A Z-gen valami újat keres: érzéseket, benyomásokat, tapasztalatot – emiatt azokat a márkákat részesíti előnyben, melyeknek a megszokottól eltérő a hozzáállása a termékek készítése során. Olyan új textúrákat és kütyüket keresnek a szépségápolási rutinjuk felfrissítésére, amelyek azonnali eredményt hoznak. Egy másik fontos szempont a látványos csomagolás és a termék dizájn. A Z generáció által preferált márkák szinte 'leugranak' a polcokról. Ez a TikTok és Snapchat generációja, akik hozzá vannak szokva a LED-es arcváltó maszkokhoz és gyors változásokhoz. Ez az, amit a kozmetikumokban is keresnek. A szépségipari termékek az önkifejezést jelentik számukra. NO THANX - EGY MÁSIK NEMZEDÉK (2007) BONTATLAN!!! - Zsibvásár. Sokféleség A fő szépség norma a Z generáció számára az, hogy nincs norma. Részeseinek tekintik magukat egy olyan közösségnek, amely sokféle, és nyitottak minden sajátos megjelenésre, bőrszínre és etnikumra. A generáció képviselői magasra értékelik befogadóképességüket és a sokféleséget, és keresik ennek alátámasztását a szépségiparban is.
Az alapozók árnyalatainak bővülése volt az első lépés, és mostanra már számos márka van jelen a piacon személyre szabott bőrápolási termékekkel, mellyel kielégítik az emberek széles körének szükségleteit. Ez a trend a márkák kommunikációjában is megjelenik: különböző alkatú modellek a világ kifutóin, átlagos vagy éppen különleges etnikumú lányok részvétele reklámfotózásokon, modellek komoly bőrproblémákkal – mind ehhez a trendhez köthető jelenség. Emellett a közönség figyelemmel kíséri a vállalatok DEI (Diversity, Equity, Inclusion – Sokféleség, Méltányosság, Befogadás) területén tett erőfeszítéseit is. A technológia dominanciája A Z generáció egyik kulcseleme a digitalizáció. Ezek a fiatalok az aktív technológiai fejlődés korszakában születtek, és most egyszerre két világban nőnek és fejlődnek: a valóságban és a virtuálisban. Minden újat könnyedén elsajátítanak, aktívan emelnek be életükbe új kütyüket. Ez egy másik nemzedék 2018. Új élményekre vágynak és vásárláskor is keresik azokat. Tehát azok a márkák teljesítik a közönség kívánságát, akik például az AR technológiát kombinálják a metaverzumban egy sminkpróbára és fogyasztóikkal itt (is) tartják a kapcsolatot.
A napokban voltam Szófiában egy gyászmisén (ortodox). A pap kb. az én korosztályom, nálam talán 5 évvel fiatalabb. A rendszerváltozás után járhatott teológiára tehát. A bolgár ortodox papok fő jellegzetessége a 70-es és 80-as években a határtalan butaság és primitívség volt. Sokáig csodálkoztam ennek okán, míg egy érsek elmagyarázta: ez tudatos volt. A bulgáriai kommunizmus sose képett fel úgy az ortodoxia ellen, ahogy ezt az orosz kommunisták tették, egyszerűen ennek okai történelmiek, a bolgár kommunisták nem engedhették meg maguknak, hogy "törökök módjára" viselkedjenek. Ez egy másik nemzedék free. Így nyílt represszió kizárólag a politikailag aktív, antikommunista papok ellen volt. Egyébként csakis lágy intézkedések voltak, de sose zártak be templomokat, nem voltak korlátozva a misék. Lágy intézkedés volt, hogy nem épülhettek új templomok, csak a meglévőket lehetett renoválni. Az egyházi könyvkiadás minimálisra lett csökkentve, mind példányszámban, mind választékban. S a legfontosabb: a felsőfokú teológia szakra felvétel.
