Adja hozzá kedvenc fűszereit, vagy kövesse az egyik vegetáriánus pizza receptet egy ínyenc pizza vacsorára. A képen: vegetáriánus pesto sajtos pizza 08, 11 Vegetáriánus Lasagna VeselovaElena / Getty Images Az egyik legjobb vegetáriánus vacsora, amely a családot vagy a vendégeket szolgálja, egy vegetáriánus lasagna: megnyugtató, ismerős és töltődik, és mindenki kedveli a lasagnát. Használhatja a szokásos lasagna receptjét, ha elhagyja a húst, és feltölti az extra zöldségeket. A fagyasztott spenót vagy az aprított cukkini is jól működik a lazányban. Vagy próbálja ki az egyik népszerű vegetáriánus lasagna receptet. 21 filléres hó végi vacsorarecept | Nosalty. A képen: tofu és spenót vegetáriánus lasagna 09. oldal, 11 Házi húsmentes chili fotogal / Getty Images Majdnem mindenki szereti a chili-t, így egy házi készítésű húsmentes chilis egy biztonságos étkezési lehetőség, amelyet mindenki szeret. Hozzon létre kreatív a chili hozzáadásával a kedvenc zöldségeket, talán néhány édesburgonya vagy néhány hús helyettesítők. Adj hozzá minden olyan fűszert, amelyet általában chili-ban használsz, és élvezni fogod a hús nélküli vegetáriánus chilit is, mint bármely más.
Cikkünkből kiderül, hogyan változik a D-vitamin szükséglet a kor előrehaladtával.
Hozzávalók: 2 hagyma, 2 cukkini, 5 zöldpaprika, 3 paradicsom, kapor, petrezselyem, só, bors, fűszerek amiket szeretsz
A közelmúltig a fekete lyukaknak két típusát ismerték: a szupernóva-robbanás után visszamaradó csillagtömegű objektumokat, illetve a galaxisok középpontjában elhelyezkedő hatalmas, akár több száz millió naptömegű "szörnyetegeket". Új megfigyelések arra utalnak, hogy e két fajta fekete lyuk között létezik egy átmeneti állapot, a közepes tömegű fekete lyukak birodalma; utóbbiak tömege néhány száz és néhány tízezer naptömeg között lehet. A fekete lyukak körül örvénylő gázkorongoknak a belső része a legforróbb, s ez bocsátja ki a röntgensugárzás zömét (a kutatók a Földtől mintegy 10 millió fényévnyire lévő spirálgalaxis, az NGC 1313 két erős röntgenforrását vizsgálták). AZ elméletek szerint minél kisebb a fekete lyuk, annál forróbb a korong belső része, mivel annál szűkebb felületen zuhan befelé az anyag, és így a súrlódás is nagyobb. Ezek szerint a gázkorong belsejének hőmérséklete és a fekete lyuk tömege között számszerű összefüggés, mégpedig fordított arányosság áll fenn. Ezek alapján a kutatók úgy találták, hogy az általuk vizsgált források fekete lyukainak tömege valahol 200 és 500 naptömeg között lehet.
Közül kétezer gammakitörés elemzésével jutottak erre a megállapításra amerikai kutatók a Pennsylvania Állami Egyetemen. A gammakitöréseket kísérő sugárzások egyike két másodpernél rövidebb, a másik két másodpercnél hosszabb kitörésből keletkezik. Ez a két csoport fizikailag is másképp viselkedik: a hosszú kitörések olyan csillagok hatalmas erejű robbanásából származnak, amelyek tömege több mint harmincszorosa a mi Napunkénak. Ha máskor is értesülni szeretne a fekete lyukakkal kapcsolatos új felfedezésekről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek. Jóval gyakoribb a kozmikus kannibalizmus, mint ahogyan a tudósok eddig vélték – azaz a csillagok százszor gyakrabban esnek szupernagy tömegű fekete lyukak áldozatául. Ilyen kozmikus kannibalizmus (TDE) egy-egy példájára galaxisok ezreinek vizsgálata során bukkantak a csillagászok, amiből korábban arra következtettek, hogy ezek az események nagyon ritkák, galaxisonként minden 10-100 ezer évben egyszer kerül rájuk a sor.
