A Kúria több végzésében is kifejtett és az NVB által következetesen alkalmazott joggyakorlata szerint a választási plakát elhelyezésére kizárólag a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók, a választási szervek csak ezeknek a rendelkezéseknek való megfelelést vizsgálhatják, míg a közúti közlekedési szabályok, továbbá a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályok nem alkalmazhatók. A Kúria álláspontja szerint bár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a reklámcélú berendezések esetében tiltja a villanyoszlopon való elhelyezést, de a törvény nem határozza meg a reklámcélú berendezés fogalmát, így nem vonja szabályozási körébe a választási plakátot. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, november 11-én 16 óráig köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.
- 2014. március 17., hétfő 16:24 A Kúria szerint igenis szabad plakátokat ragasztani a villanyoszlopokra is a választási kampányban, mert nem a közlekedési törvény, hanem a választási eljárási törvény az irányadó. Korábban épp a Kúria hozott a mostanival ellentétes döntést. Az ügy még februárban kezdődött. Akkor fordult ugyanis egy magánszemély a helyi - Budapest 13. számú - választási bizottsághoz, amiért a XVI. kerületben a baloldali ellenzéki jelölt, Karácsony Gergely egyik plakátja egy villanyoszlopon található, ami azonban - ahogyan azt a választási bizottság is megállapította - a közúti közlekedésről szóló törvénybe és a vonatkozó kormányrendeletbe ütközik. Karácsony Gergely fellebezett, de az eredeti döntést előbb a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), majd a Kúria is jóváhagyta. Utóbbi azzal az indoklással, hogy a választási plakátokra is érvényes a vonatkozó kormányrendelet. Csakhogy a Kúria most egy másik esetben - ez Berettyóújfaluban történt - elutasította a hasonló jellegű beadványt arra hivatkozva, hogy a választási plakátokra csak a választási eljárási törvény vonatkozik.
A Kúria felülbírálta az alsóbb szinteken hozott döntést egy Hajdú-Bihar megyei plakát-ügyben és megállapította: a plakátok villanyoszlopon való elhelyezése nem sérti a választási eljárási törvényt, a közlekedési törvény pedig nem vonatkozik a választási plakátokra, hiába született erről kormányrendelet. A plakátok villanyoszlopon való elhelyezése nem sérti a választási eljárás szabályait, így emiatt a választási bizottságok nem állapíthatnak meg jogsértést – áll a Kúria végzésében, amit egy Hajdú-Bihar megyei választási plakát-kihelyezéssel kapcsolatban hozott. Az ügy előzménye, hogy egy magánszemély kifogást nyújtott be a berettyóújfalui választási bizottsághoz, mert egy villanyoszlopra választási plakátokat helyeztek el. A választási bizottság helyt adott a kifogásnak, megállapította, hogy a képviselőjelölt plakátjának elhelyezése megsértette a reklámtáblák, reklámhordozók közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletet, és így a választási eljárási törvényt.
a reklámcélú berendezés fogalmát nem határozza meg, így nem vonja szabályozási körébe a választási plakátot. A kormányrendelet ugyan pontosítja ezt a fogalmi kört, abba beleérti a választási plakátot is, azonban e rendelkezés alkalmazását a Ve. nem teszi lehetővé, így a korlátozás nélküli elhelyezés főszabályát e rendelkezés sem ronthatja le – olvasható a Kúria végzésében. Ezek alapján a Kúria megállapította, hogy a plakátok villanyoszlopon való elhelyezése nem sérti a választási eljárási törvényt, így emiatt jogsértés megállapítására és az attól való eltiltásra nem kerülhet sor. Forrás:
SZABADPOLCOS ELRENDEZÉS. TÉNYEZŐK A SZABADPOLCOS ELRENDEZÉSNÉL. NAGYOBB TÉRSZÜKSÉGLET - KÉNYELMES VÁLOGATÁS, HELY A POLCOK KÖZÖTT, ÜLŐHELYEK MI KERÜLJÖN SZABADPOLCRA? - VÉDETT, RITKÁN HASZNÁLT NEM, TARTALMI ÉS FORMAI TÉNYEZŐK, EGY DOK. TÚL SOK NE - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Presentation Transcript AZ ÁLLOMÁNY ELHELYEZÉSE SZABADPOLCOS ELRENDEZÉS BLK: AZ ÁLLOMÁNY ELHELYEZÉSE TÉNYEZŐK A SZABADPOLCOS ELRENDEZÉSNÉL • NAGYOBB TÉRSZÜKSÉGLET - KÉNYELMES VÁLOGATÁS, HELY A POLCOK KÖZÖTT, ÜLŐHELYEK • MI KERÜLJÖN SZABADPOLCRA? - VÉDETT, RITKÁN HASZNÁLT NEM, TARTALMI ÉS FORMAITÉNYEZŐK, EGY DOK. TÚL SOK NE • MENNYI KERÜLJÖN SZABADPOLCRA - SZÉPIRODALOM ÉS A SZAKIRODALOM ARÁNYA, TÚL NAGY ÁLLOMÁNYNÁL KIEMELÉSEK SZÜKSÉGESEK (állandó, ideiglenes) • KÜLÖNFÉLE DOKUMENTUMTÍPUSOK ELKÜLÖNÍTÉSE VAGY MÉG SEM? A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles azt eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ("új Mt. ") 2012. július 1-i hatálybalépésekor számos ponton átalakította a tanulmányi szerződések szabályozását. Ezek közül talán az a legfontosabb módosítás, hogy ma már e szerződés alanyai sem feltétlenül ugyanazok, mint akik a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény ("régi Mt. ") alapján voltak. A munkáltatónak megszűnt az a régi Mt. szerinti lehetősége, hogy olyanokkal kössön tanulmányi szerződést, akik még nem a munkavállalói. A régi Mt. megfogalmazása alapján a munkáltató "szakemberszükségletének biztosítása érdekében" bárkivel köthetett tanulmányi szerződést. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a munkáltató nemcsak az alkalmazottainak, de a leendő munkavállalóinak a tanulmányait is támogathatta. Ezzel szemben az új Mt. a tanulmányi szerződés alanyaként a munkáltató mellett már kizárólag a munkavállalót nevezi meg. A jogalkotó kivonta tehát a munkajog szabályozási köréből a munkavállalónak (még) nem minősülő személy és a leendő munkáltató közötti, tanulmányok folytatására, azok támogatására és munkaviszony későbbi létesítésére vonatkozó szerződést.
