Közlekedési fennakadásokat, károkat és baleseteket okozott Németország északi részén egy viharfront. A Nadia nevű front orkánerejű széllel csapott le az ország északi tartományaira, a legerősebb, óránkénti 127 kilométeres sebességű széllökéseket szombaton mérték Schleswig-Holstein tartományban, az Északi-tengeren fekvő Északi Fríz-szigetek egyikén, Hoogén. Current state of Hamburg, the Elbe has reached her limit. The Fischmarkt is quite wet. @NUnl @NOS #hamburg #fischmarkt — Jan Willem de Ruiter (@JanWillemdeRui3) January 30, 2022 A partvidéken sok helyütt vihardagály keletkezett, a többi között a térség legnagyobb városában, Hamburgban, ahol víz alá került az egyik leghíresebb látványosság, a kikötői Fischmarkt (Halpiac). A hirtelen jött áradás miatt egy vontatóhajó beszorult egy híd alá, kétfős személyzete sértetlenül átvészelte a szombaton késő este történt balesetet. Tonight's #storm front hit #Hamburg hard. And it's still storming. #Sturmflut #Sturm — Rox? Évtizedek óta nem látott vihar érte el Nagy-Britanniát | 24.hu. (@rox712) January 30, 2022 Hajótörés történt Alsó-Szászország tartományban is, a Keleti Fríz-szigetektől mintegy 30 kilométerre, ahol egy teherhajó órákig sodródott a tengeren, mert a motorja túl gyenge volt ahhoz, hogy megtartsa a széllel és a hullámokkal szemben.
Kapcsolódó A Banánembert megölték, de a banánköztársaság marad Amerika legszegényebb államában, Haitiban keveseknek futja életbiztosításra, de elnöknek lenni sem biztonságosabb: szerda éjjel saját otthonában lőtték szitává az államfőt. Hogy jutott idáig a karibi ország, és mi jöhet ezután? 2010-ben egy, a mostaninál is súlyosabb földrengés érte Haitit, akkor 200 ezer ember hunyt el (a mostani rengés ugyan erősebb volt, de epicentruma távolabb esett a fővárostól), 2016-ban pedig a Matthew hurrikán is komoly pusztítást okozott. Az újjáépítést akadályozza a kiterjedt szegénység, a fegyveres bűnbandák tevékenysége, a rosszul működő kormányzat, az utóbbi másfél évben pedig a koronavírus is. Szombat Óta A Nagy Vihar Óta. Az ország vezetése annyira nem tudja ellátni feladatait, hogy az NGO-k köztársaságának nevezték el Haitit, mivel 2010 után a nem kormányzati szervezetek lettek a humanitárius segítségnyújtás fő csatornái az állami intézmények helyett. Szakemberek ráadásul arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás miatt egyre több hurrikán, elnevezett vihar jön létre a térségben, egyre több csapadékkal.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán
A kórházak túlterheltek, eszköz- és gyógyszerhiányban szenvednek. A helyiek mentőcsapatok híján maguk kezdték meg az emberek kiemelését és kórházba szállítását, de azóta segítség érkezett az Egyesült Államokból, Chiléből, és Mexikóból is útban vannak mentőalakulatok Haiti felé, Kuba pedig orvosokat küldött. Ariel Henry miniszterelnök egy hónapra rendkívüli állapotot hirdetett. A földrengés epicentruma a délnyugati félsziget közepén, Saint-Louis du Sud közelében volt, de a 125 kilométerre fekvő fővárosban, Port-au-Prince-ben és a szomszédos országokban is lehetett érezni. Szombat óta a nagy vihar óta ota tv. A leginkább érintett terület az ország délnyugati része, főként Les Cayes és környéke. Az utcákat sikolyok töltik meg – nyilatkozta még a vihart megelőzően a New York Timesnak a város egyik anglikán templomának vezetője, Abiade Lozama archidiakónus. "Az emberek a szeretteiket, vagy menedéket, orvosi segítséget, vizet keresnek" – tette hozzá. Les Cayes-ben van olyan kórház is, amely annyira megrongálódott, hogy félő, összedől, ezért fák és sátrak alatti betegágyakon kezelik az oda szállított sérülteket.
A tengermelléki térségben vasárnap a legmagasabb, harmadfokú riasztás van érvényben, ott a széllökések az óránkénti 120-130 kilométeres sebességet is elérhetik. A Balti-tenger lengyelországi partjainál a Beaufort-skála szerinti 11-es szélerősségre is lehet számítani. Németország északi részén k özlekedési fennakadásokat, károkat és baleseteket okozott a Nadia nevű front, amely orkánerejű széllel csapott le az ország északi tartományaira. A legerősebb, óránkénti 127 kilométeres sebességű széllökéseket szombaton mérték Schleswig-Holstein tartományban, az Északi-tengeren fekvő Északi-Fríz-szigetek egyikén, Hoogén. Ezeket a filmeket ajánljuk szombatra. Hajótörés történt Alsó-Szászország tartományban, a Keleti-Fríz-szigetektől mintegy 30 kilométerre, ahol egy teherhajó órákig sodródott a tengeren, mert a motorja túl gyenge volt ahhoz, hogy megtartsa a széllel és a hullámokkal szemben. Brémában viszont egy parkban egy kidőlő fa rázuhant egy emberre, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. A vihar sok más településen is kicsavart fákat, megrongált épületeket, ledöntött állványzatokat, építési területeket lezáró kerítést.
