85 éves korában meghalt Angyalföldi Szabó Zoltán Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a XIII. kerület díszpolgára. Szabó Zoltán 1929-ben született Budapesten, Angyalföld Tripolisznak nevezett részében, a kerülethez való szoros kötődése miatt kezdte el hivatalosan is használni az Angyalföldi előnevet. Nagyon szegény családban nőtt föl, kisfiúként pásztorkodott és közben rajzolással töltötte az időt. Szabó Dezső Művészeti Ösztöndíj. 1951-ben vették fel és 1958-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Gráber Margit és Raykai György voltak a tanárai. Folyamatosan visszatérő témája az anyaság és a Golgota-motívum. Egy interjúban az mondta, festészetének mércéje, az "örök szerelem" Michelangelo, a reneszánsz nagy mestere. 1958 óta alkotásai több egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek Magyarországon és külföldön egyaránt. 1960-ban Derkovits ösztöndíjat kapott. Munkásságát 1968-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták, 1977-ben érdemes művész címet kapott. A vasárnap elhunyt művészt a kerület saját halottjának tekinti.
Szabó Zoltán Sándor – ZoArt (Székesfehérvár, 1956) festőművész. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett 1981-ben. Kísérletező kedvű alkotó, aki fő művét murális kompozícióban, tűzzománcból alkotta meg (Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, Budapest – lebontva). Általában olajképeket készít, de kenyerét grafikusként keresi. Portréi karikatúra-szerű torzítások, festményeit dinamizmus, rajzosság, erős kontúrok használata jellemzi. Szívesen állít ki fiaival együtt, akiket ugyancsak a művészi kifejezés gazdagságára tanított. * Szabó Zoltán Sándor (Zoart), Székesfehérvár, 1956 festőművész, karikaturista Elérhetőség: Dömös, Mobil: +36-30-212-3450 Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. weblap: Munkássága Székesfehérvár, Budapest, Szentendre, Pilisszentlászló után 1999-ben Dömösön telepedett le. Rendhagyó módon, 29 évesen vonult be katonának. Szolgálati helye a budapesti Zalka Máté Katonai Főiskola volt. Itt kiállításokat szervezett és szakkört vezetett.
A Pom Pom meséi sorozatból sokaknak ismerős Gombóc Artúr, aki a csokoládét bármilyen formában képes volt megenni. Nos, én is így voltam ezzel és vele együtt a csokis süteményekkel, bármikor, bármilyen formában megsütöttem és természetesen jóízűen fogyasztottam is. Aztán ez a csoki őrület valamennyire alábbhagyott, mivel családom főleg a gyümölcsös édességekért volt oda. De valahol ott lappangott mégis a rajongás, így az utóbbi időben újból ráhangolódtam a csokis, kakaós édességekre. Ez a kevert süti az eredeti recept alapján töltelék nélküli, de folytatva a 2:1-ben sorozatot, első alkalommal csokis– és mivel nagyon finom, egyszerű a tésztája, valamint nem utolsó szempont szerint tényleg pillanatok alatt összeállítható –, másodszor meggyes töltelékkel készítettem. A siker egyik esetben sem maradt el! Száraz hozzávalók 20 dkg simaliszt 1 lapos evőkanál szódabirkabóna 2 evőkanál kakaó (kb. 2-2, 5 dkg) 18-20 dkg kristálycukor csipetnyi só Folyékony hozzávalók 1 db tojás 2, 5 dl kefir 1 dl olaj Egy tálban a száraz hozzávalókat fakanállal, egy másik tálban a többi hozzávalót a kézi mixer habverő karjával pár percig keverem, majd a kettőt, gyors mozdulatokkal összekeverem (elég a kanál, vagy fakanál, itt már nem kell a robotgéppel).
A keveréket a sütőpapírral bélelt nagy gáz tepsibe öntöm, fakanállal a közepétől a széléig húzom egy kicsit a tésztát, hogy sütés közben ne púposodjon fel. 180 fokos (előmelegített) sütőben, alsó-felső lángon 15- 20 percig – tűpróbáig – sütöm. Lehet így is fogyasztani, de töltelékkel még finomabb. Tejszínes csokikrém Kb. 1, 5-2 dl tejszínbe (hulala) beletördelek 10-15 dkg étcsokit. Mikróban, gyakran megkeverve összeolvasztom, ha kihűlt a hűtőbe teszem legalább 2-3 órára (de lehet egy éjszakára is). Ezt követően a kézi mixer habverőjével kihabosítom, miközben kb. 10-12 dkg mascarponét keverek bele. Lehet még vaníliás cukorral is ízesíteni, én ebbe már külön porcukrot nem tettem (a rózsaszín dobozos hulala édesített). A kihűlt tésztát hosszában elvágom (így két téglalapom lesz), megkenem az egyik lapot a krémmel, tetejére hagyok egy kicsit, ráborítom a másik lapot, a maradék krémmel lekenem és színes szóró cukorral díszítem. Amennyiben krémesebben szeretjük, mindenből legalább másfélszeres adag kell és lehet az egész krémet betölteni, a tetejére pedig porcukrot szórni, ízlés dolga.