74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. …. (10) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani. 138/1992. § (1) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a közalkalmazotti törvényben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak mellett a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint illetménypótlék jár, illetve illetménypótlék adható. 78. § (1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. (2) A jubileumi jutalom: c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg. Következtetés: a jubileumi jutalom számításakor a kinevezési okiraton szereplő illetményt kell a számítás alapjául venni, amely tartalmazza a garantált illetményt és a további szakképesítések után a Kjt. § (2)-(3)-(4) bekezdéseiben meghatározott illetményrészt, de nem tartalmazza a kötelező vagy adható pótlékokat és a helyettesítési díjakat.
2019. január 12. Könyvelő hírfigyelő Egyházi fenntartású intézményből nők kedvezményes nyugdíjával nyugdíjba vonuló dolgozó esetén a jubileumi jutalom számításánál a 40 évbe beszámítható-e az az időszak, melyet a munkavállaló/közalkalmazott más szférából, vállalkozói szférából hozott? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt. Bővebben Vissza a hírekhez
2019. 10. 11. Hallgatói munkaszerződés – jubileumi jutalom Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha valaki az Nftv. 44. §-a alapján a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál díjazás ellenében szakmai gyakorlatot teljesített, akkor a Kttv. 150. § (3) bekezdés a) pontja alapján ez az időtartama figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál? Egyházi fenntartású intézményből nők kedvezményes nyugdíjával nyugdíjba vonuló dolgozó esetén a jubileumi jutalom számításánál a 40 évbe beszámítható-e az az időszak, melyet a munkavállaló/közalkalmazott más szférából, vállalkozói szférából hozott? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt. 2019. 10. Az lenne a kérdésem, hogy egyházi fenntartású intézményből nők kedvezményes nyugdíjával nyugdíjba vonuló esetén a jubileumi jutalom számításánál a 40 évbe beszámítható-e az az időszak, melyet a munkavállaló/közalkalmazott más szférából, vállalkozói szférából hozott?
hatálya alá került). Szintén figyelembe kell venni a köztisztviselők, kormánytisztviselők, közszolgálati és állami tisztviselők jogállásáról szóló törvények hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati és állami szolgálati jogviszonyban töltött időt (ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt). Utóbbinál is ideértve ezek jogelőd szervezeteit is. A Pest Megyei Tanács a rendszerváltás után önkormányzat lett, tehát a Kjt. hatálya alá került. A Magyar Néphadsereg mint honvédség szintén közszféra, […] Vissza a találatokhoz
297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezéseket. Ennek keretében megvizsgálja, hogy érvényesül-e az írásbeliség követelménye, a munkaszerződést ugyanis az Mt. 44. §-a alapján írásba kell foglalni. Azt is meghatározza a jogszabály, hogy milyen elemeket szükséges a munkaszerződésbe belevenni. Az alapbér, valamint a munkakör a munkaszerződés szükségszerű elemei, nélkülük érvényes munkaviszony nem jöhet létre. Becsületsértés vétsége | Szegedi Törvényszék. Az Mt. 46. §-a pedig azt határozza meg, hogy a munkáltatónak a munkavállalót miről kell a munkába lépést követő 15 napon belül írásban tájékoztatnia. Ilyen terület a napi munkaidő, az alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások, a munkabérről való elszámolás módja, a munkabérfizetés gyakorisága, a kifizetés napja, a munkakörbe tartozó feladatok, a szabadság mértéke, számítási módja és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai, az a körülmény, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója.
Vizsgálja a hatóság továbbá a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség teljesítését is. b. ) Sérülékeny csoportok védelme Ügyel a hatóság az un. sérülékeny munkavállalói csoportok fokozott jogvédelmére is. Ide tartoznak a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos előírások, melyeknek kiváltképpen a munka- és pihenőidő körében van jelentősége. Nő esetében várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a hozzájárulása esetén alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, készenlét nem rendelhető el, valamint éjszakai munka nem rendelhető el. Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében gyermeke 3 éves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, készenlét nem rendelhető el, valamint éjszakai munka nem rendelhető el.
Ennek hozadéka, hogy az általános szabályokat abban az esetben és annyiban lehet rájuk alkalmazni, amennyiben nincs az adott kérdésben az általánostól eltérő, különös szabály. Márpedig a kötelező jogi képviselet tekintetében van ilyen. A törvény kimondja, hogy a munkaügyi perekben főszabály szerint nem kötelező a jogi képviselet. Tehát attól nem kell tartani, hogy minden munkaügyi perben kötelezően igénybe kellene venni jogi képviseletet ellátó ügyvédet. Bár nem kötelező minden esetben a jogi képviselő, mégis javaslom, hogy ha csak egy mód van rá, fordulj szakemberhez. Mint minden más peres eljárásnál, munkaügyi vita esetén is fontos, hogy jogaid, érdekeid megfelelően legyenek képviselve, ha már egyszer pereskedésre adod a fejed. Ez a saját érdeked, hiszen egy per megfelelő tudást és gyakorlatot kíván meg, főleg, ha nyerni is szeretnél. A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd ----------------------- A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.