A róla elnevezett komplexum Czigler Győző építész tervei alapján készült el 1902-ben: 7 épületből, illetve az azokat összekötő hat udvarból áll, melyek annak idején komoly szerepet játszottak a helyi zsidó közösség életében. Itt alakultak az első zsidó imaközpontok, kiskereskedelmi üzletek, ékszer- valamint textilboltok. Sok minden változott azóta, de a Gozsdu Udvar ma is ugyanolyan nyüzsgő. A Spíler, a DiVino borbárja, a Vicky Barcelona tapasbár és a Blue Bird Café régebbi szereplők az Udvarban, de az utóbbi években is nyitottak ígéretes helyek, mint például a Mátka étterem, a Jamie's Pizzéria vagy a Horizont Taproom by Léhűtő. Gazdaság: Ecetfa helyett pálmák a Gozsdu-udvarban | hvg.hu. Rengeteg szórakozóhely, étterem és kiállító tér bújik meg itt, gyakran egyéb programokat, kézműves és vintage vásárokat is szerveznek, így érdemes időről-időre kilátogatni. Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest Fotó: Spíler Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest Fotó: Balkányi László - We Love Budapest A tartalmak könnyebb személyessé tétele, a hirdetések személyre szabása és mérése, valamint a biztonságosabb használat érdekében cookie-kat használunk.
Jól láthatóan imádja ezt az egészet, márpedig jól csinálni máshogy nem is lehet semmit. Pikk-pakk elmondja, szerinte mi legyen nekünk a sor, így a kóstolást a vegetáriánus broken sabihhal ( sült padlizsán izraeli salátával, buggyantott tojással, ambatahini-habbal és házi za'atar keksszel – 3300 Ft) kezdjük, ami elképesztően erős nyitásnak bizonyul. Fűszeres, vagány, összetett, és fontos, hogy jól belemártsuk a kekszet vagy a kanalat, mert alul van a fantasztikus padlizsán, középen pedig robban a buggyantott tojássárgája! Gozsdu Udvar Éttermek. Broken sabih Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest Az Istanbul salátánál ( friss saláta paradicsommal, koktélparadicsommal, uborkával, újhagymával, retekkel, gránátalma-vinaigrette-tel, sumackrutonnal és tulum sajttal megszórva – 2600 Ft) Mor alapvetően a török nagymamája receptjét használja, de összeforrnak a török – izraeli és az arab ízek. Istanbul saláta Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest A következő fogásba viszont egy kis magyar csavar is kerül, vagy legalábbis mi annak éreztük: a chestnut gnocchi ( gnocchi zsályás, fokhagymás vajban, gesztenyekrémmel, bébipóréhagymával és manchego sajttal – 4500 Ft) foie gras-val érkezett (pirított kacsamáj + 1500 Ft).
Legközelebb társasággal megyünk vissza kóstolgatni. Mesügék lennénk kihagyni... Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest
Fotó: Hai Nam Pho Bistro Facebook Az Október huszonharmadika utcában működő Hai Nam Pho Bistro célja, hogy a vietnamiak kedvenc forró levesét a budapestiekkel is megismertesse. Kérheted lábszárral, hátszínnel, lángossal vagy csirkehússal, a vállalkozó kedvűek pedig a világevő pho-t is kipróbálhatják, ebben két buggyantott tojás, kétféle marhahús és lángos is van – aki ezt rendeli, garantáltan nem marad éhes. Ha ennél valami meleg levest, de a pho valamiért nem jön szóba, válaszd a bun hót, ami valamivel fűszeresebb és savanyúbb, és feltétként húsgombóc, taró, tenger gyümölcsei vagy nem (vietnami kolbászféleség) kerül bele. Többféle tekercset és előételt is készítenek, sőt délelőtt 11 és délután 3 között még levesből, főételből és köretből álló irodai menüt is kínálnak. A kiszolgálás van, hogy nem a legkedvesebb: amikor legutóbb a világevő menüből lemaradt rákszirmot hiányoltuk, vállat vonva közölték, hogy elfogyott, de az amúgy is csak 'ajándék' lenne. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest Budapest vietnami éttermei közül a Hanoi az egyik, ami a keleti fogások legszélesebb választékát vonultatja fel: mindenféle pho és tekercs, rántott ponty, sistergősre sült kacsa és vietnami vízi spenót sorakozik az étlapon.
1918. november 12. – Osztrák Köztársaság kikiáltása november 13. – IV. Károly lemond, mint magyar király november 16. A Magyar Köztársaság kikiáltása | Felvidék.ma. – Magyar Köztársaság kikiáltása ( Nagy György a Magyar Nemzeti Tanács jegyzője kiáltotta ki) cél: dem. reformok, választójog kiszélesítése, állampolgári szabadságjogok biztosítása É – Pozsonyig törtek előre a csehek K – Gyulafehérváron kimondják Erdély és Románia egyesülését D – a szerbek kimondják Újvidéken a dél-magyarországi megyék csatlakozását a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz A magyarok az Antanttól kértek egy küldöttséget, hogy segítsenek rendezni a helyzetet, mire a francia Vix alezredes t küldték. 1918. november 24. – Megalakul az MKP (Magyar Kommunista Párt) vezetője: Kun Béla 1919. január – Károlyi Mihály = köztársasági elnök Berinkey Dénes = miniszterelnök Károlyi szerint nincs békés út. Csak az Erdélyi Hadosztály és a leszerelt tisztek által alapított Magyar Országos Véderő Egylet ( MOVE – elnöke: Gömbös Gyula) harcképes. Február ra földosztás t terveznek.