(6) A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le. (7) A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza. (8) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-a irányadó. A tanulmányi szerződés alapján a munkáltató azt vállalja, hogy támogatást nyújt a munkavállaló számára tanulmányai elvégzéséhez, a munkavállaló pedig köteles az adott tanulmányokat elvégezni, és a képzettség megszerzése után a munkaviszonyát fenntartani a szerződés szerint meghatározott ideig, de legfeljebb a törvényben rögzített 5 évig.
Másrészt viszont ez a megoldás sajátos kettősséget is teremt, hiszen a klasszikus, munkáltató-munkavállaló közötti szerződés megmaradt a munkajog területén. Elméletileg létrejöhet két érdemben azonos tartalmú szerződés (azzal a különbséggel, hogy az egyikben a szerződő felek már munkaviszonyban állnak, a másikban pedig még nem), amiket aztán mégis eltérő jogszabályok (az új Mt., illetve a Ptk. ) rendelkezései alapján kellene megítélni. Jogvita esetén pedig eltérő bíróságok járnának el különböző eljárási szabályok szerint. Hiszen a munkáltató és a munkavállaló új Mt. szerinti tanulmányi szerződésére a munkaügyi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ("Pp. ") munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó, különleges eljárási szabályait kell alkalmazni. Ezzel szemben a munkáltató és a leendő munkavállaló között a Ptk. szerint létrejött atipikus szerződések esetén a polgári bíróságok járnak el, méghozzá a Pp.
általános szabályai szerint. Hogy a tanulmányi szerződések alanyainak az új Mt. általi korlátozása milyen kihatással lesz a munkaszerződést megelőző, tanulmányi jellegű jogviszonyokra, azt még korai lenne megmondani: az új Mt. és az új Ptk. joggyakorlata egyelőre kialakulóban van.
Ilyen élethelyzet az, amikor a munkavállaló terhes lesz, és több évre kiesik a munkából. Természetesen a szerződés felbontás mellett a szerződés módosítás is egy lehetőség mindkét fél számára. Ha akarategyezség van, akkor nem lehet akadály a szerződés módosítása sem. A szerződés minden esetben csak közös megegyezés esetén lehet módosítani. Módosítani lehet úgy, hogy a munkavállaló elhalasztja a tanulmányait például egy baleset miatt, hiszen ez önhibáján kívül következett be. Ez nem számít szerződésszegésnek, hiszen önhibáján kívül nem tud eljárni az oktatásokra a munkavállaló.
A munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a képzésben való részvételét követően, az oklevél megszerzésének napjától számított ….. (maximum 5) évig munkaviszonyát köteles fenntartani. 4. Munkakör- és munkabér-módosítás a képesítés megszerzése után A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a képesítés megszerzését követően a munkavállalót ………….. ( a jelen tanulmányi szerzôdés alapján megszerzett képzettségének megfelelô) munkakörben foglalkoztatja és havi bruttó munkabérét ennek megfelelően ……………….. Ft-ra emeli. 5. Szerződésszegés A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló részérôl szerzôdésszegésnek minôsül, ha az oklevelet legkésőbb 20… …. hó … napjáig nem szerzi meg, ha az intézmény elbocsátja, illetve amennyiben a 4. pontban meghatározott időtartamot nem tölti jogviszonyban a munkáltatónál. 6. Eljárás a munkaviszony közös megszüntetése esetén A közös megegyezéssel történő megszüntetés esete – ha a felek a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodásban másként nem állapodnak meg – a munkavállaló szerződésszegésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni.