Adventi koszorú ötletek 2013. 12. 02. Napjainkban már számos adventi koszorú közül válogathatunk: maradhatunk a hagyományos daraboknál, de választhatunk modern összeállításokat is. Galériánkban most összegyűjtöttük a leggyönyörűbb koszorúkat! Ezek is érdekelhetnek
1839-ben a gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fakerékre helyezte – ezzel alkotta meg a mai adventi koszorú ősét. Húsz piros gyertya jelképezte a hétköznapokat, négy fehér az advent vasárnapjait. A katolikus egyházban ez a szokás a második világháború idején terjedt el, de már egyszerűsítve alkalmazták, és csak a négy vasárnapot jelölték gyertyával. A keresztény felfogás szerint a koszorú kör formája Isten örökkévaló szeretetét jelképezi, az örökzöld ág a reményt és az életet, a gyertyák pedig – Jézus eljövetelének hírnökei – a növekvő fényt. Fogalmakat is társítanak hozzájuk: első a hit, második a remény, harmadik az öröm, negyedik a szeretet gyertyája. Napjainkban sokan másodlagosnak tekintik az évszázadokkal ezelőtti jelentéseket, és inkább arra törekednek, hogy szépet, ünnepit varázsoljanak otthonaikba. Többen elrugaszkodnak a hagyományos kivitelezéstől, és a különféle világokat megelevenítő színeket ízlésükhöz, berendezési tárgyaikhoz, lakástextíliáikhoz igazítják, mert a nyugati minta hatására a ráhangolódásban egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a díszeknek, semmint a jelentéseknek.
A legtöbb házban ma már nem az elcsendesedés eszköze, nem is a közelgő ünnepre emlékeztető jelkép, hanem csupán díszítőelem az adventi koszorú, amelynek hagyományos és modern változata egyaránt elterjedt a keresztények körében. Erdély legjei sorozatunk ünnepi kiadásában Sándor-Nagy Julianna dekoratőrt látogattuk meg, aki extravagáns, de csakis természetes összetevőkből álló adventi koszorúkat készít. A virágkötővel az ünnepre hangolódásról, elcsendesedésről és várakozásról is beszélgettünk, miközben kérésünkre csodálatos koszorút alkotott. Sándor-Nagy Julianna hivatalosan tíz éve tevékenykedik dekoratőrként, de már gyermekkorától kezdve foglalkoztatták a díszítés fortélyai: falusi kislány lévén általában azt leste a kultúrotthonban tartott esküvők során, hogy milyen a menyasszonyok csokra, van-e virág az asztalokon, hogyan rendezték be a termet – tehát mindig is késztetést érzett arra, hogy virágokkal, növényekkel foglalja keretbe a nagy eseményeket. Az adventi időszak pedig egyike a közösség jeles eseményeinek, amelyre kiváltképpen lelkesen készül: elmondása szerint ez az az időszak, amelynek folyamán kiélheti kreativitását, elszakadhat a valóságtól, és belemerülhet az alkotás burkába, amely nem ismer éhséget, fáradtságot.
A negyedik gyertya a karácsony előtti hétvégén gyúl ki. A négy gyertya így a karácsonyig hátralévő idő múlását mutatja, emellett az egyre több gyertyaláng a közelgő ünnep fényének növekedését is jelzi. A modern adventi koszorút kiválthatod asztaldísszel is, amely négy gyertyát tartalmaz – például egy tálon szépen elrendezve, díszekkel körbevéve. A hegyes drót és a ragasztópisztoly nem játékszer! Az adventi koszorú készítésénél is fokozottan ügyeljünk testi épségünkre! Koszorúalap Fenyőág vagy más örökzöld Gyertyák (a hagyományos adventi koszorúhoz négy fehér vagy három lila és egy rózsaszín) A rögzítéshez drót, ragasztópisztoly Szalag, a modern koszorúhoz más díszítőelemek tetszés szerint (szárított termések és gyümölcsök, tobozok, gyöngyök, masnik stb. ) Örökzöld rákötözése a koszorúalapra, lépésről lépésre Hagyományos adventi koszorú készítése Gyöngyös adventi koszorú
Ezután jönnek a kisebb díszek (pl. szárított termések, gyöngyök, bogyók, apró, festett szalmadíszek). Ezeket is egyesével ragaszd a koszorúalapra, illetve a többi díszhez. A díszítőelemekkel beboríthatod a koszorút, de az is elegendő, ha csak a gyertyák környékét hangsúlyozod velük. Ha úgy érzed, tovább már nem tudod fokozni a látványt, távolítsd el a ragasztóanyag vékony szálait, majd fújd le az egész koszorút színtelen lakkal (a gyertyák kivételével! ). A katolikus hagyomány szerint az advent színe a lila, ami a bűnbánatot jelképezi. Ezért kell a négy fehér gyertya mellé lila szalagot tenni, vagy a koszorút három lila és egy rózsaszín gyertyával díszíteni. Utóbbi esetben két lila gyertya után egy rózsaszínt kell meggyújtani – ez a közelgő ünnep felett érzett örömöt jelképezi – majd advent utolsó vasárnapján ismét egy lila gyertya jön. Az első gyertyát advent első vasárnapján (esetleg az előtte való szombat estéjén) kell meggyújtani, majd minden hétvégén eggyel nő a meggyújtott gyertyák száma.
Sándor-Nagy Julianna úgy véli, az ihletnek teret kell engedni, hiszen az alkotás, illetve az abból származó szép produktum is elcsendesítheti a lelket, ráirányíthatja a figyelmet a közelgő ünnepre. Az azonban meggyőződése, hogy számos túlzás és giccs rejtőzik a karácsonyi ünnepkör mögött, amivel kinek-kinek meg kell harcolnia az adventi négy hét folyamán, hogy a szenteste valóban az érzésekről, és ne a külsőségekről szóljon. Jómaga mindezt úgy csempészi be a vásárlók otthonába, hogy csakis természetes összetevőkre alapoz, azok ugyanis "visszafogják a giccsbe hajlást", és egyszerűsítik, letisztítják a képet. Illetve törekszik rá, hogy ne termeljen szemetet, ezért sem használ műanyag virágot, műfenyőágakat – a természetes egyébként is időtálló, ezért azt is kiküszöböli alkotásaival, hogy évente kelljen koszorút cserélni. Saját kezűleg gyűjt vadrezgőt a Duna-Deltából, égerterméseket az erdőből, de fehérített páfrány és tartósított eukaliptusz is megtalálható a raktárában. Mondhatni, egész évben a karácsonyi ünnepkörre készül, amint felfigyel egy díszként használható növényre, rögtön hazaviszi azt.
Kisgyerekeseknek futóbicikli is remek opció lehet. A séta végpontja a névadó Selyem-rét, ahol piknikező helyek és egy kisebb játszótér található. Büfé itt nincs, ezért érdemes a hátizsákba egy kis nasit is csomagolni, de a túra nem igényel különösebb felszerelést. Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet. A távolság oda-vissza 3 kilométer. Jól járható ösvény A klasszikus tanösvényekkel ellentétben itt nincsenek kihelyezett információs táblák, csak az állomások számát jelölő oszlopok, de már ezekre is ráférne egy kiadós karbantartás. Akik többet szeretnének megtudni erről a titokzatos lápvilágról, ők beszerezhetik a Cincér-füzetek ide vonatkozó részét, ami sok érdekességről lerántja a leplet. Ezt például az Ócsai Tájházban is meg lehet vásárolni. A séta végén található kis játszótér már szintén erősen megérett egy felújításra, de a kissé ütött-kopott állapota a gyerekeket egyáltalán nem zavarta, mi is alig tudtunk hazaindulni, annyira élvezte a kis túratársunk. Játszótér a tanösvény végén A Selyem-réti tanösvény látnivalói Egyes leírások 6 állomást említenek, de a tanösvény kiindulópontjánál kihelyezett tábla 10 olyan pontot jelöl, ahol érdemes megállni.
A Sárvári arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 229 115/2007. A Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 230 116/2007. A Sümegi Mogyorós-domb természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 117/2007. A Szelestei arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 231 118/2007. A Szentgáli-tiszafás természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 119/2007. A Tapolcai-tavasbarlang felszíni védőterülete természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 232 120/2007. Az Úrkúti-őskarszt természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 233 121/2007. A Várpalotai homokbánya természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 122/2007. Az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 234 123/2007. A Zalakomári madárrezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 235 124/2007. A Zirci arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 236 125/2007.
A török időkben, a 16. század közepén mecsetként is használták a bazilikát. Kalauzunk érdekes részletre hívja fel a figyelmet: külső kövein bevágások láthatók: itt élesítették a törökök szablyáikat, mielőtt harcolni indultak. A meglehetősen rossz állapotú, már romos épületet 1560-ban a református egyház vette birtokába. A teljes pusztulástól gróf Teleki József mentette meg, támogatásával helyreállították és át is építették a templomot, melyet 1777-ben szenteltek fel a reformátusok. A legutóbbi nagyszabású munkálatok az 1990-es évek első felében történtek, sikeresen: 1995-ben Európa Nostra-díjjal ismerték el a helyreállítás minőségét. A szentélyében feltárt freskóegyüttes Árpád-kori falfestészetünk egyik kiemelkedő alkotása. A templom szomszédságában állnak az Ócsai Tájház nádfedeles épületei. A valamikori lakóházakban bemutatott, helyben gyűjtött használati tárgyak, munkaeszközök, ruhák és bútorok a száz, kétszáz évvel ezelőtt ott élt polgárosodó parasztság mindennapi életét tárják elénk.