Rómeó és Júlia dacolva minden előítélettel tisztán és szabadon akar szeretni. Rómeó és júlia tetelle. De a természet törvényeinél erősebbnek bizonyul a politika, a szerelemnél tartósabb lesz a gyűlölet. A Vígszínház legendás előadásai közé tartozik az 1963-as Várkonyi Zoltán rendezés, amelyben Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva játszotta Rómeót és Júliát. De minden generációnak, minden korszaknak megvan a saját Rómeó és Júliája, hisz ez az örökérvényű tragikus mese más szemmel, más fénytörésben, mindig új arcát mutatja nekünk. A Vígszínház ezzel a bemutatóval új előadással gazdagítja nagysikerű Shakespeare-sorozatát.
Az expozícióban Sámson és Gergely szófacsaró hetvenkedésével s hencegő hősiességük gyors lelepleződésével indul a darab. A szolgák tréfás kötözködése váratlan hirtelenséggel csap át majdnem véres küzdelembe (Benvolio és Tybalt párbaja). Majd az egész szembenállás komikumba fullad, mikor a két agg, tehetetlen családfő akar hálóköntösben egymásnak rontani, de az asszonyok szavára megszeppennek. A herceg közbelépése és a halálos ítélet lehetősége egy váltással megint komorabbá teszi a hangulatot. Majd a családok közti harag ismét eltűnni látszik mikor Júlia apja elismeréssel beszél Rómeóról, de a rá következő napon ismét felizzanak az indulatok és Mercutio és Tybalt meg is halnak párbajban. A régi és az új elvek szinte minden szereplőben keverednek egymással. Capulet például a szabad párválasztást támogatja, de mikor lánya előjön ugyanezzel az ötlettel, elutasítja őt és még az esküvő napját is egyel előbbre hozza. Rómeó És Júlia Tétel. Ez a kettősség érvényes Párisra is. Rómeó alakját már rögtön a mű elején kiismerhetjük, eléggé sérülékeny érzékeny fiú.
A főszereplők tragikus hősök, de nem olyan értelemben, mint Antigoné, mert ők nem átlagon felüli emberek, akik végsőkig ragaszkodnak az elveikhez és így buknak el; hanem egy lobbanékony fiatalember és egy házasságról álmodozó 14 éves kislány. A szenvedély emeli őket tragikus hőssé. A két főszereplő több megnyilatkozása is a halálos véget jósolja meg. Rómeó és júlia tête sur tf1. A Capuleték bális estéjére induló Rómeó így sóhajt fel (mikor még nem ismeri Júliát): "…egyszerre sejti lelkem, Hogy a Sors, mely a csillagokban csüng még, Az éji bálon kezdi meg komor Szörnyű futását és unt életem, Mit a mellembe zárok itt, gonosz Csellel korhalálba kergeti. " A mű egészén végig vonul a szerelem és a halál összefonódása. A szerelmesek maguk rohannak a halálba, nem menekülnek előle. Shakespeare olyan világot ábrázolt, ami halálra ítéli a szerelmet. A végzetszerűség leginkább a két család közötti harcban, gyűlölködésben ölt testet. Az egyik oldalon a szülői önkény uralkodik, a másik oldalon megjelenik már az új erkölcs, a reneszánsz rend az érzelmek szabadságával.
A mű elején Róza után szomorkodik, mivel szerelme a lánnyal nem teljesült be, nem tart barátaival, az első utcai párbajban sincs benne. Capuleték báljára sem akar elmenni. Azonban mégis elmegy a bálba és itt kezdődik meg a bonyodalom, hisz nem Júlia és Páris jönnek össze, hanem Júlia és Rómeó találnak egymásra. Először nem is tudják egymásról, hogy honnan származnak, majd mikor származásuk kiderül először megijednek, majd szerelmük ereje ledönti ezt az akadályt. A dráma fordulópontja akkor jön el mikor az amúgy békés Rómeó bosszúból megöli Tybaltot. Rómeó és júlia tétel. Így már esélye sincs a Capulet lány kezére, sőt még a hercegi paranccsal is szembeszegült, halál vár rá. Azonban kedvezőek a tanúvallomások és csak száműzik. Az ifjú szerelmesek még eltöltenek egymással egy éjszakát és ezek után megkezdődik a félreértések és tévedések tragédiához vezető sorozata. Rómeó távozása után Júlia magára marad és döntenie kell sorsa felől. Látszólag belemegy a kényszerházasságba, de csak azért, hogy időt nyerjen. Tervet sző, hogy tecchalálba zuhan és így nem kell férjhez mennie.