Mi okozza az agyhártyagyulladást? A gennyes agyhártyagyulladások jelentős részét egy meningococcus nevű baktérium okozza, melynek több típusa is ismert (A, B, C, W, Y). Agyhártyagyulladás elleni védőoltás | Erdélyi doktor. Magyarországon a leggyakrabban a B és a C szerotípusok okoznak megbetegedéseket, de az utóbbi években Európához hasonlóan hazánkban is megjelentek a W és Y okozta megbetegedések. A lakosság átlagosan 10%-a tünetmentesen hordozza és terjeszti ezeket a kórokozókat, mely kiemelkedő arányú serdülő és fiatal felnőtt korban. Hogyan alakul ki az agyhártyagyulladás? A baktériumok cseppfertőzés útján terjednek emberről emberre, megtelepednek a légutakban, gyulladást keltenek, majd a gyulladt nyálkahártyán keresztül a véráramba, és/vagy az agyfolyadékba kerülnek, ahol a betegséghez vezető folyamatokat indítanak be. A fertőzés teljesen egészséges immunrendszer esetén is váratlanul kialakulhat, de egy éppen zajló légúti betegség megkönnyíti a baktérium szervezetbe történő bejutását, ezért téli, kora tavaszi betegség halmozódás figyelhető meg.
A Meningococcus agyhártyagyulladás halálozása ma is magas, hazánkban 15 százalék. Hazánkban a megbetegedések száma kismértékben emelkedett: az utóbbi néhány évben a C szerotipus vált egyre gyakoribbá (korábban a B volt az elterjedtebb), és 2011 júliusa és 2012 júliusa között Magyarországon 69 esetet regisztráltak, ennek több mint felét a C szerotipus okozta és 9 eset volt halálos kimenetelű. A legtöbb eset Vas megyében fordult elő. Kialakult tünetek esetén a betegség halálozási aránya sajnos elég magas (20%), s gyógyulást követően is szövődmények (agytályog, süketség, epilepszia, mentális károsodás) maradhatnak vissza. A baktérium méreganyagai bekerülhetnek a véráramba, szepszist, azaz vérmérgezést okozva. A szepszis következtében szövetelhalás alakulhat ki, illetve ennek következménye végtagamputáció is lehet. Agyhartyagyulladas elleni védőoltás. Milyen tüneteket okoz a gennyes agyhártyagyulladás? A kialakult betegség korai szakaszának tünete a magas láz, fejfájás, hányinger, csillapíthatatlan hányás, elesettség, a bőrön apró bevérzések (szepszis esetén), gyakran a tarkótájék merevsége, ízületi fájdalom.
Csecsemőknek 4 oltás szükséges, a 24 hónapos kor után kezdett oltássorozat 2 oltásból áll. Magyarországon a MenB vakcináért teljes árat kell fizetni, államilag nem támogatott. Kéthónapos kortól 25 éves korig mindenkinek, különösen a két év alatti kisgyermekeknek, a 15-25 év közötti fiataloknak és a zárt közösségben élőknek. 25-55 éves kor között: N. meningitidis B járványos területre utazáskor, járvány kitöréskor, ezen kívül speciális állapotokban, úgymint léphiány, complementhiány. Kombinált Meningitis ACWY vakcina 12 hónapos kortól beadható Magyarországon a MenACWY vakcináért teljes árat kell fizetni, államilag nem támogatott. Egyéves kortól 25 éves korig 25-55 éves kor között: meningococcus fertőzés szempontjából veszélyes területekre utazáskor, járvány kitöréskor, ezen kívül speciális állapotokban, úgy mint léphiány, complementhiány. Itthon: Félmegoldás született az agyhártyagyulladás elleni védekezésben | hvg.hu. A legveszélyeztetettebb korcsoportok tehát a csecsemők és két év alatti kisgyermekek, valamint a 15-25 év közötti fiatalok. Nekik az oltások beadása mindenképp ajánlott.
Rövidesen fokozódó idegrendszeri tünetek, görcsök, esetleg aluszékonyság, tudatzavar jelentkezik. Ezeket a tüneteket az. ún. meningeális izgalmi jelek, például tarkókötöttség is kísérhetik. Csecsemőknél a tünetek bizonytalanabbak, láz, nyugtalanság, petyhüdt végtagok, feltűnő aluszékonyság, hányás, pulzáló kutacs, magas felhangú sírás, bőrvérzések, táplálhatatlanság hívják fel a figyelmet a betegségre. A meningoccus fertőzés gyanúját az elszórtan megjelenő, nyomásra nem halványuló kiütések, ún. bőrvérzések egyértelműen jelzik. Az első ellátó orvos felelőssége óriási, az első észlelésnél beadott antibiotikum injekció a beteg életét mentheti meg. A történetnek azonban nem is szabadna eljutnia eddig a pontig, a meningococcus fertőzés ugyanis védőoltással az esetek jó részében megelőzhető. Járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás. "A nem kötelező, csak ajánlott oltás nem azt jelenti, hogy nem fontos" – erősíti meg Dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója. A meningococcus betegség esetében a megfelelően megválasztott oltóanyaggal már csecsemőkorban is hosszú távú immunmemória alakítható ki, ismétlő oltással később gyorsan felébreszthető a védelem, és csökkenthető a tünetmentes hordozók aránya is.
