A probléma azután került újra az előtérbe, hogy nemrég néhány holland turista a belvárosban durván megvert két cseh pincért, mert arra figyelmeztették őket, hogy a vendéglőben ne fogyasszanak a magukkal hozott alkoholból.
Nagyon kedveltek például a sörbiciklik, amelyeken egyszerre 10-14 utas kerekezhet, miközben fogyasztásra egy hordónyi sör áll a rendelkezésükre. Budapesten több helyről kitiltották már a sörbicikliket. Nagy gondokat okoz például az is, hogy dán fiatalok tízezrei néhány éve a téli iskolai szünetben látogatnak el Prágába. Randalírozásaiknak most azzal próbálnak véget vetni, hogy az érintett időszakban a dán rendőrség is kiküldi képviselőit a cseh fővárosba. Jan Wolf, a városi tanács illetékes képviselője szerint vigalmi negyeddé lehetne átalakítani a városi kiállítási parkot, vagy az egykori vágóhídkomplexumot. Wolf szerint mind a két hely megfelelne egy vigalmi negyed céljaira, mert a városközpontból jól elérhetőek, lakások nincsenek bennük, és már most is működnek ott hasonló jellegű vendéglátóhelyek. Piros lampas negyed az. Ezt az ötletet sokan támogatják, de ellenzőinek a száma sem kevés. A legfőbb érv, hogy mindkét helyen értékes szecessziós épületek vannak, és nem biztos, hogy éppen azokban kellene engedélyezni a korlátlan szórakozást.
Az oldal fő támogatója A világbajnoki címvédő és az összetettben is éllovas Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője.... A magyar kormány vasútbarát, pontosan érti a vasúti rendszer fejlesztésének jelentőségét, a....
A madám részvénytársasági alapon vásárolta a házat, melynek berendezését Thék Endre asztalos készítette, aki a Budavári Szent István-terem fali dekorációit és az Országházban a miniszterelnök íróasztalát is. Pilisy Róza házában az alapszolgáltatás 200 korona volt, de a testi örömökön túl ebbe beletartozott az intellektus, a társalkodás, a jó ételek és a zene is. Sétáljunk tovább a Mélypont felé, mert a Magyar utcában van még kettő egykor volt bordély: a 29-es Maison Frida és a 34-es szám alatti ház. Piros lampas negyed 2. A Maison Frida épületét Östreicher Ede és neje rögtön azzal a céllal vásárolta meg, hogy bordélyt nyissanak. 1905-ben 14 lánnyal indult a működése, ami alatt nemegyszer ütköztek törvénybe. Állítólag egy katonatiszt a bordély egyik szobájában talált rá feleségére, aki persze nem volt egyedül, féltékenységében és dühében előbb nejével végzett, majd magával. A Maison Frida helyén ma apartmanház van, de a tűzpirosra festett ajtó erősen utal az épület régi funkciójára. Sétánk utolsó pontja a 34-es ház, mely többször gazdát cserélt, de Schlesinger Lipót és felesége kifejezetten bordélynyitási céllal vették meg, noha a városban már máshol is üzemeltettek egyet.
Kézikönyvtár Magyar néprajz VII. NÉPSZOKÁS • NÉPHIT • NÉPI VALLÁSOSSÁG NÉPI VALLÁSOSSÁG A KATOLIKUS MAGYARSÁG VALLÁSOS ÉLETÉNEK NÉPRAJZA A KATOLIKUS EGYHÁZI ÉV ÜNNEPEI ÁLLANDÓ IDŐPONTÚ ÜNNEPEK TAVASZTÓL ŐSZIG GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY, MÁRCIUS 25. Teljes szövegű keresés 413 GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY, MÁRCIUS 25. Az Angyali Üdvözlet napja. Jézus fogantatásának ünnepe. A gyümölcsoltó név jellegzetes magyar nyelvi fejlemény. Már Temesvári Pelbártnál olvasható az a ferences-népies hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóra való kívánsága. A Kiskunság katolikusai és a palócok körében a 20. században is élt a Gyümölcsoltónapi ezer Üdvözlégy vagy ezer úrangyala elimádkozásának szokása. Legtöbbször jámbor asszonyok közösen imádkozták az ünnep vigíliáján, vagy az ünnep hajnalán. Annak emlékezetére, hogy a Biblia szerint Szűz Mária ezen a napon fogadta méhébe Jézust, általános szokás országszerte Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a fák szemzése, oltása.
Kárhozat vár arra, aki egy frissen beoltott facsemetéből akár csak egy kis ágat is lemetsz. A Zala megyei Söjtörön ezen a napon szemzett rózsafára az egyházi olvasót is ráakasztják, hogy biztosan megfoganjon a gyümölcsoltvány. Nemesbükön a szőlő ültetvény négy sarkában metszik meg a tőkéket, hogy jó termés legyen. Akad néhány boros terület, ahol vörösbort és pattogatott kukoricát fogyasztanak a borosgazdák, ezzel szimbolizálva a rügyek kipattanását és az elegendő szőlőből kinyert nedű gyarapodását. Mi történik azzal, aki mégis levág egy gyümölcságat a frissen oltott fáról? Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához fűződik egy monda, ezzel igazolva azt, hogy az ünneprontókat utoléri a kárhozat. A legenda szerint a Nagykanizsán található Inkey-család barokk kápolnáját éppen egy haragos, a hagyományt nem tisztelő báró emlékére építették. Inkey báró mit sem törődve a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepével ezen a napon vágatta ki a birtok legszebb gyümölcsfáit. Amikor az első fa kivágása történt egy hatalmas hangyasereg bújt elő, akik a fa gyökérzeténél szorgoskodtak.
E könyörgés annak a liturgikus elvnek a remek példája, hogy mivel Krisztus életének egyetlen mozzanata sem érthető önmagában, ezért az Egyház egyiket sem pusztán önmagában, összefüggéséből kiszakítva ünnepli. Csigi Péter Az ünnep magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Országszerte általános szokás volt, hogy ezen a napon kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. A korábbi századok kódexeiben, kalendáriumaiban az ünnep különböző elnevezéseivel találkozunk: Testfogadó Boldogasszony; Asszonyunk, Szűz Máriának szeplételen foganatja; Boldogasszony fogadása. Legrégibb liturgikus emlékeink is számontartják az ünnepet – az ünnepi szentmise liturgiájához Padányi Bíró Márton följegyzése szerint hozzátartozott a leborulás régi magyar hagyománya: "Karácsony napján és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján a misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen.
Amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, rögtön kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették Mária fogantatásának napját március 25-ére. Gyümölcsoltó Boldogasszony, a legszélesebb értelemben vett termékenység ünnepe. Keresztény ünnep, de a gyökerei igen messzire nyúlnak. Ősi hitvilágunkban tetten érhető az istenanya, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya, s gabonával, gyümölccsel ábrázolják. Mivel Szűz Mária e napon fogadta méhébe Jézust, a hiedelem szerint az a gyermekre vágyó asszony, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján óránként imádkozik, biztosan teherbe esik. Azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, az szerencsétlenséget eredményezne. Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák. Göcsejben azt tartották, hogy aki Gyümölcsoltókor a frissen oltott fába belevág, megvakul, halála után pedig elkárhozik.