ADVENTI KOSZORÚ AZ ŐSI POGÁNY VILÁGBAN Az ősi germán népek már a kereszténység felvétele előtt is megünnepelték a Fény születését, ami decemberben a téli napforduló idejére esett. A téli napfordulót nagyon várták, hisz ez az az a nap, miután az éjszakák egyre rövidebbé válnak, és a fény kezdi visszavenni az uralmat a sötétség felett. Az akkori hiedelmek szerint a gonosz boszorkányok és a rossz lelkek erősebbek a sötétben, ezért a fény nélküli időszakban a legtöbb rituálé a gonosz szellemek elűzésére irányult. A téli napfordulóra való várakozás idejében úgynevezett varázsköröket készítettek, melyek a hiedelem szerint elűzik a háztól a gonosz szellemeket. A varázskörök fenyőágakból font koszorúk voltak, melyeket vörös vagy arany szalagokkal díszítettek. A téli napforduló előtti hetekben minden héten egyel több gyertyát gyújtottak meg a varázskörön, így az egyre több fény segítségével akartak az egyre növekvő sötétség, és ezáltal a gonosz szellemek ellen védekezni. ADVENTI KOSZORÚ A VALLÁSBAN Johann Heinrich Wichern, német evangélikus lelkész készítette az első adventi koszorút az általa alapított gyermekotthonban, 1839-ben.
AZ ADVENTI KOSZORÚ GYERTYÁI NAPJAINKBAN A XXI. század adventi koszorúi többnyire az aktuális trend szerint készülnek, nem a hagyomány szerint. Sem színben, sem formában nem hasonlítanak a tradicionális adventi koszorúkhoz. ADVENTI KOSZORÚ, AMI MÁR NEM IS KOSZORÚ Manapság az adventi koszorú inkább már csak elnevezésben, mint sem kinézetben nevezhető koszorúnak. Egyre népszerűbb a hosszúkás tálra egymás mellé helyezett négy gyertya, de gyakran készítenek csillag vagy négyzet alakú kompozíciókat is. A formáknak igazából csak a képzelet szab határt. ADVENTI GYERTYÁK A SZIVÁRVÁNY MINDEN SZÍNÉBEN A hagyományos protestáns piros, vagy a katolikus lila-rózsaszín helyett megjelentek a különböző színű gyertyák az adventi koszorúkon. A színválasztást is inkább az aktuális divatirányzat, vagy a lakás színvilága határozza meg, nem pedig a hagyomány. GAZDAGON DÍSZÍTETT ADVENTI KOSZORÚK A korabeli puritán adventi koszorúkat ma már felváltották a mesésen feldíszített adventi díszek. Az örökzöld ágak helyett megjelentek pl.
Napjainkban az adventi koszorúkon a legkülönbözőbb színű gyertyák láthatók a fehértől a csillámos piroson át az aranyszínűig. Sokszor maga a koszorú sem kerek: létezik ma már szögletes vagy egyenes csík is - mely könnyebben elfér az étkezőasztalon. A hagyományos katolikus koszorún azonban három lila és egy rózsaszín gyertya kapott helyet - míg a protestánsoknál általában piros gyertyákkal díszítik a koszorút. Az adventi koszorú története Az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész készítette 1839-ben. Ez még egy két méter átmérőjű szekérkerékből volt, és nem négy, hanem 24 gyertya volt rajta - húsz kisebb piros és négy nagyobb fehér. Az általa alapított hamburgi gyermekotthonban december 1-jétől kezdődően mindennap meggyújtottak egy újabb gyertyát - hétköznapokon a kisebbeket, a vasárnap pedig a nagyobbakat. Az egyre növekvő fénnyel a lelkész célja az volt, hogy Jézus eljövetelét érzékeltesse a gyerekekkel. Ez volt az első adventi koszorú, mely az első világháborút követően már nemcsak az evangélikusoknál, de a katolikusnál is elterjedt.
Itt a vidám pomponok dominálnak, amiket saját kezűleg is elkészíthettek maradék fonalból, a családtagok kedvenc színeivel. Ha lapul a konyhaszekrényben néhány soha nem használt pohár, most jó szolgálatot tehetnek. Díszítsétek őket kedvetek szerint, szórjatok beléjük egy kis homokot, lisztet vagy darát és már jöhet is bele a gyertya! Ha van egy régi koszorúalapotok, akkor körbetekerhetitek egy színes sállal és már kész is a koszorú, amit kedvetekre díszíthettek. Koszorúalap helyett persze használhattok bármi mást, például a műanyag kisautó leszakadt kormányát vagy akár egymáshoz kötözött kitömött zoknikat. Egy tálca, négy kis cserép, pár örökzöld a kertből és négy gyertya - ennyire egyszerű is lehet az adventi koszorú. Ennek a koszorúnak az az érdekessége, hogy a gyertyákat a belsejében helyezték el, így bármilyen, akár kemény vagy éppenséggel túl puha, fonallal vagy szalaggal körbetekert alapot is használhattok, hiszen a gyertyákat nem kell majd beléjük szúrni. Erről a koszorúról azok a kis műanyag edények jutottak eszünkbe, amelyekben a tavaszi növényfrissítéshez vásároljuk a balkomnládába kerülő növényeket, majd a kis műanyag tartók csak gyűlnek-gyűlnek az erkély vagy a terasz sarkában.