Egy kis statisztika Az a mondat tehát, hogy van egy olyan oltás, amit minden gyerek nek meg kell kapnia, azért pontatlan, mert itt nagyon sok minden ellen kellene oltani nagy általánosságban. Nem önt akarom kritizálni, sőt, a műsor készítőit sem, ám a pongyola fogalmazás sajnos elég gyakran pánikot és félreinformáltságot eredményez. Nézzük a tényeket. Az agyhártyagyulladás gyakorisága újszülött-csecsemőkorban a leggyakoribb, a statisztikai adatok szerint ezer gyerek ből egy lesz beteg, míg ötéves kor fölött ez az arány százezerből 2, 2-re változik. Tudom, hogy nagyon fontos a statisztika, de én valahogy úgy vagyok ezzel, hogy ha az én gyerek em beteg, akkor az 100%, és ha nem, akkor is az, de az ellenkező oldalon. Mint minden betegségnél, ebben az esetben is természetesen a megelőzés a leghatékonyabb. Ennek egyik része a védő oltás olyan kórokozók ellen, amelyek ellen hazánkban is hozzáférhető oltóanyag. Amennyiben a fertőzés már megtörtént, a beteg életkilátásai azon múlnak, hogy milyen hamar kap megfelelő kórházi ellátást.
A koronavírus aktuális kérdéseire adott választ Dr. Szlávik János infektológus főorvos a Mokka műsorában. "Az ötödik hullám Magyarországon az omikronnál sokkal több esetet fog hozni, mint a korábbi hetek számai, tehát elérheti akár a tízezer fölötti esetszámot. Természetesen ez nem biztos, hogy nagy baj, hiszen hogyha az omikron valóban enyhébb, mint ahogy mondják, akkor azért ez nem fog lecsapódni a kórházakban és az intenzív osztályokon". mondta Dr. Dr szlávik jános wikipédia. Szlávik János, de hozzátette: "Az omikron azért nem annyira jó, tehát az oltottaknál tudjuk, hogy megfertőhet olyat, aki oltott, és nála vagy tünetmentes vagy nagyon enyhe tüneteket okoz, de az oltatlanokra az omikron is veszélyes, azt ne felejtsük el, hogy attól ez még egy sars-2 koronavírus, és hogyha egy oltatlannal találkozik, akkor nem biztos, hogy annyira jó indulatú lesz. "
Rusvai Miklós virológus szerint elsősorban azoknak érdemes jelentkezni, akiket az év elején immunizáltak, vagy akinek… Ha valamilyen téma különösen érdekel, az alábbi beállítások alapján a Hírstart rendszeresen tájékoztat e-mailben a témában született legfrissebb hírekről. A feliratkozáshoz a hírfigyelés funkciónak bekapcsolt állapotban kell lenni és legalább egy értesítési időpontodnak kell lenni. 2020-12-28 11:40:00 Memóriazavart okozhat a koronavírus A koronavírus egészen furcsa tüneteket produkálhat. Egy anyuka arról mesélt a Metropolnak, hogy rendszeresen összecserélte a betűket. A koronavírus egészen furcsa tüneteket produkálhat. Egy anyuka arról mesélt, rendszeresen összecserélte a betűket. Merkely professzor: hosszú távon véd az oltás Végre itt a vakcina! Végre itt a vakcina, ami véget vethet a járványnak! Amint megérkezett Magyarországra a reményt jelentő oltás, azonnal megkezdték a beadását. Index - Belföld - Szlávik János: Az omikron is tud súlyos tüdőgyulladást okozni. Szlávik János: Az emberek bízzanak a védőoltásokban! Az emberek "bízzanak a védőoltásokban", mert az európai és a magyar hatóságok által engedélyezett vakcinák biztosan hatékonyak lesznek.
Dr. Szlávik János infektológus főorvos története akár tündérmese is lehetne a becsületes, szegény sorból származó legényről, akit kitartása és szorgalma egyenesen a főorvosi pozícióig repített. János az első hat évét Békéscsabán töltötte a nagyszüleinél, akik földművelők voltak és gondoskodtak róla: "Hatéves koromig szinte csak szlovákul, tótul beszéltem és sok időt töltöttem a mezőkön, a kukoricásban és esténként a kemence mögött aludtam. " Aztán a kisgyerek felkerült Budapestre és egészen korán önállóvá vált: "Egyedül jártam óvodába, később iskolába és teljesen önálló voltam. Ennek az is volt az oka, hogy édesapám buszsofőrként, később kamionsofőrként hetekig távol volt és édesanyám is olyan munkát végzett, hogy gyakran éjszaka is dolgoznia kellett, ezért nem volt ritka, hogy kisiskolásként magamnak kellett főznöm. UNICEF Magyarország: Így lettem Szlávik János. " Forrás: Unicef Magyarország Hogyan élte meg ezt a nagyfokú magára utaltságot, magányt János? És hogyan illeszkedett be az iskolába, ahol magyarul beszéltek, miközben ő szlovákul és tótul tudott?