Mint írja, Drávaiványi mindössze 250 lelket számláló település, de a pénteki ítéletidő több házat lakhatatlanná tett. – Több házon az ablakot verte be a jég, de nagy többségében a tetőszerkezetet tette tönkre – tette hozzá. Az önkormányzat ugyan mindent megtesz a faluért és a károk kijavításáért, de a kereteik végesek, ezért a polgármester segítséget kér a falu nevében is. Szombat óta a nagy vihar otan. Sellyéhez hasonlóan nekik is elsősorban cserépre lenne szükség, de minden hasonló felajánlást szívesen fogadnak, és a 06 20 661 5889 valamint a 06 20 456 7220-as telefonszámokon elérhetőek a nap bármely szakában.
Szombat napközben is elsősorban a Duna vonalában, illetve attól keletre alakulhat ki zivatar. A tegnapi országszerte pusztító vihar után ma ismét megszaporodhatnak a zivatarok. Nagyobb számban a Duna vonalában és attól keletre számíthatunk zivatarokra (előbb jellemzően az Északi-középhegység térségében, a déli óráktól már a Duna-Tisza közén és a Duna vonalában, valamint az Alföld keletebbi vidékein is). A zivatarokat leginkább az ország középső harmadán kísérheti felhőszakadás, emellett néhány átmeneti viharos széllökés és jégeső is társulhat hozzájuk. Elsősorban keleti megyékben néhány heves zivatar is előfordulhat (akár 85-90 km/h körüli átmeneti szélrohamokkal; illetve nagyobb méretű, akár 2 cm-t meghaladó jéggel kísérve). Szombat óta a nagy vihar óta z. Estétől fokozatosan mérséklődik a csapadékhajlam, de éjszaka, hajnalban főként az északkeleti tájakon, illetve a Dél-Dunántúlon még előfordulhat dörgés, villámlás. Szombat napközben is elsősorban a Duna vonalában, illetve attól keletre alakulhat ki zivatar, de a maihoz képest már kisebb számban.
A quinoa íze diós, kifejezetten kellemes, ezért is könnyen válhat a rizs és más, már megszokott gabonafélék alternatívájává. Melyiket válaszd? A boltokban háromféle quinoával találkozhatunk. A köles és a szezámmag közötti mérettel bíró quinoaszemek elefántcsont színűek, pirosak vagy feketék. A szín és az íz között némi összefüggés tapasztalható. Az inkák aranya apaiso. A legenyhébb ízű a fehér mag, a piros és a fekete kissé ropogósabb szerkezetű, és cseppet erőteljesebb aromájú. Ha quinoát vásárolunk – legyen az bármilyen színű – minden esetben alaposan mossuk meg, mert önvédelmi okokból a növényen található egy szaponin nevű kesernyés réteg, amit csak tisztességes mosással tudunk eltávolítani. Abban az esetben is érdemes átmosni, ha a csomag, amit vettünk mosottnak hirdeti a benne lévő magokat. A rajta található anyag, a szaponin nagyon hasznos, mert távol tartja a rovarokat és a madarakat a növénytől, és így feleslegessé teszi, hogy azt bármilyen vegyi anyaggal kezelni kelljen. Így készítsd el! A quinoa ideális köretnek, de készíthetünk vele salátákat, használhatjuk töltelékhez, illetve reggeliként is remekül megállja a helyét.
század derekától állnak rendelkezésre történeti bizonyítékok. Ekkorra tehető az Inka Birodalom kiteljesedése, hogy azután 1532-ben Francisco Pizarro hódításával elinduljon a hanyatlás, majd a szinte teljes megsemmisülés felé. Pizarróék – ahogy más konkvisztádorok is – Eldorádót, a mesebeli gazdagságú földet keresték, és bár nem gondolták, hogy az Inka Birodalomban rábukkantak, az arany az indián törzs vesztét okozta. Az inkák aranya kiállítás. Ők ugyanis nem kincsként tekintettek a nemesfémre, hanem kultikus anyagként: úgy vélték, az arany Pachamamának (Földanyának) a testében érlelődik, melyeket az áradások után ad át nekik. A Napot az arany, a Holdat az ezüst jelképezte, ezek testesítették meg az istenek hatalmát, így használatuk, viselésük is az istenekhez közel állókat, azaz az állami és vallási vezetőket, nemeseket illette meg. Ezeket szigorú előírások szabályozták. Az ékszerekre jellemzően mozgó fémdarabokat is aggattak, ezek csilingelése segített távol tartani az ártó szellemeket. Az európai hódítók azonban természetesen a gazdagságot látták meg benne, és nemcsak leigázták és szinte teljesen elpusztították az Inka Birodalmat, de aranytárgyaik zömét is elvitték, majd beolvasztották.