Megszületett az ország gyönyörű fővárosában, annak a csodálatosan szép palotának a kupolatermében, a melyet a népszuverenitás épített volt önmagának, hajlékául a jognak, az igazságnak, a törvényes rendnek. És megszületett azon a hatalmas téren, a mely a palotát átöleli, sok százezernyi ünneplő közönség tomboló lelkesedésében. Magyar Köztársaság Kikiáltása. " A lap elismeri azt is, hogy ebbe az ünneplésbe sok szomorúság, a háborús áldozat gyásza is vegyült, "nem volt zajos, színekben tarkáiké, fényben pompázó", de "annál komolyabb és mélységesebb volt". "A népakarat e napon ledöntötte a királyi trónt, eltörölte az országgyűlés mindkét házát, törvénybe iktatta a legáltalánosabb szabadságjogokat s mig az ország minden részéből érkező delegátusok a nemzet bizalmának letéteményeseivel a kupolacsarnokban tanácskoztak, künn a lobogódiszbe öltözött téren százezrek énekelték a himnuszt, utána a világ elnyomott népeinek megváltó Szózatát, a Marseillaise-t, " számolt be a 8 Órai Újság című, szintén konzervatív napilap, amelyet Tiszáék alapítottak Az Est ellensúlyozására, és amely később Bethlen István házilapjává vált az ellenforradalom után.
A 18. Köztársaság kikiáltása | 24.hu. századi Habsburg katonai közigazgatás aztán nagyarányú sváb betelepítés hajtott végre, az első világháború kirobbanásáig pedig szlovákok, illetve – nagyrészt a rohamosan fejlődő Temesváron letelepedő – zsidók érkezése varázsolta még tarkábbá a Bánságot. A tájegység tehát ilyen zűrzavaros etnikai viszonyok közt várta a wilsoni elvek nevében osztozkodó antant-szövetségeseket, akik a Monarchia összeomlásakor, 1918 októberében Erdély, a Felvidék és a Száva felől is betörtek Magyarországra. A Bánságra a szerb és román népesség nagy aránya nyomán hamarosan két "anyaállam" is igényt formált, a zűrzavaros időszakban azonban az integer Magyarországhoz lojális etnikai kisebbségek – a magyarokon kívül elsősorban a németek, kisebb mértékben a bunyevácok – is tettek még egy utolsó kísérletet arra, hogy a tájegységet megmentsék a széthullani látszó állam számára. A kezdeményezés a polgári radikális Róth Ottó nevéhez fűződött, aki a Bánáti Néptanács október 31-i megalakítása után Temesváron – magát elnöknek nyilvánítva – kikiáltotta a terület függetlenségét, egyúttal pedig a hadügyek irányítására
1945 novemberében megalakult az új kormány, a miniszterelnök Tildy Zoltán lett. Az 1946-os eseményekről, a forintról: Miért lettünk köztársaság a Szövetségi Ellenőrző Bizottság (SZEB) felügyelete ellenére? A SZEB a II. világháború után a közigazgatás felügyeletét végezte Magyarországon – gyakorlatilag ügyelt a rendre. Az államforma kérdése két dolog miatt merült fel a politikai pártokban. Egyrészt azért, mert a szövetségesek szorgalmazták, hogy Németország támogatóival meg kell kötni a békét, és mégiscsak furcsa lett volna úgy diplomáciai tárgyalásokat folytatni, hogy nem létező királyságként tetszelgünk. A köztársaság elfogadása egy jó pont lett volna ezeken a tárgyalásokon, hisz a demokratizálódás jeleit mutatta volna. 1945 végén az SZDP jött elő a kérdéssel, ők már a két világháború között is ébren tartották a köztársasági hagyományokat. Az előterjesztéshez csatlakozott az MKP és az NPP is, valamint a kisebb pártok. A Kisgazdapárt azért volt megosztott, mert az egyház a királyság hagyományai mellett állt ki, és a párt jobboldali szárnya ebből a rétegből került ki.
október 23-án több tízezer ember gyűlt össze az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Katonai díszegység sorakozott fel, ünnepélyesen felvonták az állami zászlót, és a magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Déli 12 órakor, a harangszó után megjelent országházi dolgozószobájának erkélyén Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, aki átmenetileg a köztársasági elnöki teendőket is ellátta. Üdvözölte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, hazánk külföldi barátait, majd így folytatta: "Most, a XX.