elszámolásának dátuma écs. elszámolásának dátuma Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (2 lépéses): Mezők 1. lépés Bizonylatnem: 50 - Vegyes 50 - Vegyes Törzsszám alábontás: adott intézmény törzsszáma adott intézmény törzsszáma Ellenszámla: 4129* 4129* Megjegyzés: Terven felüli écs. visszaírása Terven felüli écs.
Tranzakciók rögzítése, törlése – Általános leírás – Tárgyi eszköz program A Tárgyi eszköz programban az eszközök rögzítését követően, utólagosan vihetőek fel az eszköz életében felmerülő tranzakciók. A tranzakciók részletes leírásához kattintson a szükséges tranzakció megnevezésére. Terven felüli értékcsökkenés rögzítése egyediként felvitt eszközre – Tárgyi eszköz program (Forrás: Dr. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig)
Ha terven felüli értékcsökkenés tranzakció még nincs az eszközön, a program figyelmeztető üzenetet küld arról, hogy a visszaírás összege nem haladhatja meg a terven felüli értékcsökkenés összegét. Ha valamely ( terven felüli értékcsökkenéssel már rendelkező) eszközére visszaírást szeretne elszámolni, kattintson a Tranzakciók menüre, majd válassza a Visszaírás menüpontot. Csoportosan rögzített eszköz – ha a csoport minden tagjára fel szeretné vinni a visszaírás tranzakciót – a Csoport sor végén lévő (Tallózás) ikonra kattintva választhatja ki az eszköz-csoportot a listából. Az eszköz-csoport kiválasztását követően adja meg a tranzakció dátumát és az összegét, majd nyomja meg a Felvisz gombot. Ellenőrizheti, hogy a tranzakció bekerült az eszköz tételei közé. Figyelem! A visszaírás összege nem haladhatja meg a terven felüli értékcsökkenés összegét! A tranzakció napján elszámolandó értékcsökkenést a szoftver két részre bontja, a tranzakció előtti napon elszámolja az addigi aktuális értékcsökkenést, majd a visszaírást követően még elszámolja a hiányzó egy napi értékcsökkenést.
Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. november 21-én (48. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 962 […] feleslegessé vált tárgyi eszköznél terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, a (2) bekezdés szerint olyan mértékig, hogy a tárgyi eszköz használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Ebből az előírásból nem következik, hogy akkor is kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha a várható eladási ár meghaladja a könyv szerinti értéket. A feleslegessé vált tárgyi eszközt a forgóeszközök közé kell átsorolni. (Részletesen szólunk erről a 961. kérdésre adott válaszban. ) A terven felüli […]
A munkáltató és a munkavállaló azonban a munka törvénykönyve végkielégítésre való jogosultság előírásaitól eltérően is megállapodhatnak saját viszonyukra, így további feltételeket is meghatározhatnak, melyek teljesülése esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg, vagy kiköthetik ezen jogosultságot határozott idejű munkaviszony esetén is. Milyen esetben válhat meg úgy cég az alkalmazottól, hogy biztosan ne kelljen végkielégítést fizetnie? Főszabály szerint, ha a munkaviszony a munkáltató "érdekkörében bekövetkezett okból" szűnik meg, az első kérdésnél ismertetett feltételek fennállása esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg. Nem jár azonban végkielégítés a munkavállalónak, ha nyugdíjasnak minősül a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában, vagy ha a munkáltató olyan indokkal mond fel a munkavállalónak, mely munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával függ össze, vagy a munkavállaló – nem egészségügyi állapotával összefüggő – képességével.
Melyek a végkielégítés főbb szabályai a Munka törvénykönyve szerint? A szabályozást a 77. paragrafus tartalmazza. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. (Tehát a felmondási időben már nem lehet rá jogosultságot szerezni. ) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §), b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132.
Ki kell ilyenkor fizetni a felmondási időre járó bért? szerint a felmondási idő mind a munkavállaló, mind a munkáltató rendes felmondása esetén legalább 30 nap. A munkavállaló felmondása esetén megállapodhatnak a felek arról, hogy a felmondási idő alatt a munkavállalót nem terheli munkavégzési kötelezettség, és ennek megfelelően nem jár részére munkabér sem. 6. Mi számít munkáltatónál munkaviszonyban töltött évnek felmondási idő és szempontjából? A felmondási időt az adott munkáltatónál töltött idő/évek alapján kell kiszámolni, azaz a munkaviszony létesítésének időpontjától, a munkaviszony megszűnéséig terjedő időszakot kell figyelembe venni. A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén (jogutódlás) az átadó munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időt úgy kell tekinteni, mintha azt a munkavállaló az átvevő munkáltatónál töltötte volna, így az eltöltött időket össze kell számítani. Az átadó évek a törvény erejénél fogva tehát beszámítandók. A végkielégítésre való jogosultság tekintetében részletesen meghatározza az Mt.
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül – egyebek mellett - az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról írásban tájékoztatja a munkavállalót. A leggyakrabban előforduló juttatások a következők: üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkezés, Erzsébet-utalvány, Széchenyi Pihenő Kártya, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös pénztári munkáltatói hozzájárulás. A munkavállaló részére nyújtott juttatások többsége után a munkáltatót közterhek terhelik, de vannak olyan juttatások is, melyeket a munkáltató adómentesen nyújthat, mint például lakáscélú munkáltatói támogatás, cégautó magáncélú használata, bölcsődei szolgáltatás, csoportos személyszállítás. Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.
a töltött évek számításának feltételeit. A mértékének meghatározásánál, a munkaviszonyban töltött évek számításakor a munkaviszony létesítésétől, a felmondás közléséig, vagy a munkáltató jogtód nélküli megszűnésének időpontjáig terjedő időszakot kell alapul venni. Ebből le kell vonni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát. Figyelembe kell venni ezen túlmenően azt Mth. -nak (2012. évi LXXXVI. törvény) azon rendelkezését, mely szerint, ha a munkavállaló munkaviszonya a régi Mt. hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve –, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.