Mindenegyben Blog - 2016. november 24. (csütörtök), 23:13 2016 nov 24 Íme a titok! A tapasztalat azt mutatja, hogy a tökéletes zserbó nem vajjal, hanem zsírral készül, amitől sokkal lágyabb, omlósabb és puhább lesz a tésztája. Zserbó Recept Zsírral. Ez lehet nosztalgia – mivel nagymamáink is így csinálták – vagy egyszerűen csak így jobbak a sütemények. A rétes, a kelt tészták, sőt, egyes omlós tészták is kívánják a zsírt, ha még nem próbálták, először csak a vajmennyiség felét cseréljék zsírra. Az eredmény omlós, gyorsan puhuló tészta lesz, a kelt tészták pedig puhábbak maradnak. [ Orosz-ukrán háború - Legfrissebb] A zserbót eredetileg élesztős omlós tésztából készítik, a szakácskönyvek és az internet is ezekkel a receptekkel van elárasztva. Ez a verzió is jó, az a fontos, hogy a tésztát nagyon vékonyra nyújtsuk, és ne kezdjük keleszteni betöltés előtt, különben levegős, pufi, nem zserbós, inkább kalácsos süteményünk lesz. Íme az omlós (közkedveltebb) zserbó receptje! Hozzávalók: 40 dkg liszt 25 dkg zsír (vagy vaj) 10 dkg porcukor 2 tojás 40 dkg baracklekvár 15 dkg darált dió 10 dkg étcsokoládé 1 ek vaj Elkészítés: A lisztet elmorzsolom a zsírral, hozzáadom a porcukrot, majd a két tojással gyorsan összedolgozom.
Ugyanígy töltjük meg a következő lapot is, végül a harmadik lapot a tetejére tesszük. Villával több helyen is megszurkáljuk a tésztánkat, majd letakarva 1 órát pihentetjük sütés előtt. Lassú tűzön sütjük, 175 fokon körülbelül 40-45 percig. Zserbó • TV Paprika. Amikor kivettük a sütőből, megvárjuk, amíg langyosra hűl, csak akkor vonjuk be a csokimázzal. A 3 evőkanál kakaót a forró vízzel és a porcukorral alaposan kikeverjük. Csöppentünk bele 4 csepp olajat, ettől lesz szép fényes a máz, és egyenletesen a tészta tetejére simítjuk.
A vajas-lisztes keverékhez hozzáadjuk a sót, a porcukrot, a vaníliás cukrot és az egészet összekeverjük, majd egy mélyedést alakítunk ki a közepében. A mélyedésbe beleöntjük az élesztős tejet és a tojássárgát, majd lehetőleg minél rövidebb idő alatt, gyorsan meggyúrjuk a tésztát (gépet is használhatunk). Gyúrás közben el kell kerülni a zsiradék túlzott felmelegedését, felolvadását! Az elkészült tésztát fóliával letakarva legalább 30-60 percig hideg helyen (hűtőben) pihentetjük (akár előző nap is elkészíthetjük). 3. Az igazi zserbó titka, amit sok háziasszony nem ismer! Így lesz tökéletes az ünnepekkor! - MindenegybenBlog. Amíg a tésztát pihentetjük, addig előkészítjük a zserbó töltelék alapanyagait. A sárgabarackízt simára keverjük a rummal (vagy rumaromával). A diót átválogatjuk, majd finomra daráljuk. A darált dióhoz hozzáadjuk a porcukrot, és a vaníliás cukrot, majd az egészet összekeverjük. 4. A hűtőben pihentetett zserbó tésztát három egyenlő részre osztjuk. Két részt visszarakunk a hűtőbe, a harmadikat pedig téglalap alakú, nagyjából 40×30 cm méretű és 5 mm vastagságú lappá kinyújtjuk, az enyhén lisztezett nyújtódeszkán, egy nyújtófa segítségével.
Hozzávalók egy 37*22 cm-es tepsihez: A tésztához: A töltelékhez: 20 dkg sárgabaracklekvár 25 dkg dió (darált) 25 dkg porcukor A tetejére: 10 dkg tortabevonó vagy csokimáz Elkészítése: Az élesztőt a langyos tejben felfuttatjuk. A liszttel, vajjal, zsírral, porcukorral, rummal, tojásokkal és az élesztős tejjel alaposan összegyúrjuk. 4 részre osztjuk és az egyik lapot tepsi méretűre nyújtjuk, majd a zsírozott tepsibe terítjük. Megkenjük lekvárral. A darált diót összekeverjük a porcukorral és a lekvár tetejére szórunk belőle egyenletesen. A második és harmadik lappal is ugyanígy járunk el. Ha az utolsó lapot is rétettük, akkor az egészet megszurkáljuk sűrűn fogpiszkálóval. Előmelegített sütőbe toljuk és 200 fokon aranybarnára sütjük. Ha kihűlt, tálcára borítjuk és az olvasztott tortabevonóval szépen, egyenletesen bekenjük. Száradás után vizes késsel szeleteljük és várhatjuk a dicsérő szavakat! Jó étvágyat!
