Magunkról A gyógyszertár három kiadó ablakkal rendelkezik, kártyaleolvasóval, ahol bank- és egészségbiztosítási kártyákat is elfogadunk. Beteghívó rendszerünkkel betegeink kényelmét kívánjuk biztosítani. Mindent elkövetünk, hogy a betegeket megfelelő színvonalú szakmai tanácsadással lássuk el, kérdéseikre kielégítő és érthető választ adjunk. Ennek érdekében dolgozóink folyamatos szakmai továbbképzéseken fejlesztik tudásukat. Megfelelő tájékoztatást adunk a gyógyszerek pontos használatáról, tárolásáról; illetve az egészséges embereknek is szívesen adunk felvilágosítást, hogyan őrizhetik meg egészségüket. Megközelíthetőség Sors Bona Gyógyszertár Budapest, 1095, Mester u. 43 Tel: 215-37-74, Tel/Fax: 215-79-48 Gyógyszertárunk a IX. kerületben, a Mester utca 43. alatt található, a szak- és háziorvosi rendelővel szemben. Sors Bona Gyógyszertár - kozossegiterkep.hu. Megközelíthető a Nagykörút felől az 51-as villamossal; valamint a 281-es ("Ferenc"-) busszal, melyek megállója közvetlenül a gyógyszertár előtt található; illetve a Haller utcától csak egy rövid sétányi távolság.
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Gyógyszertár Szolgáltatások - bankkártyás fizetési lehetőség. - egészségpénztári kártyák elfogadása. - vércukormérés és gondozás. - vérnyomásmérés. - gyógykozmetikai tanácsadás. - betegtájékoztatás. - internetes elérhetőség. Saját készítményeink: egyedi babaápolási kenőcsök, hidratáló, zsírozó krém, bőrápoló, testápoló, napolaj, sarokvédő.
Abban az esetben ha nem ismeri Budapest és környékét, vagy könnyebben szeretne a(z) 1095 Budapest, Mester utca 43. alatt található gyógyszertárhoz eljutni, használja az útvonaltervezőt!
1972-ben megszületett az első e-mail program. 1974-ben jelent meg először az "Internet" kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből MILNET néven leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti Internet. 1988 pedig az első Internetes féregvírus-járvány (worm) éve volt. A National Science Foundation felismerte, hogy a hálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az Internet bővítésében. 1985-86 között építették ki az NSF 6 szuperszámítógép-központját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben szűnt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció.
Egy IP hálózaton belül minden címet csak egyszer lehet felhasználni. Ez az egyediség biztosítja azt, hogy elkerüljük az egyes címek ütközését, ami a hálózatba később kapcsolódó – azonos című – eszközöknek a működésképtelenségét eredményezné. Az IP címek két csoportra bonthatók: a nyilvános címekre és a belső címekre. Bár mintegy 4 milliárd nyilvános IP cím lehet az Interneten, ez mégis kevésnek bizonyul. A megoldást az egyes önálló számítógép hálózatok belső címtartományának kialakítása jelenti, mert ezek a belső címek az internet felől nem látszanak. Az IP, a TCP és az UDP Az internet – akár az univerzum (Forrás:) Az interneten továbbított adatok/adatcsomagok egy meghatározott irányítási elvrendszer, azaz protokoll struktúra szerint áramlanak, melynek tervszerűnek és biztonságosnak kell lennie. Ezt az irányítási rendszert nevezik TCP/IP Protocolnak, mely a rendszerben részt vevő két legfontosabb protokollról kapta a nevét. A TCP az angol Transmission Control Protocol, az IP pedig az Internet Protocol rövidítésekből származik, melyek jelentése átviteli vezérlő protokoll, valamint internet protokoll.
