Az említett igazgatóság felé Önnek Ukrajna Nyugdíjalapja lakhely szerinti illetékes hivatalán keresztül egy beadvánnyal kell fordulnia, a szükséges dokumentumok eredeti és hiteles másolataival, melyek igazolják a magyarországi munkavégzés tényét. Itt kell megjegyezni, hogy mostanra aláírásra és további jóváhagyásra elő van készítve Ukrajna és Magyarország között egy új Szerződés-tervezet a szociális ellátásról, mely a nyugdíjak megállapításának "proporcionális", vagyis részarányos elvét támogatja. Az előkészített szerződés-tervezet aláírása és jóváhagyása esetén Önnek jogában lesz kérni a magyarországi munkaviszonynak megfelelő részarányos nyugdíjat, ha Ön eléri a Magyarországon megállapított nyugdíjkorhatárt, illetve Ön Magyarország területén megszerezte a nyugdíj megállapításához szükséges minimális munkaviszonyt (a nyugdíjbiztosítási időtartam szerint). Mikor utalják az első 13. havi nyugdíjat? Itt a folyósítás pontos dátuma. Ha az ukrajnai nyugdíjas állandó jelleggel átköltözött Magyarország területére és jogosult a nyugdíjra a magyarországi törvényi előírások szerint (rendelkezik megfelelő időtartalmú munkaviszonnyal és elérte a magyar törvények szerinti nyugdíjkorhatárt), a magyar fél Ukrajna Nyugdíjalapja hivatalos értesítése alapján beszámítja az ukrajnai munkaviszonyt és megállapítja a fizetést a nyugdíj kiszámításához, összehasonlítva a nyugdíjba vonulás előtti utolsó munkahelyet, beosztást Ukrajnában a megfelelő munkahellyel, beosztással Magyarország területén.
Ezek az intézkedések összesen 2 600 000 embert érintenek. A baloldali kormány 2008–2009-es válságkezelése arra épült, hogy a nyugdíjasoktól vettek el pénzt – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádióban. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy tíz év után sikerült ezt a baloldali merényletet ellensúlyozni és a gazdaság-újraindítási akcióterv részeként elkezdeni a 13. havi nyugdíj visszaépítését. Az 13. havi nyugdíjra idén 90 milliárd forintot fordít az állam: 77 milliárd jut az öregségi nyugdíjban, 13 milliárd pedig a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek. A címlapfotó illusztráció.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben konkrét példával szemléltetjük a nyugellátás folyósítása szünetelésének esetét, továbbá megismerheti, hogy a munkavállaló (vállalkozó) kiegészítő tevékenységű státuszát, a társadalombiztosítási ellátást, valamint a korhatár előtti ellátásokat befolyásolja-e a nyugellátás folyósításának szünetelése. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamatszámítás legfontosabb változása azonban azt gondolom, hogy a kamatszámítás kezdő időpontjával kapcsolatos változás lesz. Kifejezetten sérelmes ugyanis az a jelenleg hatályos rendelkezés miszerint gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamat nem a kötelezett tényleges késedelembe esésének napjától, hanem a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől bizonyos esetekben. Végre a tényleges késedelembe esés fogja meghatározni a késedelmi kamat fizetési kötelezettség kezdőnapját. A gazdálkodó szervezetek az egymással kötött szerződéseikben a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget nem zárhatják ki. A módosítás bevezeti a behajtási költségátalány megfizetésének kötelezettségét. Eszerint ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni.
77. § (2) b. ). A Sztv. 90. § (3) c. ) értelmében a kiegészítő mellékletben a mérlegen kívüli tételek bemutatása abban az esetben kötelező, ha az ilyen tételekből származó kockázatok, vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez. Hogyan lehet eljárni akkor, ha a jogosult a jó üzleti viszonyra hivatkozva és a hosszú távú együttműködés reményében lemond a késedelmi kamat és behajtási költség összegéről? Az elengedett követelést csakúgy, mint a függő követelést csak nullás számlaosztályban számolhatjuk el, azaz az eredménykimutatásban nem jeleníthető meg. Ezt az elszámolást támasztja alá a függő követelések definíciója, mely szerint mérlegtételenkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől, azaz a pénzügyi rendezéstől függ. Mivel ez a lemondással a jövőbeni esemény nem következik be, ezért a követelést a mérlegben szerepeltetni nem lehet. A kötelezettnél A kötelezettnél minden értesítés nélkül is kötelező a késedelmi kamat és a behajtási költség egyéb ráfordításként történő könyvelése, az elszámolásnak nem feltétele a pénzügyi rendezés.
2013. július 1-től hatályba lépő Ptk. módosítás A pénztartozások után járó késedelmi kamat számításának módja több ponton változik 2013. július 1-jétől. Általános változás, hogy míg jelenleg a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat a késedelmi kamat számításának alapja, addig július 1-től a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat lesz az irányadó. Végre jogszabályban is rendezésre kerül az az eset, amikor a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni. Ilyen esetekben nyilván nem alkalmazható a magyar forintra meghatározott jegybanki alapkamat a késedelmi kamat számításának alapjaként. A vonatkozó szabályozás hiányát eddig a bírói gyakorlat próbálta meg orvosolni. Július 1-től kezdődően az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat válik az idegen pénznemben teljesítendő tartozás után fizetendő késedelmi kamat számításának alapjává. Gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamat számításának alapja a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke lesz.
Késedelmi kamat az új PTK-ban - EU-TAX Consulting Kft. Kihagyás Késedelmi kamat az új PTK-ban Aktuális szabályok a késedelmi kamat számításáról A késedelmi kamattal kapcsolatos változás az uniós jogharmonizáció miatt vált szükségessé, hogy változzanak a késedelmes fizetések elleni fellépéshez kapcsolódó jogszabályok. Az új szabályok már tavaly júliustól élnek, most összefoglaltuk, mit kell tudni a késedelmi kamat felszámításáról. Hogyan számoljuk a késedelmi kamatot, ha nincs kikötve az összeg megfizetésének határideje? Ha nem szerepel a szerződésben a pénztartozás teljesítésének ideje, akkor a számla illetve fizetési felszólítás kézhezvételétől terjedő 30 napon belül kell megtörténnie a fizetésnek. Ha ez nem valósul meg, a 30. nap lesz a késedelmi kamat számításának kezdő napja. Előfordulhat, hogy megelőzi a számla készítése és a vevő részéről a számla kézhezvétele a szállító teljesítését. Ilyenkor csakis a szállító teljesítése lehet a késedelmi kamat számításának alapja, mégpedig úgy, hogy a fizetési határidő a teljesítést követő 30. napon jár le, és innen indul a késedelmes napok száma.
Az 1959. évi IV. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről, XXV. a Szerződésszegésről, a kötelezett késedelméről szóló fejezete (2014. március 15-től hatályos 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről XXIII. fejezete) tartalmazza a kötelezett késedelmére vonatkozó előírásokat. A Ptk. 301/A § az alábbiak szerint rendelkezik a fizetési késedelemről vállalkozások közötti szerződések, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatósági szerződések esetére, ami 2013. 07.