A gazdagon töltött, csokival borított zserbónak nincs párja. Még finomabb lesz a tészta, ha a vaj felét zsírral helyettesíted. A híres zserbó sokáig megőrzi frissességét, és hosszú ideig eltartható, így akár az ünnep előtt napokkal is elkészítheted. Házi zserbó Hozzávalók A tésztához 35 dkg liszt 20 dkg zsír 3 evőkanál cukor 1 db tojás 1. 5 dkg élesztő 1 dl tej 1 csipet só A töltelékhez 30 dkg lekvár 15 dkg darált dió 12 dkg cukor A tetejére 10 dkg tortabevonó 2 dkg vaj Előkészítési idő: 30 perc Elkészítési idő: 30 perc Elkészítés: Az élesztőt langyos tejben egy kávéskanál cukorral futtasd fel. A lisztet morzsold el a zsírral, add hozzá a cukrot, a felfutott élesztőt, a csipet sót és a tojást. Dolgozd össze, könnyen gyúrható tésztát kell kapnod. Formázz a tésztából három cipót, majd mindegyiket nyújtsd ki kisebb tepsi nagyságúra. Az alsó lapot kend meg lekvárral, hintsd meg a darált dió és a porcukor keverékének a felével. Helyezd rá a másik lapot, azt is hasonlóképpen kend meg, és töltsd meg.
Ha szükséges, akkor a csokoládét kakaóvajjal, vajjal, vagy esetleg finomított semleges ízű étolajjal hígíthatjuk. A kakaós ét tortabevonó hígításához használhatunk, margarint vagy semleges ízű étolajat. A megolvasztott bevonó anyagot rácsorgatjuk a sütemény felületére, majd gyors határozott mozdulatokkal egyenletesen elsimítjuk egy kenőkés vagy spatula segítségével. 7. A csokoládé bevonat teljes megszilárdulása után a süteményt leszélezzük, majd nagyjából 100 x 35 mm-es téglalap alakú szeletekre felvágjuk. A szeletelést egy forró vízbe mártott, majd szárazra törölt, éles késsel végezzük! Szeletelés közben ügyeljünk a csokoládé bevonat épségére! Tippek, tanácsok zserbó szelet készítéséhez A zserbó szelet vagy más néven Gerbeaud szelet, esetleg egyszerűen csak zserbó az egyik legismertebb és legfinomabb magyar sütemény, ami kedvelt ünnepi (húsvéti és karácsonyi) édesség. A sütemény eredete vitatott. A nevét egyes vélemények szerint, a megalkotójáról, a magyar cukrászat meghatározó egyéniségéről Gerbeaud Emil (eredeti néven Émile Gerbeaud 1854-1919) svájci származású cukrászmesterről kapta.
Erre tedd rá a harmadik lapot úgy, hogy a széleket is betakard vele. A tésztát szobahőmérsékleten keleszd egy órán át. Villával szurkáld meg a tetejét, és előmelegített sütőben, 170 fokon süsd 30 percig. Amikor a teteje kezd pirosodni, vedd ki a sütőből, és várd meg, míg kihűl. Közben olvaszd össze vízgőz felett a tortabevonót a vajjal, és kend egyenletesen, gyors mozdulatokkal a süti tetejére.
A költő célja a figyelemfelkeltés és buzdítás, és a tetszhalálából életre keltendő népéhez szól benne Berzsenyi. A magyarokhoz II. szerkezete kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb (mondhatni "klasszicistább"), mint A magyarokhoz I. című ódáé, amelynek párverse. Terjedelmét tekintve rövidebb, s annak lemondó, pesszimista hangjához képest itt a jövőbe vetett hit érződik. Szerkezetileg világosan két 3-3 versszakos egységre tagolódik. Az 1. egység (1-3. versszak) erőteljes felütéssel kezdődik: a nyitó képet, a háborgó tenger képét Alkaiosztól kezdve Horatiuson át sok költő használta a háborús dúlások, a történelem viharázásának érzékeltetésére. A versindítás tehát egy általános megállapítást tartalmaz: mindenhol háború dúl. Témá ja dicsőség és hanyatlás ellentéte. A költő célja a tanítás: Berzsenyi Dániel nevelni akar alkotásával. Berzsenyi dániel a magyarokhoz 2 elemzése. Az első sor ellentétére épülő szöveg sűrítve, tételmondatszerűen megfogalmazza a vers gerincét képező állítást, dicsőség és hanyatlás ellentétét. A lírai én a jelen kétségbeejtő zűrzavarában a múlt példáihoz fordul, a múltbéli erős nemzetet szembesíti a jelen pusztuló, hanyatló magyarságával.