Viszont a forgalom megindulása miatt mégis ezt az évet tekintjük az Internet megszületésének! 1970: Az első publikáció az eredeti ARPANET-es host-host protokollról: C. S. Carr, S. Crocker, V. G. Cerf írása: "HOST-HOST kommunikációs protokoll az ARPA hálózatban". Az ALOHAnet, az első csomagkapcsolt rádióállomás elkezd üzemelni (kifejlesztő: Norman Abramson, University of Hawaii, USA). Rákapcsolódás az ARPANET-re: 1972. Az ARPANET nagy gépei elkezdik használni a legelső, direkt host-host protokollt, az NCP-t. (Network Control Protocol). Az első államok közötti vonalat telepíti az AT&T az UCLA (Los Angeles, Kalifornia, USA) és a BBN (Cambridge, Massachusetts, USA) között – mindössze 56 kbps-os sebességgel. A második vonal a MIT (Cambridge, Massachusetts, USA) és a University of Utah Salt Lake City, Utah, USA) között létesült. 1971: Az Arpanet már 23 gépegységre bővült. Ray Tomlinson kifejlesztette az első E-mail programot, amellyel üzeneteket lehetett küldeni a számítógépes hálózaton részt vevő gépek számára.
Erről bővebben magyarul is olvashat az érdeklődő ezen a címen. Ám jóval érdekesebb, és több információt kínálnak az alábbi angol nyelvű oldalak: itt és itt ahol tematikus csoportosításban kapjuk meg felsorolva az internet történetével kapcsolatos egyéb szájtokat. A NetValley azaz a "hálóvölgy" oldala érdekes, színes és tartalmas. A téma itt is az internet története, méghozzá a kezdetektől máig, csakhogy itt a száraz szöveg ledarálása helyett a tartalmat képekkel, táblázatokkal, és mindenféle multimédiás anyaggal (többek közt a létrehozók közül jó néhány szereplő színes kommentárjával) bővítették, így kiválóan ajánlható alacsony fokú nyelvtudással rendelkező érdeklődők számára is. Végezetül pedig lássuk a Leideni Egyetem tematikus oldalát, ahol az "Internet Története történészeknek" felirattal, angol nyelven tallózhatnak az interneten böngészők. A történeti háttér bemutatása itt is érdekes, ám ami különösképp fontos lehet, az a történeti adatbázisokban való elmélyedésben nyújtott segítség- ami elég ritka az interneten!
1968: Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma, a Pentagon úgy alakítja ki a saját belső hálózatát, az ARPANET et, hogy egy esetleges atomháború után is tudjon működni. Így a fizikailag messze lévő számítógépek között több lehetséges közvetlen, vagy közvetett összeköttetés is létesült. Magának az ARPANET-nek első (polgári) kibővítései a BBN cég megvalósításával egy-egy IMP Honeywell minicomputerrel, melyekben már 12 Kbyte memória volt. Maga a (polgári) hálózat csak a következő évben épült ki 4 csomóponttal: University of California (Los Angeles, 1969. aug. 30. ), Stanford University (Palo Alto, Kalifornia, 1969. okt. ), University of California (Santa Barbara, Kalifornia, 1969. nov. ) és University of Utah (Salt Lake City, Utah, 1969. dec. 10. ) között. A hálózati vonalak sebessége: 50 kbps. A hálózat "összetettségére" jellemző egy ekkoriban keletkezett rajz. (Forrás:) 1969: A frissen létrehozott hálózat igen bizonytalan, mivel egyenlőre kevés az általánosan elfogadott protokoll és alig van rajta némi tudományos anyag.
1. oldal / 6 1957: A Szovjetunió elindítja a Szputnyikot, a legelső mesterséges holdat a Föld körül. Erre válaszol Dwight Eisenhower amerikai elnök a következő évben megindítja az ARPA (Advanced Research Projects Agency) projectet az amerikai Védelmi minisztérium kutatásaiban, hogy az USA visszaszerezze vezető szerepét a hadügyi és technológiai versenyben. (Kép forrás:) 1961: Leonard Kleinrock (M. I. T., USA): "Információáramlás a nagy kommunikációs hálózatokban" c. munkájában publikálja a csomag-kapcsolt adattovábbítás ötletét. 1962: J. C. R. Lickider és W. Clark (M. T., USA): "On-line ember-számítógép kommunikáció" c. munkájukban írnak a galaktikus hálózatokról, melyek magukban foglalják az elosztott társadalmi interakciókat. (Képen: ckider (1915-1990), Forrás:) 1964: Paul Barand (RAND, USA): "Az elosztott távközlési hálózatok" c. munkájában ír a csomagkapcsolt hálózatok előnyeiről, többek között azt állítva, hogy nincsen kimaradt adás-részlet. 1965: Az ARPA szponzorálja az "Időmegosztásos számítógépek együttműködő hálózata" c. tanulmányt.