Ezek szerint a gázkorong belsejének hőmérséklete és a fekete lyuk tömege között számszerű összefüggés, mégpedig fordított arányosság áll fenn. Ezek alapján a kutatók úgy találták, hogy az általuk vizsgált források fekete lyukainak tömege valahol 200 és 500 naptömeg között lehet. Az első világháborúban egy frontvonalon szolgáló, német tüzérségi tiszt, Karl Schwarzschild, Einstein egyenleteivel kísérletezgetett, hogy kipróbálja, mennyire képes megnyújtani a téridőt. Felfedezte, hogy minél sűrűbbé válik az anyag, annál nagyobb a téridő. Például ha a mi Napunk tömegét alapul véve azt egy három kilométer átmérőjű gömbbé préseljük össze, az egy végtelenül mély lyukat hoz létre a téridőben. Ezen a lyukon belül érvénytelenek a fizika törvényei. Az idő megszűnik, a tér pedig végtelen. Mégis valahogy elképzelhetetlennek tűnik, hogy oly sok anyagot bele lehessen préselni egy ilyen apró térbe. Albert Einstein 1939-ben írt tanulmányában azt állítja, hogy az anyagot nem lehet egy bizonyos ponton túl tömöríteni.
A rövid kitörések neutroncsillagok és fekete lyukak ütközésének kozmikus tűzijátékából származnak. Mészáros Péter, a Pennsylvania Állami Egyetem Csillagászati és Asztrofizikai Tanszékének vezetője szerint bármi történik is, minden gammakitörésnél egy vadonatúj fekete lyuk születésének vagyunk szemtanúi. A gammakitörések természete a modern csillagászat legnagyobb rejtélyei közé tartozik. Korábban azt gondolták, hogy a kitörések többsége a Tejútrendszer korongjában zajlik. A CGRO nevű gammaműhold 1991-es felbocsátása óta kiderült, hogy a gammakitörések egyenletesen oszlanak el az égbolton. A tudósok többsége azon a véleményen van, hogy a kitörések zöme az univerzum távoli tartományaiban keletkezik, több milliárd fényév távolságra. Több szó esett eddig az úgynevezett fekete lyukakról, amelyek jelenleg a csillagászati megfigyelések középpontjában állnak. Részben, mert még sok mindent nem tudnak róluk a szakemberek, részben, mert megértésük közelít az emberi értelem határáig. Ezek a rejtélyes nevű "képződmények" a téridő olyan sajátos tartományai, ahol a gravitációs térerő szélsőségesen erőssé válik, olyannyira, hogy még a fény sem tud megszökni belőle.
Teleszkóp a jég alatt Korábbi eredmények szerint a neutrínók forrásának irányát 3, 5 fokos pontossággal lehetett meghatározni az Amanda segítségével. Bár ez a szögtávolság még mindig elég nagy, ahhoz már sok esetben elég, hogy megtalálják valamilyen nagy energiájú folyamat forrását. A gammakitörések a Világegyetem eddig ismert legnagyobb energiafelszabadulásai; eredetük mindmáig ismeretlen. Az újabb kutatások alapján sokan azt állítják, hogy két változatuk létezik: a rövid és a hosszú kitörések, amelyek alapvetően különböznek és más típusú események során keletkeznek. Közül kétezer gammakitörés elemzésével jutottak erre a megállapításra amerikai kutatók a Pennsylvania Állami Egyetemen. A gammakitöréseket kísérő sugárzások egyike két másodpernél rövidebb, a másik két másodpercnél hosszabb kitörésből keletkezik. Ez a két csoport fizikailag is másképp viselkedik: a hosszú kitörések olyan csillagok hatalmas erejű robbanásából származnak, amelyek tömege több mint harmincszorosa a mi Napunkénak.
Ennek a feltárása és tudatos feloldása nélkül gondolatainkat, érzelmeinket, tetteinket a tudattalanunk legmélyebb rétegeiben rejlő, a Lilith által jelzett irracionális vágyaink, szorongásaink és félelmeink, önkéntelen negatív késztetéseink manipulálják.