ANNA KARENINA - Vronszkij története - YouTube
Anna Karenina - Vronszkij története Anna Karenina. Vronskyi Story Színészek Jelizaveta Bojarszkaja, Makszim Matvejev, Vitalij Kiscsenko, Kirill Grebenscsikov, Ivan Kolesznyikov Készült Lev Tolsztoj Anna Karenina és Vikentyij Vereszajev A japán háborúban című regénye alapján Az 1904-es orosz-japán háborúban a sebesült Vronszkij gróf találkozik nagy szerelme, Anna Karenina fiával, Szergejjel, aki katonaorvos. Szergej magyarázatot kér tőle, mi sodorta anyját annak idején öngyilkosságba. Vronszkij felidézi szerelmük történetét, amelyért Anna vállalta a szakítást férjével, fia elvesztését és a nagyvilág megvetését. Karen Sahnazarov feldolgozása új oldalról világítja meg a hősnőt. Jelizaveta Bojarszkaja alakításában Anna érdesebb, kiszámíthatatlanabb, bizonytalansága, szenvedése őszinte szerelmében is állandó feszültségeket szül. Ebben az adaptációban válik igazán plasztikussá és érthetővé Anna Karenina tragikus sorsa. Karen Sahnazarov gondolatai a filmről: "Sokszor szerettem volna már filmet csinálni a szerelemről, és a témában mi lehetett volna érdekesebb, mint az Anna Karenina?
A kimért, de önmagát szerető férjnek gondoló alapállapotból (a féltékenység hatására) eljut a szinte már kegyetlennek tűnő logikus pragmatizmusig. A feleségével szembeni teljes elutasításig fajulnak el benne a dolgok. Könnyen pálcát törhetnénk felette, de azt kell hogy mondjam, ez teljesen természetes dolog. Ez a válás hozadéka. Ne legyünk naivak. Nincs szép válás. Maga a folyamat megviseli a feleket. (Már ha rendelkeznek a minimális IQ és EQ-val. Csak a primitív gondolkodású, primitív érzelmi életet élőket nem viseli meg a dolog. ) És leginkább talán (de nem minden esetben) a "vétlen" felet. Mert azért ne legyünk egyoldalúak. Váláskor mindkét félnek van felelőssége a folyamat létrejöttéhez. Ki így, ki úgy járul hozzá az érzelmi elidegenüléshez. Már ha érzelmek egyáltalán jellemezték a kapcsolatot. Karenin nem vétlen a házasságának megromlásában, még akkor is így van ez, hogy ő az "áldozat". A regényben a főhősnő férje a kereszténység egyfajta erősebb megélésébe menekül. A film pozitívumának tartom, hogy az alkotók ezt nem használták arra fel, hogy ezt a vallást, eszmerendszert negatív kontextusba tüntessék fel.
Vronszkij felidézi szerelmük történetét, amelyért Anna vállalta a szakítást férjével, fia elvesztését és a nagyvilág megvetését. Sahnazarov feldolgozása új oldalról világítja meg a hősnőt. Jelizaveta Bojarszkaja alakításában Anna érdesebb, kiszámíthatatlanabb; bizonytalansága, szenvedése őszinte szerelmében is állandó feszültségeket szül, ami még plasztikusabbá teszi a hősnő sorsának tragikumát. Karen Sahnazarov, az 1952-ben született alkotó a nyolcvanas évek óta az orosz filmművészet egyik meghatározó egyénisége. Sikeres lírai vígjátékokban villantotta meg először mesterségbeli tudását, majd a peresztrojka idején közéleti témák felé fordult. A fiatalok szkeptikus, ironikus látásmódját érzékeltette egyik legnagyobb sikere, a Más, mint a többi (1986). Az ő nevéhez fűződik a korszak kultikus abszurdja, a Zéró város (1988). Komoly nemzetközi elismerést váltott ki a Malcolm McDowell és Oleg Jankovszkij főszereplésével készült A cár gyilkosa (1991), amely első ízben dolgozta fel a cári család 1918-as meggyilkolásának történetét.
HENGER FELSZÍNE ÉS TÉRFOGATA (VEGYES FELADATOK)
1060
BEVEZETŐ
Miről tanulunk aktuális leckénkben? Ebben a leckében a henger felszínét és térfogatát számoljuk vegyes feladatokon keresztül (14-18. ) 14. FELADAT
15. FELADAT
16. FELADAT
17. FELADAT
18. FELADAT
Forgassuk meg ezt a kört a PQ átmérője körül! A kör forgatásával kapunk egy O középpontú r sugarú gömböt. A szabályos sokszög forgatásával kapott testet az A 1 B 1, A 2 B 2, A 3 B 3, A n-1 B n-1 egyenesekre illeszkedő, a gömb PQ tengelyére merőleges síkokkal rétegekre vágunk. Így n darab egyenes csonkakúphoz jutunk. Az alsó és felső kúpot most tekinthetjük olyan csonkakúpnak, amelynek fedőköre nulla sugarú. A segédtétel szerint minden csonkakúphoz tudunk olyan egyenes körhengert szerkeszteni, amelynek a palástja a csonkakúp palástjával egyenlő területű. Mégpedig úgy, hogy a csonkakúp alkotójára, annak felezőpontjában olyan merőlegest állítunk, amely metszi a csonkakúp tengelyét. Nézzük most például azt a csonkakúp ot, amelynek síkmetszete az A 1 A 2 B 2 2B 1 szimmetrikus trapéz. Ennek a csonkakúpnak a m magassága M 2 M 1. Az A 1 A 2 alkotó F felezőpontjában az A 1 A 2 -re állított merőleges át megy a kör, illetve a gömb O középpontján, hiszen A 1 1A 2 húrja ennek a körnek. Mivel tudjuk, hogy a henger palástjának a területe: P henger =2⋅r h ⋅π⋅m, ahol m=M 2 M 1, és r h =OF a segédtétel szerint, valamint P henger egyenlő a csonkakúp palástjának területével.
Minden egyes csonkakúp palástjának területére hasonló formulát kaphatunk. Ezek összegzése megadja a szabályos sokszög forgatásával kapott test felszínét: P forgástest =2⋅OF⋅π⋅PM 1 +2⋅OF⋅π⋅M 1 M 2 +2⋅OF⋅π⋅M 2 M 3 +…+2⋅OF⋅π⋅M n-2 M n-1 +2⋅OF⋅π⋅M n-1 Q. Az egyes tagokban szereplő közös 2⋅OF⋅π tényezőt kiemelve: P forgástest =2⋅OF⋅π⋅(PM 1 +M 1 M 2 +M 2 M 3 +…+M n-2 M n-1 +M n-1 Q). Itt azonban a zárójelben szereplő összeg éppen a kör, illetve a gömb 2r ármérőjével egyenlő. Így tehát: P forgástest =2⋅OF⋅π⋅2r, azaz P forgástest =4r⋅OF⋅π. Ha azonban a sokszög oldalainak n számát minél jobban növeljük, a kapott sokszög annál jobban odasimul a körvonalhoz, az OF távolság egyre kisebb mértékben tér el a kör illetve a gömb r sugarától. Az n oldalszámot minden határon túl növelve => OF=r következik, míg a forgástest felszíne a gömb felszínével lesz egyenlő. Ha tehát a P forgástest =4r⋅OF⋅π kifejezésben az OF=r helyettesítést elvégezzük, kapjuk a gömb felszínére vonatkozó képletet: Az r sugarú gömb felszíne: A=4⋅r 2 ⋅π.