József Attila Óda című verse egy szerelmi, érzelmi fellángolás hatására keletkezett. Múzsája: Dr. Szöllős Henrikné Marton Márta Helyszín: Lillafüred (hegyek, tó, Szinva patak) Az írók Gazdasági Egyesületének kongresszusán találkoztak. Műfaja: óda (fenséges tárgyról, dologról, személyről emelkedett hangnemben írt költemény) Hangneme: magasztos Jellegzetessége: zenei szerkesztő elv. (öt tétel + coda{=mellékdal} 1. RÉSZ: MEDITÁCIÓ, SZEMLÉLŐDÉS a) Állókép Hely-helyzet megjelölés: csend és szelíd, szomorú magány A költő testtartását érzékelteti a soráthajlás(=enjambement) b) Eszmélkedés A táj minden eleme a kedves alakját idézi Áttűnések impresszionista képek, metaforák Szinva patak: a második rész vízmotívumát előlegezi meg 2-3. RÉSZ: SZERELMI VALLOMÁS a) 2. József Attila Ringató című versének elemzése. rész: A fő téma megjelenése és variálása szenvedélyes szerelmi vallomás vízesés hasonlat csapongó ellentétek "a távol közelében" "földön és égbolton" "édes mostoha" A magánytól a szeretett lénytől való elszakadástól való félelem b) 3. rész: Bensőséges szerelmi vallomás Anaforás hasonlatok A költő szempontjai: mit érzek én Az összetartozás élménye Erős érzés → állandó, végtelen, Az ösztönök és a tudat összefonódása Finom erezet → a test belső szerkezetének megjelenése 4.
13. Mit fogalmaz meg a költő a II részben a mai ember és az ősök viszonyáról? 14. Emeld ki a II részből az ellentéteket! 15. Kinek a személyében válnak egységgé ezek az ellentétes fogalmak? 16. Hogyan kapcsolódik ez a következő, a III részhez? 17. Milyen következtetést von le a költő az örökléstan ismereteinek alapján? József Attila, A Dunánál című versének elemzése | doksi.net. 18. Hogyan tágítja a költő társadalmi méretűvé ezt a felismerést? 19. Milyen a hangvétele ennek a III résznek? 20. Milyen eszközök váltják ki ezt az ünnepélyes hatást? A vers a költő életének kései időszakában; 1936-ban keletkezett. A világban ekkor zajlott a fasizálódás. József Attila világosan felismerte az elidegenültség állapotát és a magyarázatot az adott társadalmi viszonyokban lelte meg. A vers témája a folyópartón szemlélődő költő gondolatai. József Attila a víz folyására asszociálja gondolatait. A vers három szerkezeti egységre tagolható, melyet a költő az egységek megszámozásával is jelöl. A köztük lévő logikai szál a víz folyása, vagyis az élet szüntelen folyása.
Abban a legtöbb elemző egyetért, hogy az alapellentétet képileg-tartalmilag a "klárisok a nyakadon" és a "kenderkötél nyakamon" sorpárok fejezik ki. De mit keres a halált asszociáló képzet ebben a lebegő dalban? S a szépség ellenpontjaként miért a kiélezett groteszk jelenik meg, szerelmes versben szokatlan képekkel (békafej, bárányganéj)? A legtöbben az életrajzi helyzettel magyarázzák ezt. A Márta-szerelem nem eleve reménytelen, a vonzalom kölcsönös, a férfi mégis "tudja" és "érzi", hogy túl nagy köztük a társadalmi helyzetükből következő távolság, kapcsolatuknak nincsen jövője. Mindez nem a kimondás, hanem a sejtetés szintjén mutatkozik meg, és ez érvényesül a vers egészében, a viszonylag önállóan is értelmezhető egyes versszakokban, olykor egyes sorokban is. A "rózsa a holdudvaron" sor az egyik értelmezés szerint a különleges, az ékszerekkel is kifejezett női szépség hangulati megfogalmazása; egy másik szerint a szerelmes férfi lelkének holdudvarában a lány a rózsa; egy harmadik szerint egyértelműen erotikus a kép: a női mell látványára utal.
Enyém a mult és övék a jelen. " Ezek az ellentétes fogalmak a költő személyében válnak egységessé. A költő tartja jelen esetben a kapcsolatot a múlt és a jelen, az ősök és a mai emberek között. A III. részhez kapcsolódik az előző rész, ugyanis a II részben tapasztaltakat saját sorsában vezeti le. A költőben benne él van apja és anyja is A költő végkövetkeztetése, hogy mivel mindannyian rokonok vagyunk a Duna mentél élő népekkel, ideje viszonyaink rendezésére. A költő e felismerést a kép társadalmivá tágulásával fejezi ki: ". Én dolgozni akarok Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. " A III. rész hangvétele magasztos, ünnepélyes hiszen ódáról van szó Ezt a hatást a hősök felsorolása és az indulatos hangvétel támasztja alá.