A szerkezet és a problematika is konvencionális. izgatott menetű, nagy ellentéteket egymásnak feszítő alkotás. Az egészet áthatja a nemzet jövőjéért érzett önostorozó aggodalom, a szorongó fájdalom. A vers pátoszát a reménytelenség hevíti, mely nemigen lát semmi reményt a romlás megállítására. A kulcsszó az erkölcs. Ez az oka a nemzet hanyatlásának, sőt, menthetetlen pusztulásának. Kifejezőeszközök: metaforák, hasonlatok, ellentétek, kérdés, felkiáltás, túlzás (hiperbola) Képhasználatában Berzsenyi gyakran él egymástól távol eső jelenségek összekapcsolásával, pl. " századoknak vérzivatarja ", " századok érckeze ". E mellett érvel a vers első része és az utolsó két sor is. Egy szabad és lelkes nemzet bármit elérhet. Berzsenyi daniel a magyarokhoz 2. A nagy történelmi eseményeket nem a tömeg, a sokaság nyeri meg, nem a testi, hanem a lelki fölény. A vershez Kodály Zoltán írt zenét. ludimagister lásd még: Klasszicizmus és romantika Berzsenyi költészetében – ódák és elégiák Szünetmentes tápegység vegyestüzelésű kazánhoz házilag Berzsenyi dániel a magyarokhoz verselemzés Az alábbi sorsjegyeken mi volt a legnagyobb összeg, amit nyertél velük?
Az Oh! felkiáltás után megint visszatér a múlt dicsőségéhez. Érdemes megfigyelni, hogy Berzsenyi verseiben (és a romantika több költőjénél is) ha van a versben egy oh, ah, jaj, haj indulatszó, azt a valamilyen váltás követi. Itt is ez történik, a silány jelen után ismét a múlt hősiességét emlegeti a vers: Attila csatáit, Árpád honfoglalását, Hunyadi törökverő harcait. Azok a dicső tettek azonban " más néppel ", " más magyarral " estek meg. Berzsenyi A Magyarokhoz. (Persze itt nem arra kell gondolnunk, hogy más személyek harcoltak akkor, mit akik Berzsenyi jelenében, hanem arra, hogy máshogy voltak magyarok az akkoriak, más volt a gondolkodásunk, a lelkületük, "az erkölcsük". A de jaj felkiáltás után ismét a jelenhez tér vissza a költemény. De az utolsó két versszakban már nem csak magát a nemzetet okolja saját sorsáért. Ki vagyunk szolgáltatva a szerencse és a történelem szeszélyei nek, s ezek elbántak már nem kisebb birodalmakkal, városokkal, mint Róma, Karthágó vagy Trója. Az utolsó két versszakban már nem a magyar népet okolja a lírai én azért, hogy " romlásnak indult ", de ez a rész sem kevésbé keserű, hiszen itt az fogalmazódik meg, hogy nincs menekvés a pusztulás elől, a nagy birodalmak is mind elvesztek, a magyarokkal sem lesz másképp.
Most lassu méreg, lassu halál emészt. Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik! Így minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, mely ha megvész: Róma ledűl, s rabigába görbed. 1796 körül keletkezhetett A magyarokhoz I. című verse, amelyet a klasszicista igények szerint tökéletesre csiszolt. A nyomtatás dátuma 1810. Berzsenyi célja az erkölcsnemesítés volt, ezért az erkölcs szó vált kulcsfogalommá a szövegben. Berzsenyi Dániel - A magyarokhoz. | 21. könyvárverés: Jancsó Elemér könyvtára, valamint egyéb érdekes és ritka könyvek | Studio Antikvárium | 2007. 11. 19. hétfő 17:00 | axioart.com. A retorika is helyet kapott benne. A lírai én megszólítja a magyarokat, erre a cím is utal. Kérdést tesz fel: mi a magyar most? Kiábrándító metaforával válaszol: "rút sybarita-váz" (szibarita). Az ókori példa a magyarság elpuhultságát és erkölcsi romlását érzékelteti. De nem volt ez mindig így. A legelső sor a jelen és a múlt éles szembeállítása: "Romlásnak indult hajdan erős magyar". Az ilyen típusú verset érték- és időszembesítőnek nevezzük. A költemény első fele olyan történelmi példákat említ, amelyekre joggal lehetünk büszkék.
