Ennek az erősen romanticizált, sajátos, tört... Elolvasom
A vízszint évszakos ingadozást mutat, nyáron az erős párolgás miatt csökken, ősztől tavaszig a csapadékosabb periódus miatt pedig emelkedik a vízszint. Szárazabb vagy csapadékosabb periódusokban akár szélsőségessé is válhat a vízszint ingadozása - ez különösen igaz az elmúlt három évtized forró nyaraira. 1980 óta fél fokkal emelkedett a Kárpát-medence átlaghőmérséklete, és különösen 2000-től váltak gyakorivá a Balaton vízháztartását esetenként felforgató száraz nyári időszakok. Balatoni érdekességek - 10 dolog, amit a Balatonról tudni érdemes!. Az aljzatot alkotó középkori kőzeteket átlagosan 6-8 méter vastag limnikus, édesvízi üledék fedi. A sekély medence (átlagmélysége 3, 5-4 méter) az erős erózió, a Balatonba folyó vizek hordaléka és a szél által hordott por miatt emberi beavatkozás, a meder rendszeres kotrása nélkül néhány ezer év alatt teljesen feltöltődne. Az első vízszabályozás Galerius római császár nevéhez fűződik, aki a IV. század elején először törette át a Sió lefolyását elzáró torkolati turzásokat. 3 / 3 A tó különleges áramlási és a tengerre emlékeztető hullámzási rendszerrel rendelkezik Az 1976-ra elkészült siófoki zsiliprendszer segítségével a vízszintszabályozás a tengerszint feletti 104 méteres értékre lett beállítva.
A lemeztektonikai folyamatok, különösen az alpi tektogenezis, azaz az eurázsiai hegységrendszer, benne az Alpok és a Kárpátok felgyűrődési folyamata nagyjából 13 millió éve elzárta a Kárpát-medencét elborító víztömeget a világtengertől. Az ekkor kialakult és a mai Bajorországtól Közép-Ázsiáig húzódó, hatalmas, elzárt és fokozatosan kiédesedő Szarmata-beltenger több részmedencére tagolódott a későbbi időkben. A Kárpátok vonalán belül kialakult Pannon-tó a viszonylag gyors feltöltődés miatt maga is több kisebb tóra szakadt szét, amelyek a miocén legvégére szinte kivétel nélkül megszűntek, néhány kisebb, jelentéktelenné zsugorodott tavacskát leszámítva. 5 dolog, amit nem tudtál a Balatonról - balaton.hu. E folyamat eredőjeként vélték úgy korábban, hogy a Balaton is a tengeri gyökerekkel rendelkezett egykori Pannon-tó maradványa. Napjainkra azonban teljesen egyértelművé vált, hogy legnagyobb tavunknak semmi köze sincs az egykor volt hatalmas Pannon-tóhoz. 1 / 3 Kilátás Tihanyból Balatonfüredre Jégkorszaki születés A 77 kilométer hosszú és a Tihanyi-félsziget által két részmedencére tagolt Balaton, szemben a klasszikus síkvidéki tavakkal - mint amilyen például a Velencei- és a Fertő tó -, ingressziós eredetű, azaz szakaszos süllyedéssel jött létre.
2 másodperc múlva pedig csodálkozva hallgathatja, amint önmaga beszél a messzi távolból. Érdekes, hogy a tihanyi echó nem is olyan régi dolog. Létét egészen pontosan annak köszönheti, hogy az apátság felépült. Annak északi oldaláról verődnek vissza a hangok, miután megtették az oda-vissza nagyjából 700 méteres távot. Kövesd a cikkeit a Google Hírek-ben is!
A Mátra és a Bükk közé ékelődő tájegység falvainak többsége a Tarna és az Eger-patak völgyében fekszik. Legnagyobb települése Verpelét. A természeti értékek közül figyelmet érdemel a verpeléti vulkáni kúp, Egerszalókon pedig a hévízforrás igazi látványosságot teremtett: a hegyoldalon lefolyó vízből egy kb. 120 négyzetméteres mészkő lerakódás keletkezett, a fürdőnek köszönhetően rendkívül népszerű ez a hely. A műemlékek közül kiemelkedik a siroki várrom és a feldebrői templom, illetve annak altemploma, mely feltehetően az Aba nemzetség temetkezési helye volt. A tájegység történelmi emlékeit idéző alkotások között is különösen nevezetes az 1849. február 26-27-én lezajlott kápolnai csata emlékműve.
A Vár-hegy pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet Fotó és szöveg: Veres Zsolt
Verpelét község a Mátra keleti lábánál, a Tarna völgyében fekszik. Kisnána, Recsk, Sirok, Tarnaszentmária, Egerszólát, Feldebrő és Vécs határolja. Elérhető a 3-as főútról Kápolna településnél észak felé kanyarodva, vagy vasúton. Története Okleveles források először 1331-ben említik Velpreth névalakban. A község 1389-ben a Tari család birtokába jutott és a siroki vár tartozéka lett. A 15. században a falu birtokosai között találjuk az Országh és Kompolti családokat. Száz évvel később egyedül az Országh család birtokolta a falut. A török hódoltság ezt a települést sem kímélte meg, jelentős adót fizettek a töröknek. A falu szinte teljesen elnéptelenedett a 17. század végére. A 18. századi betelepítések után ismét elindult az élet a faluban. A század végén országos vásártartási jogot kaptak. Verpelét vallási és társadalmi múltjának egyik sajátossága, hogy 17. század első harmadában letelepedtek a zsidók. A temető legrégibb zsidó sírkövén 1628-os évszám látható. Hajdani zsinagógájuk jelenleg tűzoltó szertár.
1699-ben Debrőnek volt a filiája, templomának titulusa pedig Mindenszentek volt. A templomot 1732-ben a hívek a földesúr anyagi támogatásával helyreállították, 1764-ben újraboltozták, 1765-ben új tornyot építettek. A gazdagon díszített főoltárát 1766-ban készítették, amelyik Krisztuskirályt ábrázolja a szentek társaságában. Kovácsműhely A település központjában valószínűleg mindig állhatott kovácsműhely. Az 1880 körül épült, majd 1964-ben helyreállított zsúpfedeles ház deszka oromzatán kovácscégér díszlik. Belül nagyméretű kohó látható. A földbe ásott üllőtőke, a fújtató, a régi kovácsszerszámok az elmúlt időket idézi fel a látogatóban. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát. Népi lakóházak A Kossuth Lajos u. 37. szám alatti Prokai (Róza és Ágnes) család portáján egy szép gyűjtemény ad ízelítőt korábbi idők használati tárgyaiból. A település lakóházainak uralkodó típusa a nyeregtetős, vegyesen náddal és gabonaszalmából készített zsúppal fedett, földfalazatú, szabadkéményes, boglyakemencés, háromsejtű ház volt.