Vannak esetek, mikor mégsem jár a végkielégítés Az Mt. meghatározza azokat az eseteket, amely esetekben a munkavállaló a fent meghatározott feltételek teljesülése ellenére mégsem lesz jogosult végkielégítésre. "Ezek azok az esetek, amikor a munkavállaló a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, valamint ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége" – sorolja. Fontos továbbá, hogy a fent említett időtartamot a felmondás közlésének időpontjában kell megállapítani, így hiába járna például a felmondási idő letelte után végkielégítés a munkavállaló számára, ha a felmondás közléséig nem éri el a 3 évnyi folyamatos munkaviszonyt. Nem mindig a közös megegyezés a legjobb megoldás A közös megegyezés – amint azt a megjelölés is jelzi – optimális esetben a felek szándékát tükrözi. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a közös megegyezés minden esetben a legelőnyösebb megoldás a munkavállaló számára.
A 35 éve a vállalatnál dolgozó munkavállaló azt kérdezte szakértőnktől, melyik esetben jár jobban: ha megvárja a munkáltató felmondását a csoportos létszámleépítés során, vagy ha közös megegyezéssel megállapodik munkáltatójával a munkaviszony megszüntetéséről. Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt az. A kérdés konkrétan így szólt: a munkavállaló 35 éve a vállalat dolgozója, korkedvezmény igénybevételével nyugdíjba mehet, illetve nyugdíjszerű ellátásra jogosult. A munkáltatónál csoportos létszámleépítés folyik. Mi az előnyösebb a dolgozó szempontjából: közös megegyezés, végkielégítés – ezen opció esetén van-e felmondási idő –, illetve hagyjuk, hogy a dolgok menjenek a maguk útján: munkáltatói felmondás, három hónap felmondási idő, melyből másfél hónapig fel kell menteni a dolgozót a munkavégzés alól? A ledolgozandó idő rendben van, az érdekesség a felmentési időnél keletkezik, mert ez egy napidíjas munkakör, ahol mivel a "távolléti díjazásnak" nem része a napidíj, az az érdekes eset áll elő, hogy a nem ledolgozandó időre eső bér kevesebb, mint a reménybeli nyugdíj.
Természetesen ilyenkor, mivel ő a sértett fél, jár neki végkielégítés, hiszen nem lenne jogos az, ha a munkáltató a jogsértő magatartása után még a végkielégítés megfizetésének kötelezettsége alól is mentesülne. Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés esetén jár végkielégítés? Automatikusan nem jár, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén ugyanis a felek szabadon állapodnak meg az egyezség tartalmáról, így saját belátásuk szerint alkalmazhatják a végkielégítés szabályait is. A konkrét esettől, a közös megegyezést kiváltó októl függ, hogy kap-e a munkavállaló végkielégítést. Fontos, hogy a munkavállaló alaposan olvassa el a közös megegyezést írásba foglaló nyilatkozatot, és mérlegelje annak tartalmát. Én magam azt szoktam javasolni, hogy a végkielégítés megfizetésétől ne tekintsen el, és ne írjon alá olyasmit, ami hátrányos helyzetbe hozza! Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés előnyös helyzetbe hozza a munkavállalót, például egyhavi távolléti díj helyett kéthavit ajánl fel számára a cég.
Azt azonban nem rögzítették írásban, milyen feltételekkel veszik vissza, így ez nem garancia. Hogy alá szabad-e írni egy ilyen megállapodást, az attól függ, a munkavállalónak mi a fontosabb: megkapni a végkielégítést, vagy biztosnak lenni abban, hogy később visszamehet a munkahelyére. László Zoltán szerint ezért az lenne korrekt, ha megadnák a dolgozónak a választás lehetőségét. Ha van annyi tartaléka, hogy kibírja, mondjuk három hónapig, és utána mindenképpen vissza szeretne menni a munkahelyére, akkor ésszerű döntés lehet aláírni a közös megegyezéses megállapodást. Ha viszont nincs tartaléka, akkor abban érdekelt, hogy mondjon fel neki a munkáltató, és fizesse ki a végkielégítést is. Felmerülhet, mi a helyzet, ha nem tud fizetni a munkáltató. Végső esetben felszámolást lehet kezdeményezni, és ekkor a Bérgarancia Alapból fizethetik ki a munkavállalóknak járó végkielégítést és a felmondási időre járó bért – hívta fel a figyelmünket a szakszervezeti vezető. Legfeljebb a két évvel korábbi bruttó átlagkereset ötszöröséig áll helyt a Bérgarancia Alap.
Mikor nem jár végkielégítés? A legfontosabb: ha a munkavállaló kezdeményezi a munkaviszony megszűnését, azaz munkavállalói felmondásnál nem jár végkielégítés (egy kivétellel, melyről mindjárt, az 5. pontban szólunk). Akkor sem jár végkielégítés, ha a munkáltató jogszerűen élt azonnali hatályú felmondással (például mert munkavállalója be sem járt dolgozni, amivel anyagi kárt okozott a cégnek). Továbbá nem jár végkielégítés annak a munkavállalónak, aki már nyugdíjasnak minősül abban az időpontban, amikor a munkáltató közli a felmondást vagy amikor jogutód nélkül megszűnik a munkáltató; vagy abban az esetben, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Milyen esetekben illeti meg végkielégítés a munkavállalót, mikor jár és mikor nem jár, mi az általános mértéke? Mi a helyzet a végkielégítéssel akkor, ha munkavállalóként azonnali hatállyal mondok fel? Ez a 4. pontban említett kivétel – a munkavállaló akkor mondhat fel azonnali hatállyal, ha munkáltatója valamilyen durva jogsértést követett el vele szemben.
24. vasárnap #212 | 150' | 17 | Helyszín: 123-as labor, Jurányi Ház Az Őrült Nők Ketrece #264 | 195' | 15 2019. 26. kedd 17:00 Krizshow Afterparty – könyvbemutató Megáll az idő #59 | 90' | 2019. 27. szerda #265 | 195' | 15 2019. 28. csütörtök #266 | 195' | 15 2019. 29. péntek 17:30 #26 | 90' | 15 | #267 | 195' | 15 2019. 30. szombat 14:30 12 dühös ember #27 | 150' | 15 Helyszín: Átrium
Szina Kinga: Add tovább! önálló est Tervzetett bemutató: 2022. április 1. Jáger András: Álmom az Isten önálló est Tervezett bemutató: 2022. április 7. RÉV Színház - FAQ Színház - KB35 Inárcs: Pillangó monodráma Tervezett bemutató: 2022. április 28. Irmgard Keun: A műselyemlány Tervezett bemutató: 2022. május 24. Lapozza át online műsorfüzetünket!
Kszel Attila Róma réme zenés színmű Bemutató: 2019. december 7. Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom mese Rendező: Gábor Sylvie Bemutató: 2020. március 21.