Az első kettő a politika számára érdekes, az utóbbi érdektelen. A politika pedig szinte szabad kezet kap tőlünk: bármit mond, bármit tesz, ebben a hármas felosztásban fogadjuk: lelkesen átvesszük, aktívan ellenezzük, vagy passzívan ignoráljuk. Mindig, mindent. Mi tehát a megoldás? Az, ha egyszer meglátjuk, hogy ez a logika, pontosabban ennek a logikának a mindenhatósága hová vezet. Tanulásnak nevezem ezt, de ma már azt hiszem, hogy ennek csak egy módja van: a tapasztalás. Jéghegy, pofon, szakadék, Apokalipszis, Armageddon kell ide. Hogy észhez térjünk, hogy belássuk, hová vezet az, amikor a politikát kizárólag a politikusokra bízzuk. Vagy azért, mert egyáltalán nem foglalkozunk vele, lemondóan kivonulunk belőle, vagy azért, mert megelégszünk a buta automata szerepével. Ha soha semmilyen kérdést nem teszünk fel saját 3. oldal (összes: 5) Török Gábor elemez - Apokalipszis holnap Published on () politikai vezetőinknek, ha hagyjuk magunkat általuk jókra és rosszakra osztani, ha meg sem kíséreljük megérteni és elfogadni a másként gondolkodókat, ha elhisszük, hogy mindig és mindenben csak az egyik oldalnak lehet igaza, ha a politikai vezetőket isteneknek képzeljük, ha a gondolataikat sajátunkként szeretjük, s ha képesek vagyunk gyűlölködve tekinteni egy másik magyar emberre csak azért, mert máshová szavaz, vagy éppen mást gondol a helyesről és a kívánatosról.
Még akkor is, ha a választásokat megnyeri. "Sokat veszít Orbán Viktor ezekben a napokban, még akkor is, ha a választást megnyeri" – írta Török Gábor, aki szerint Orbán Viktor "a választást – bár ezt biztosan nem tudhatjuk – valószínűleg nem veszti el". MTI Fotó: Kovács Attila A politika elemző szerint a miniszterelnök "sok dolgot elveszít" szerinte ezekben a napokban, az orosz-ukrán háború ugyanis még a választási eredményeknél is erősebben befolyásolja Orbán jövőjét a politikai elemző szerint. A kormányfő lehetséges veszteségeit három pontban foglalta össze. Először is az utcai harcos szerepében már nem mutathatja magát Orbán olyan könnyen. "Ezek után nehéz lesz majd (értsd: kevésbé lesz hiteles) a háború után újra katonásat, szabadságharcosat játszani. " A második komoly veszteség az, hogy Orbán most "elveszti a nagy stratéga, mindent több lépéssel előre látó politikus képét". A magyar-orosz kapcsolat az elemző szerint "2022-re a tizenkétéves kormányzás legnagyobb kudarca lett". A legsúlyosabb következmény Orbán számára azonban Török Gábor szerint az: "elveszti a reményt, hogy a következő ciklus könnyebb lesz, mint a világjárványos mostani.
A meglepő eredmény azonban leginkább az ellenzéki szavazók (jelentős részének) erős és egyértelmű üzeneteként értelmezhető. Márki-Zay Péter azért győzhetett, mert nagyon sokan nem csupán kormányt akarnak váltani 2022-ben, de egyben elégedetlenek is az ellenzék jelenlegi helyzetével és politikai kínálatával. Az előválasztás második fordulója azt mutatta meg, hogy jelentős az igény az ellenzék megújítására. MZP – elsősorban a Momentummal és az egyhetes bénázás után mellé szegődő főpolgármesterrel – valójában erre a szerepre szerződött" – írja Török, aki szerint ez a fordulat korántsem szokatlan: "Az elmúlt években a világ számos országában repített magas pozícióba friss embereket ez a széljárás: némelyikük ott is maradt, mások hamar földre kényszerültek. Nem is kell messzire mennünk példákért, hiszen bolgár, ukrán, szlovák vagy lengyel történeteket ismerhetünk csak az elmúlt egy-két évből, ahol az erősödő elit- és politikusellenesség sok mindent belelátott olyan emberekbe, akik ennek köszönhetően hirtelen gyors politikai karrierbe kezdtek.