Jövőre a szakdolgozók már csak az egyötödét keresik majd annak, amennyit egy orvos keres. A jelenség hátterében az áll, hogy az orvosi béremelés a következő években is jelentős mértékben folytatódik. Ezzel szemben nálunk a januári béremelésen túl sejteni sem lehet, hogy tervez-e egyéb intézkedést a kormány, pedig számos további más lépéssel is sokat lehetne javítani a jelenlegi helyzeten – mondta Balogh Zoltán. Rögtön az első kérés elbukott A kamara nemrég egy öt pontból álló javaslatcsomagot készített, amelyet levélben is eljuttattak Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató számára. A kérések közül az első már múlt pénteken elbukott. A javaslatcsomag a következőképp néz ki: Bérfejlesztés A 2022. januári 21 százalékos bérfejlesztés előrehozása 2021. november 1-jére. Szakdolgozói béremelés: hogyan lett 21 százalék a 30?. Ez a lépés a 2021-es költségvetést már nem terhelné jelentősen, ugyanakkor a szakdolgozók felé üzenetértékkel bírna, éreznék, hogy elismerik a munkájukat és a pandémia alatt nyújtott teljesítményüket. Azóta már tudni lehet, hogy a béremelést nem hozták előre, maradt az eredeti, jövő év eleji időpont.
A legtöbb ötöd- és hatodéves hallgató azt mondta, hogy az itthoni munkakörülmények miatt szeretne kivándorolni. A fizetés csak ez után jön a rangsorban. A külföldre vágyódás okai: itthoni munkakörülmények (89 százalék) fizetés (84 százalék) életkörülmények (82, 4 százalék) a hazai egészségügyi rendszer kilátása (79 százalék) szakmai lehetőségek (79, 5 százalék). 500 ezres kezdő fizetés A vizsgálatban azt is feltérképezték a kutatók, hogy milyen tényezők azok, amik segítenék a hazatérést a külföldi munkavállalás után. Vagyis mi lenne az, amiért azt mondanák a kivándorló orvosok, hogy hazajönnek. Orvosi béremelés 2018. A válaszok között gyakran szerepelt a család és a hazaszeretet is. Egy egyetemista ezt így foglalta össze: Alapvetően azért térnék vissza, mert az országot magát nagyon szeretem, az egészségügyi rendszertől függetlenül. Elsődlegesen azért mennék külföldre, mert végzett orvosként sokkal jobban megtérül a befektetett munka anyagilag és életminőség szempontjáról egyaránt. Másikuk azt írta, kevesebb pénzért is dolgoznának itthon az orvosok: Úgy gondolom, hogy az orvosok még kevesebb fizetés ellenére is szívesebben dolgoznának itthon, ha nem lenne hihetetlenül nagy a stressz, ha nem kellene rengeteget túlórázni, főként rezidensként, szakorvosi segítség nélkül.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteken jelentette be, hogy 2022. januártól 21 százalékkal emelkedik az ápolók bére. Mindez része annak a négylépcsős béremelési programnak, amely még 2019 júliusában indult el. A béremelés több mint 85 ezer egészségügyi szakdolgozót érint, aki állami, önkormányzati vagy egyházi fenntartású járó- vagy fekvőbeteg-ellátási intézményben vagy az alapellátásban dolgozik, tehát például rendelőintézetben, kórházban, védőnői szolgálatnál, az Országos Vérellátó Szolgálatnál vagy az Országos Mentőszolgálatnál. Orvosi béremelés a háziorvosi és fogorvosi praxisokban 2022. január 1-től - haziorvosinfo.hu. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a pénteki bejelentésre reagálva lapunknak elmondta: a 2018-ban megkötött béregyezség harmincszázalékos emelkedést tartalmaz, így elképzelhető, hogy vannak olyan szakdolgozók, akiknek ehhez képest a 21 százalék csalódást jelent. "A félreértésnek az a magyarázata, hogy az Emmi a 2018-as bázisév illetményét vette az emelkedés alapjául. Ahhoz képes valóban harmincszázalékos a jövő évi növekedés mértéke.
A Magyar Orvosi Kamara egyetért a Rezidensek és Szakorvosok Szövetségének javaslatával, miszerint 2018-ban is szükség volna béremelésre - jelentette ki a Magyar Hírlap hétfői számában közölt nyilatkozatában a szervezet elnöke. Éger István hangsúlyozta: az idei és a 2017-es béremeléssel sem érjük el a visegrádi négyek közül közvetlenül előttünk álló Szlovákia átlagos szakorvosi minimálbérét sem, ami 1900 euró. Ez hozzájárulna az orvosok itthon tartásához, illetve hazacsábításához is - mondta az elnök.
Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház, Szombathely · PTE ÁOK Intézmények / Markusovszky kórház - 2007. február 15. -én tulajdonosi döntés következtében kórházunk egyesült a szentgotthárdi Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdővel. A kórház 2007. október 01. -től gazdasági társaságként működött 2013. 04. 01. Markusovszky kórház urológia ambulancia mudr. -ig, a társaság neve Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zártkörű Részvénytársaság volt. Majd 2013. -én megtörtént az állami tulajdonba vétel és jelenleg is költségvetési intézményként működünk. Közben folytatódott az integráció, 2013. 15. -án egyesültünk a körmendi Batthyány-Strattman László Kórházzal, majd 2017. január 01. -én a celldömölki Egyesített Kemenesaljai Kórházzal, kialakítva így két új városi telephelyet. A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház jelenleg 952 aktív-, 559 krónikus-, összesen 1. 666 ágyon, azon belül 34 fekvőbeteg osztályon látja el betegeit. A fekvőbeteg osztályok szívsebészeti, transzplantációs és égési osztály kivételével a hazai orvosi ellátás teljes spektrumát nyújtják.
Mostantól a gyermekek és szüleik kellemesebb környezetben várakozhatnak a vizsgálatokra. Hétfőn adták át azt a várószobát, ami kifejezetten a 14 év alatti gyermekek igényeit szolgálja.
Most már csak annyi kell, hogy a közgyűlés megszavazza a zebra költségeit, és máris kiírják a közbeszerzést. Reméljük, ennek nagy akadálya nem lesz, arra viszont kíváncsiak vagyunk, hogy mennyiből jön ki most egy zebra.