ÜLÉS Elnökségi ülés típusa: Tervezett Rendkívüli Időpont: 2015. 16h Helyszín: Magyar Sport Háza, 1146 Budapest, Részletesebben
KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT 2014 A Magyar Triatlon Szövetség KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 A Magyar Triatlon Szövetség (a továbbiakban: MTSZ) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény a továbbiakban Stv. - 23. Részletesebben MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG 1 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. 2 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1. A sportról szóló 2004. törvény 77. p) pontjának, valamint a sport területén képesítéshez Sport szakember sportszakember Sport szakember sportszakember Tájékoztató előadás 2018. március 9. dr. Reinhardt Ákos EMMI Sportért Felelős Államtitkárság, Sportirányítási Főosztály, főosztályvezető Irányadó jogszabályok a sportról A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 2011. A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1. p) pontjának, valamint a sport területén képesítéshez KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2010. szeptember 15-től Kelt: Budapest, 2010. szeptember 15-én Lázár Vilmos elnök A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG (a továbbiakban: Szövetség) elnöksége a sportról szóló 2004.
06. 04. Hatályosság 2018. Verziószám 1/2018 Nagypályás és csökkentett pályaméretű labdarúgás Szabályzat által érintett szakágak ELNÖKSÉGI ÜLÉS 5/ május 9. ELNÖKSÉGI ÜLÉS 5/2014 2014. május 9. MAGYAR MOTORSPORT SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGI ÜLÉS Elnökségi ülés típusa: Tervezett (megismételt) Rendkívüli Időpont: 2014. 11h Helyszín: Magyar Sport Háza, 1146 Budapest, NEMZETI TRIATLON KÖZPONTOK NEMZETI TRIATLON KÖZPONTOK A Magyar Triatlon Szövetség Nemzeti Triatlon Központok kialakításával kívánja a sportág fejlődését elősegíteni. A Központok létrehozásának alapvető célja, hogy a Szövetség tagegyesületei A Kormány. /2016. (.. rendelete TERVEZET! A Kormány /2016. rendelete a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7. rendelet, valamint a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló BUDAPESTI SZABADIDŐSPORT SZÖVETSÉG BESZÁMOLÓ A 2011. ÉVI KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL A Fővárosi Bíróság 2913 sorszám alatt nyilvántartásba vette a Szövetségünk (határozatszám: 14 Pk. 61. 031/13) 1998. január ELNÖKSÉGI ÜLÉS 3/ április 27.