Koronavírus: Dr. Szlávik János elárulta, fellélegezhetünk-e idén nyáron 2022. április 19., kedd, 20:40 A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint, noha az omikron terjed, úgy fest, egyelőre fellélegezhetünk. Dr. Dr szlávik jános szülei. Szlávik János szerint folyamatosan javuló tendendencia figyelhető meg, így egy viszonylag nyugodt nyár elé nézünk a koronavírus szempontjából. Orosz Barbara, a Mokka műsorvezetője szóba hozta a kínai lezárásokat is, amire válaszul a főorvos úr felhívta a figyelmet arra, hogy a pandémiára Európában, illetve a világ további tájain is másképp reagáltak. "Európában hagytuk a hullámokat egymás után, egyre több embert próbáltunk beoltani, az emberek vagy találkoztak a vírussal, vagy be lettek oltva, ellentétben Kínával, ahol mindenki megkapta a két oltást, de nem voltak hullámok (... )" -magyarázta Dr. Szlávik, aki azt is elmondta, hogy bár Kínában is az omikron tombol: az emberek viszonylag enyhe tünetekkel vészelik át a megbetegedést. A koronavírussal kapcsolatban nem szabad kijelenteni semmit, ami a jövőre vonatkozik, hiszen nincs ilyen.
Frissítve: 2021 szept 2. Szlávik János, a Szent László Kórház infektológus főorvosa Fel kell készülni a negyedik hullámra, és ennek a legfontosabb része, hogy mindenki oltassa be magát a koronavírus ellen – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! Dr .Szlávik János elmondta az igazat: ők azok, akik akár több évig is védettek lehetnek - MindenegybenBlog. című műsorában. Szlávik János hangsúlyozta, a koronavírus delta-variánsa sokkal könnyebben terjed a gyermekek körében, mint az eddigi mutációk, ezért fontos, hogy 12 év felett ők is vegyék fel az oltást. Hozzátette, hogy a delta-variáns tünetmentesen is tud fertőzni, ami azt jelenti, hogy a vírus már a tünetek megjelenése előtt két nappal megtelepedhet a torokban. Ezt a védőoltások, ha nem is teljesen, de megakadályozhatják – hívta fel a figyelmet. Jelezte azt is, hogy míg az eddigi variánsok esetében a fertőzött egy-két embernek adta tovább a betegséget, a delta esetében ez a szám három-öt, de ha szuperterjesztőről van szó, akkor akár ennél is több lehet.
Ettől függetlenül a gyógyszer alkalmazható az oltottak esetében is – tette hozzá. Ez sem csodaszer, tehát senki ne gondolja, hogy vége a koronavírus-járványnak vagy vége annak, hogy aggódjunk. A szabály az, hogy csak azoknak adható, akik súlyos állapotba kerülhetnek a betegségtől – magyarázta az orvos, aki kiemelte, hogy már a betegség elején alkalmazni kell a gyógyszert. Dr szlávik jános. Ha egy hét eltelik a panaszok jelentkezésétől, már messze nem olyan jó hatású a készítmény – mondta. A koronavírus ellen kifejlesztett orrspray-kre és fertőtlenítőkre kitérve Szlávik János elmondta, hogy vannak olyan tanulmányok és kísérletek, amelyek szerint egyes spray-k hatékonyak a fertőzés ellen. Azonban kiemelte, hogy ezek egyelőre kísérleti stádiumban vannak, nem bizonyítottak, ami nagyon fontos, mert oda kell figyelni arra, hogy csak bizonyítottan hatásos készítményeket alkalmazzunk a fertőzéssel szemben. Hallgassunk a szakemberekre, azt használjuk, ami bizonyítottan hatékony – tanácsolta Szlávik János. A szakember a poszt-Covid-tünetekről is beszélt.
Ha nagyon sok ember lenne beoltva, akkor jó eséllyel tudnánk megakadályozni a negyedik hullámot, de a jelenlegi átoltottságban ez nem megy – hangsúlyozta Szlávik János. A harmadik oltással kapcsolatban úgy fogalmazott, ezt elsősorban az időseknek, az immunhiányosoknak, a daganatos betegeknek és a szervátültetetteknek kell felvennie, de egyre több adat támasztja alá, hogy érdemes másoknak is beadatnia. Kitért arra is, hogy a kórházba kerülők 90 százaléka semmilyen oltást nem kapott, 10 százalékuk pedig olyan oltott, akinek valamilyen súlyos alapbetegsége van. Hozzátette, hogy a gyógyszeres terápia egyelőre nem változott, ezért is fontos, hogy a megelőzésre helyezzék a hangsúlyt. (MTI)