Kréta szigetén bár több pompás palota is állt ebben időben (Phaisztosz és Malia) mégis a Knósszoszi volt közülük a leghatalmasabb. Az épületkomplexumot i. e. 2000-ben kezdték el építeni, amit a sziget uralkodója rendelt el. Kréta kulturális, vallási és politikai központja lett, ahol egyes becslések szerint közel százezer ember lakott itt ez időben. Fotó: Knósszoszi palota a bronzkorban /Mihály Gábor/ Az itt lakók pechjére azonban az évszázadok alatt többször is földrengés rázta meg a várost. Az első i. 1700-ra tehető, míg a második alkalom i. 1600 és i. 1400-ra. Kréta görög sziget wiki. A földrengések mellett előfordult, hogy tűzvészek is pusztítottak. Azonban mindenegyes katasztrófa után újjáépítették a palotát. Az újjáépítések során a régi részekre újabb emeletek kerültek, így az épületkomplexum több emeletből és rengeteg helységből állt, ami ebben a korban eléggé bonyolultnak számított. Valószínűleg a rengeteg folyosó, terem és helység miatt jött létre a legismertebb mítosz is, a Minótaurusz labirintusa. A legenda szerint ugyanis itt a palota alatti bonyolult labirintus rendszerbe élt a bikafejű és ember testű szörny, a Minótaurusz, amely az útvesztőben elveszett embereket szedte áldozataiul.
Görögország Knósszosz – a mínoszi civilizáció központja / Kréta 7. rész Kréta fővárosának közelében lévő Knósszosz, a sziget leglátogatottabb és leghíresebb régészeti emlékhelye. A mínoszi civilizáció központjaként elhíresült épületkomplexum romjaihoz számos legenda és mítosz fűződik, amelyek közül a Minótaurusz labirintusa a legismertebb. A négyezer éves maradványok között sétálva szinte megáll az idő és egyben hátborzongató belegondolni abba is, hogy a bronzkorban egyes becslések szerint ötvenezer, de akár százezer ember is élhetett itt a városban. Ismét komoly földrengés volt Krétán - Blikk. Fotó: Knósszoszi palota maradványai /Mihály Gábor/ Az utolsó krétai részben a sziget leghíresebb és leglátogatottabb régészeti emlékművét látogattuk meg, amely mindössze 6 km-re található a sziget fővárosától, Heraklion-tól. Fotó: a palota romjai /Mihály Gábor/ Knósszoszi palota története Kréta szigetére az első telepesek több ezer évvel ezelőtt érkeztek, azonban a mínoszi civilizáció igazi fénykora a Knósszoszi palota építésekor kezdődött meg.
Fotó: Enrico Donelli (Kréta Balos lagúna) A napsütés és a zavartalanság szigete Kréta annyiféle lehetőséget kínál a nyaralásra, hogy azok is remekül érezhetik magukat, akik jobb szeretnek a tengerparton bort kortyolgatni, s azok is, akik inkább az aktív pihenésre szavaznak. Rengeteg első osztályú szálloda várja a szállóvendégeket, ezek közül választhatunk olcsóbb apartmanokat és drágább luxus lakosztályokkal rendelkező hoteleket is. Kréta görög sziget 2019. Fotó: Paula McMillen (Kréta Agios Nikolaos) Autót bérelve bejárhatjuk az egész szigetet, megismerkedhetünk azokkal a csodás településekkel, amelyek a mai napig autentikus formában működnek (ilyen például Trapsano, ahol a híres kék-fehér krétai kerámia készül, de Archanes is lenyűgöző vidéken fekszik). Fotó. : Fiore Silvestro Barbato (Kréta Archanes templom) Érdemes benézni a csodás tavernákba, és semmiképpen sem ajánlatos kihagyni a remek görög borkóstolókat, hiszen kréta kifejezetten különleges bortermelő vidéknek számít még görög viszonylatok közepette is.
Egészen októberig kellemes az időjárás, úgyhogy ha tehetitek, még idén látogassatok el ti is Krétára!
Olyan futballisták is nyaralnak itt, mint Marco Reus vagy Robert Lewandowski. A tengerparti lejtőn egy privát öbölben épült (ami egyedülálló Krétán a fekvése és az exkluzivitás miatt) szállodakomplexum lenyűgöző kilátást kínál a tengerre és saját stranddal is rendelkezik. Optimisták a vendéglátósok Krétán, de közben félnek is a turistáktól - Napi.hu. Mi több, még privát medencés lakosztály is igényelhető ebben a paradicsomi környezetben, de a különféle wellness szolgáltatásokat nyújtó gyógyfürdője is lenyűgöző. A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz! Kövesd a cikkeit a Google Hírek-ben is!
Egyébként Kréta a görög világ legdélebbi szárazföldje, központjában Iráklióval (Heraklion), a fővárossal. Fotó: Jan Fidler (Kréta Iráklio napnyugta) A Szamariász-szurdok az egyik legjelentősebb, turisták által legkedveltebb látnivaló a természeti képződmények közül, de a sziget számtalan izgalmasabbnál izgalmasabb érdekességet kínál még azon turisták számára is, akik többek között azért érkeznek Krétára, hogy megismerkedjenek a sziget ökoszisztémájával, hegyeivel, dombjaival és híres szikláival, tengerparti panorámájával. 7 kevésbé ismert görög sziget, ami arra vár, hogy felfedezd. Fotó: lphis tay (Kréta büszkesége Samaria szurdok) Kréta a Kelet-Mediterrán-térség második legnagyobb szigete, a maga 260 kilométeres hosszúságával, s legnagyobb 60, illetve legkisebb 12 kilométeres szélességével. Északi partját a Krétai-tenger, a déli partszakaszokat a Líbiai-tenger mossa. Fotó: Olivier Duquesne (Kréta Matala a Líbiai-tengernél) A sziget legmeghatározóbb földrajzi jellegzetessége az öt jelentős hegyet összekötő hegyláncolat, mely alapvetően meghatározza Kréta látványát.