De kinek jó ez? A szabályzat- és szótárszerkesztőket meg a kiadókat leszámítva. A reform-helyesírásiszabályzatról egyébként semmi megbízható hír. Állítólag menthetetlenül meg fog jelenni. Kommentárok: Korrektorblog [ Ortográf Cirkusz – Tartalom] Mi a magyar most? - Rút sybaríta váz. Letépte fényes nemzeti bélyegét, S hazája feldúlt védfalából Rak palotát heverőhelyének; Eldődeinknek bajnoki köntösét S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt, A nemzet őrlelkét tapodja, Gyermeki báb puha szíve tárgya. - Oh! más magyar kar mennyköve villogott Atilla véres harcai közt, midőn A fél világgal szembeszállott Nemzeteket tapodó haragja. Más néppel ontott bajnoki vért hazánk Szerzője, Árpád a Duna partjain. Oh! más magyarral verte vissza Nagy Hunyadink Mahomet hatalmát! Berzsenyi dániel a magyarokhoz 2. De jaj! csak így jár minden az ég alatt! Forgó viszontság járma alatt nyögünk, Tündér szerencsénk kénye hány, vet, Játszva emel, s mosolyogva ver le. Felforgat a nagy századok érckeze Mindent: ledűlt már a nemes Ílion, A büszke Karthágó hatalma, Róma s erős Babylon leomlott.
Okostankönyv Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz 2. ódája 1807-ben íródott egy alkalmi versként, a Napóleon elleni háborúra lelkesít. A vers témája a világszabadság. Az Európát meghódító francia császár már Magyarország határaihoz közel volt, így az uralkodó Budán ("őseid várában") tartott országgyűlést, ahol próbálta a magyar nemeseket is harcba hívni az ország megvédésére. A szabadságát és az ősi alkotmányt féltő nemesség most a császár mellé állt, vállalta a harcot. Berzsenyi erre a harcra lelkesítette a magyarságot. Az vers első részét a világ egészét átfogó hatalmas forrongás, a háborúskodás, a viszály képei uralják. A természet vad erőinek képével ábrázolja a költő a veszély nagyságát. Névadónkra, Berzsenyi Dánielre emlékeztünk – Berzsenyi Dániel Kollégium. A második részben az erre adott válasz következik. Most szükséges a "bölcs tanács", ezért említi a kiemelkedő tehetségű római császárt. Az igazi "ódai magaslatra" az utolsó két szakaszban ér el a mű. Ezekben a sorokban csak úgy általánosan szól a nemzethez a költő. Ez még nem a függetlenségi harcok ideje, a kor nemessége nem gondolt az osztrákoktól való elszakadásra.
Az ország a tatár és török harcokat követően is állnva tudott maradni. De a jelen erkölcsi romlása aláássa a régi dicsőséget. A magyar legnagyobb bűne pedig a testvérviszály. A költő – jó szónokhoz méltón – példázattal is alátámasztja azállítását: "a tölgy szélvésztől ki nem dől, csak ha gyökereit a férgek belülről felőrlik". Először tehát jöjjön egy kis történelmi bevezető: beszéljünk erről a nagyon izgalmas és eseménydús korszakról! Napóleon, a nagy hódító, aki a francia forradalom révén emelkedett fel, s előbb a köztársaság ellenségeivel számolt le, aztán császárrá koronáztatta magát, európai hegemóniára tört, sorra megtámadva az útjában álló országokat. Poroszország, Anglia, az orosz cár és az osztrák császár hol lazább, hol szorosabb szövetségben harcolt ellene. A francia nagyhatalmi törekvések első számú akadálya Európában a Habsburg-birodalom volt, melynek erejéhez a Pragmatica Sanctio értelmében Magyarországnak pénzzel és katonával is hozzá kellett járulnia. A bécsi kormányzat egymás után több országgyűlést is összehívott (1796, 1802, 1805), melyeknek mind az volt a célja, hogy újabb katonalétszámot és újabb adómegajánlásokat alkudjon ki a magyar rendektől.