Tovább az eredeti cikkre: Ferihegyen is éreztetik hatásukat az európai légiközlekedési problémák
Vélhetően az történik, hogy az oroszok megállapodnak egy "baráti" országgal, amelyik a saját importját épp annyival növeli meg, amennyire az oroszok igényt tartanak, vagyis ezzel kijátszhatják az embargót. Az egész akciósorozat jövőjét meghatározza, hogy miként reagál a továbbiakban Kína, amelyik több ágazatban is a legnagyobb részesedést tudta kivívni az orosz importon belül. HírExtra - Ferihegy: folyamatos az induló forgalom. A tíz legfontosabb import ágazatból ötben piacvezető az ázsiai állam – derül ki a Ria Novosztyi orosz hírszolgálati iroda friss összeállításából. A legnagyobb szelet itt a gépek és berendezések, ez a csoport a teljes 2021-es orosz importnak közel 31 százaléka volt. Ebben a kategóriában messze Kína áll az élen 41 százalékkal. További, jelentős arányt, mintegy 12 százalékot képviselnek az orosz behozatalban a vegyipari termékek, ilyeneket több nyugati országban is vettek a háborúig, a németek részesedése volt a legnagyobb 15 százalékkal. Tíz százalék fölött van (11 százalék) a fuvarozással összefüggő termékek (mozdonyok, teherhajók) aránya, ennek ötödét Dél-Korea adta, amelyik természetesen csatlakozott a szigorító intézkedésekhez.
Átrendeződhet a reptéri cateringellátás, mert leállt a reptéri szolgáltató, amely korábban a Malévet is kiszolgálta. A reptér kikapcsolta náluk az áramot, addig több járaton nem tudják biztosítani a fedélzeti étkezést. Újabb "kellemes" tapasztalatot szerezhetnek Magyarországról a Budapestről induló légi utasok. Több légitársaság nem tudott megfelelő fedélzeti ellátást biztosítani utasainak tegnap és ma, miután a repülőtéri élelmiszer-ellátó (catering) cég felfüggesztette működését. A Budapest Aeroservice a Malév csődjének újabb áldozata, noha korábban jól kerestek a nemzeti légitársaságon, amely elég magas áron vásárolt szolgáltatásokat tőlük. Induló Gépek Ferihegy - Hilti Gépek Árlista. A British Airways ma reggeli járatának utasai a check-in pultoknál egy kedves kis levelet kaptak, amelyben a légitársaság azt közölte, hogy a járaton nem tudja biztosítani a megfelelő fedélzeti ellátást, mert az ezt biztosító cég és a repülőtér-üzemeltető vitája miatt a cateringszolgáltatás felfüggesztésre került. A repülőtéren megtudtuk, hogy a Budapest Airport kikapcsolta az áramot a reptér területén működő cateringszolgáltatónál, ezért a fennakadás.
Mint azt megírtuk, éjfélig az Egyesült Királyság után Lengyelország, Csehország és Bulgária is lezárta a légterét az orosz légitársaságok és repülőgépek elől, így az Aeroflot európai járatai is csak jelentős kerülővel érnek célba szombattól. Más uniós tagállam egyelőre nem jelentett be hasonló korlátozást, azonban a lengyelek bejelentése miatt az érintett gépek Magyarországra is csak komoly kerülővel tudnak megérkezni. Az Aeroflot Moszkváról induló, Budapestre tartó járatai nagyjából egyórás késéssel repült Ferihegyre szombaton. A járatnak normális körülmények között 2 óra 20 percre van szüksége ahhoz, hogy az orosz fővárosból Budapestre érkezzen, ezt most 3 és fél óra alatt teljesítette – a járat egyébként Lettország, Svédország, Németország, Ausztria és Szlovákia légterén keresztül, nyugati irányból (Bécs–Pozsony–Esztergom) közelítette meg Ferihegyet. Ez is érdekelhet: (Forrás: Airportal) budapest | orosz | repülő | ferihegy | oroszország Rendeld meg a Roadster magazin 8. számát! Friss, 200 oldalas lapszámunkat ezúttal egy színes és izgalmas melléklettel egészítettük ki, amelyben 33 kihagyhatatlan hazai élményt ajánlunk a nyárra.
A kiállítás központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873 (olaj, vászon, 127 × 162, 5 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír. A műnek az egyetemes művészetben betöltött helyét különleges, erre a kiállításra készített kisfilm járja körül. A kiállítás másik érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit. A Magyar Nemzeti Galéria Kép és kultusz – Szinyei Merse Pál művészete című kiállítása november 12. és 2022. 32 milliót fizettek a Magyarországon élő festő képéért: más festményekért is záporoztak a milliók. február 22. között látogatható. A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya, Krasznai Réka, Prágai Adrienn.
Az alkotás mintegy 90 esztendő lappangás után került vissza Magyarországra Szlovákiából, ahol az 1920-as és 1930-as években többször kiállították.
A tárlatra több mint 20 külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei – érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből láthat a közönség gazdag, számos ritkán látható művet felvonultató válogatást, hanem Szinyei kultuszát is eddig példátlan részletességgel tekinti át a tárlat, olyan művészek alkotásain keresztül, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél vagy a kortársaink közül Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel. A kiállítást eredetileg 2020-ban, a művész születésének 175. és halálának 100. Magyar Múzeumok - Szinyei Merse Pál remekművei még február közepéig a Galériában. évfordulója alkalmából tervezte megrendezni a Magyar Nemzeti Galéria. A világjárvány azonban felülírta a múzeum tervét, így a tárlat most, 2021 őszén valósulhat meg. Idén viszont több olyan alkotást is kiállítunk, amit tavaly még nem tudtunk volna bemutatni, s amit a múlt században is csak ritkán láthatott a közönség. Ilyen például Szinyei Merse Pál Vitorlás a Starnbergi-tavon (1867) című festménye, amely korábban a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a második világháború viszontagságai során tűnt el, de a közelmúltban felbukkant, és egy magyar származású New York-i műgyűjtő ajándékaként visszakerülhetett a múzeum gyűjteményébe.
Rippl-Rónai József: Szinyei Merse Pál arcképe, 1911 (olaj, karton; 70, 5 × 96 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) A kiállítást eredetileg 2020-ban, a művész születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából tervezte megrendezni a Magyar Nemzeti Galéria. A világjárvány azonban felülírta a múzeum tervét, így a tárlat most, 2021 őszén valósulhat meg. Idén viszont több olyan alkotást is kiállítanak, amit tavaly még nem tudtak volna bemutatni, s amit a múlt században is csak ritkán láthatott a közönség. Ilyen például a Fehér fa (1909) című, magántulajdonban lévő alkotás, amely több mint száz év után látható ismét kiállításon, vagy Szinyei Merse Pál Vitorlás a Starnbergi-tavon (1867) című festménye, amely nyolcvan év után kerülhetett vissza Magyarországra. A Nemzeti galéria tudományos főigazgató-helyettese, Szücs György a hazatért festmény november 3-i sajtóbemutatóján elmondta, az alkotás korábban a Szépművészeti Múzeum tulajdonában volt, 1944-1945 fordulóján azonban a gyűjtemény nyugatra menekítése során eltűnt, és egészen mostanáig lappangott.