Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt 1988 tavaszáig, ekkor részt vett a Postabank létrehozásában. Az 1988-tól 1998-ig terjedő időszakban a Postabank Rt. Az 1988-tól 1998 -ig terjedő időszakban a Postabank Rt. elnök-vezérigazgatója. Támogatást nyújtott a Lakiteleki Népfőiskolának és minden politikai pártnak, így a Fidesznek is. [2] 1992 -ben egyik alapító tagja volt a Láthatatlan Kollégiumnak. Ifj princz gábor asztala. Az 1998-as kormányváltás után menesztették, később Ausztriába költözött. 1996 -ban maga is szerepelt – mint a légiós tábor bankára – az általa szponzorált A három testőr Afrikában c. filmvígjátékban, amelyet Bujtor István rendezett. [3] 1997 -ben büntetőeljárás indult ellene és hat munkatársa ellen, amelyben hibás üzletpolitikával és hűtlen kezeléssel vádolták őket, de ebben az ügyben a Fővárosi Bíróságon első fokon felmentő ítélet született 2006 -ban. A Fővárosi Ítélőtábla 2008. január 10-én a korábban felmentett Princz Gábort és a Postabank három másik vezetőjét másodfokon bűnösnek mondta ki.
7 perc p Nem 1978. november 16-át írunk és nem is Demján Sándor szelleme tér vissza. A régi Skála-logó mögött, alatt egy hamisítatlan... Átlátszó 2018. november 16. 3 perc p
Leveszik az aukciós listáról azt a nemrég felbukkant József Attila-kéziratot, melyre máig az online könyvkereskedés honlapján lehetett licitálni. Chovanecz Balázs, az internetes árverést lebonyolító oldal tulajdonosa az Indexnek elmondta: csak kötelező szakértői vizsgálat után árulhatják tovább a kéziratot, melynek hitelességét több József Attila-szakértő is kétségbe vonja – írja az internetes lap. Chovanecz Balázs arról számolt be a lapnak, hogy hétfőn szakértői csoportot hívtak össze a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A jelenlévők az antikvá oldalon árverésére kínált, eddig ismeretlen József Attila-kézirat hitelességére vonatkozó erős kételyeket vitatták meg. A kéziratot ezt követően, hétfő délután vonták vissza az árverésről. Chovanecz úgy nyilatkozott, hogy a kézirat autográf hitelességét senki nem cáfolta perdöntő módon. Volt egy elmélet, miszerint a költő Számvetés című versből "kopizták össze" a lelet szavait, ezt hétfőn elvetették. További vizsgálatoknak vetik alá a kéziratot, és ha azok igazolják az eredetiségét, újra árverésre bocsátják.
A legfontosabb probléma szerinte az, hogy az Edit című szöveg nem vers. "Nem kész vers, hanem egy verscsíra, egy fogalmazvány, ami egy készülő vagy készíteni tervezett vershez írt első nekifutásnak tekinthető" – fogalmazta meg ezt lapunknak. Hogy ez a nyolcsoros szöveg nem kész vers, arra szerinte az is utal, hogy a költő két helyen vízszintes vonallal elválasztást is tett a sorok közé. Márpedig, folytatta a gondolatmenetet, ha ez nem egy kész alkotás, akkor a költő miért datálta és miért írta alá? A honlapon megjelent véleményében azt is megjegyzi, hogy "József Attila bizonyos verskéziratai alatt találunk datálást, mások alatt nem". Szerint az érthető, hogy egy szerkesztőségnek leadott szöveget aláír a költő, de "több, mint furcsa: gyanús, hogy miért datálna egy verscsírát, és miért írná alá a nevét?! Vagy esetleg arra gondolt volna a költő, hogy egyszer majd aukcióra kerül sor, és ezért felszereli fogalmazványát a kikiáltáshoz szükséges alkatrészekkel? " Bókay Antal irodalomtörténész Tverdotához hasonlóan kétségbe vonja azt, hogy az előkerült szöveg vers lenne.
Chovanecz Balázs hozzátette: ilyen vizsgálatok csak a kézirat tulajdonosának engedélyével és költségén végezhetők el. A vers mellé az árverésre becsatolt, rendőrségi elkobzó iratról az Antikvá közlése szerint a restaurátor szakértő megállapította, hogy az 50 évnél nem fiatalabb. A tételek értékesítésére a minden kétséget kizáró vizsgálatok után kerülhet sor. A kéziratot február 28-án árverezte volna el az Antikvá A kéziraton néhány gondolat szerepel, amelyet József Attilának tulajdonítottak azzal, hogy a költő 1935. március 8-án vetette papírra. Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerint ez akár az első Edit-versnek is tekinthető. Gyömrői Edit a költő analitikusa volt, aki szerelmét nem viszonozta. A József Attila Társaság azonban közölte, hogy nem ismeri el a kézirat hitelességét. Tverdota György irodalomtörténész ezt azzal magyarázta, hogy a dokumentum vizsgálatakor olyan problémák merültek föl, amelyek fölvetik a kézirat hamisítvány voltának gyanúját.
A részleteket tekintve már az árverésre bocsátás előtt erős szakmai diskurzus kezdődött az irodalomtörténészek között, főként az írás minősítését tekintve, nevezetesen, hogy lehet-e versnek tekinteni a fellelt autográfiát, de az eredetiségét eddig senki nem kérdőjelezte meg. A vitában megszólalt a kéziratot hitelesítő Bíró-Balogh Tamás is, aki főként azt kifogásolta, hogy a kétkedő kutató távolról fogalmazta meg állításait, nem is vette a kezébe a kérdéses dokumentumot. József Attila kézirat eredet irodalomtörténész cáfol
Márpedig akkor még irodalmi kapcsolathálózatának legtöbb tagja élt, így könnyebben eljuthattak múzeumokba a költőtől kapott kéziratok" – idéz a Telex az említett tanulmányból. A vers és a noteszlapok irodalomtörténeti jelentősége két tényezőből fakad. Az egyik az, hogy a most előkerült vers megszólítottja ("kedvesem") minden kétséget kizáróan Gyömrői Edit, József Attila analitikusa, egyike a költő nagy és reménytelen szerelmeinek. Őt 1934 végén ismerte meg József Attila, és több verset is írt hozzá, ezek egyike az életműve egyik legismertebb darabja, a később kötetcímadóvá lett Nagyon fáj. A most megismert kézirat több mint egy évvel korábbi, mint a későbbi nagy versek. És bár a hangja eltér a későbbi daraboktól, mindenképpen "ez tekinthető az első Edit-versnek, vagyis mérföldkőnek számít az életműben" – mondja Bíró-Balogh Tamás. A szakértő szerint a vers "vélhetően egy korai, még rövid szerelmi fellángolásról tanúskodik". Fotó: Antikvá Az igazi irodalomtörténeti szenzációt azonban nemcsak a vers előkerülésének ténye, hanem a felbukkanásának körülménye jelenti.
Chovanecz Balázs hozzátette: ilyen vizsgálatok csak a kézirat tulajdonosának engedélyével és költségén végezhetők el. A vers mellé az árverésre becsatolt, rendőrségi elkobzó iratról az Antikvá közlése szerint a restaurátor szakértő megállapította, hogy az 50 évnél nem fiatalabb. A kialakult tudományos véleménykülönbség miatt az Edit című vers kéziratát és a hozzá kapcsolódó, Arany János által aláírt Ballagi Mór-szótárat az Antikvá a 12. dedikált könyvek és kéziratok internetes árveréséről visszavonja. A tételek értékesítésére a minden kétséget kizáró vizsgálatok után kerülhet sor.