Amennyiben nem, akkor most van itt az ideje, amikor ennek a tanácsnak létrejönnie szükséges! Mert nincs az a természetfeletti erő, amely segíteni képes, ha mi magunk nem vesszük kezünkbe a folyamatok irányítását és mi magunk nem akarunk változtatni? Ahol a szándék és akarat van, ott a megoldás sem várat magára! Nem támogatja tovább a KLIK a sérült gyerekek iskoláját - Blikk. A céljaink elérését, azok megvalósulásait, egy dolog tudja biztos módon megakadályozni: az, ha el sem indulunk a céljainkhoz vezető úton!
A TURUL Tanács azért jött létre, hogy egy jobb életet biztosító, tudatosabb, az életet tisztelő világban élhessünk. Ennek létrejöttét hivatott minden tudásával segíteni és támogatni. Azokat az embertársainkat képviseli minden tudásával, akik már rádöbbentek arra, hogy a jelenlegi módon nem fenntartható a világ, és nem fenntarthatóak a társadalmak sem, ezért gyökeres változtatásra van szükség. A TURUL Tanács nem támogatja a feszültségkeltést és a lázítást. Hiteles tájékoztatással, a valós ismeretek átadásával és a békés átalakulás érdekében útmutatásokkal segíti a szükséges és elkerülhetetlen átalakulást, oly módon, hogy a lehető legkevesebb ÉLET és érték kerüljön veszélybe. Nem a régi rendszer lebontásával foglalkozunk, hanem az új létrehozásával, megteremtésével és a békés folyamatok támogatásával. A Tanács tagjainak, vállalásaikon felül, közös jellemzői, hogy nem csak egy-egy nézőpontból képesek látni a kialakult helyzetet, hanem rendelkeznek a felülről való rálátás képességével is.
Tóth Tibornak hívna k, 1975-ben születtem Kisvárdában. 18 éves koromig egy csodálatosan szép és egyszerű, hagyományokban bővelkedő igazi tiszamenti kisfaluban, Eperjeskén éltem egyszerű életemet. 17 évesen egy serdülő fiatal meggondolatlanságával öngyilkossági kísérletet tettem, melynek következtében 3 napig feküdtem eszméletlenül és kétszer kerültem a klinikai halál állapotába, amely során nagyon érdekes élményben volt részem és nagyon gyorsan fel is épültem minden szövődmény és mellékhatás nélkül, az orvosok nagy megdöbbenésére. Ezt követően egy hónap múlva autóbaleset ért, újabb halál közeli élményben volt részem. Ezután egy héttel láttam egyik este a tv-ben Déri János "Nulladik típusú találkozások" című műsorát, ahol egy urat mutattak be, akinek különböző tárgyak tapadtak meg a meztelen mellkasán. Emlékszem, nagyon rácsodálkoztam! Másnap viccből odatettem a mellkasomra egy kanalat, mondván, mától én is parafenomén vagyok és legnagyobb meglepetésemre az ott is maradt. Ezek után egyre nagyobb kanalakat, tányérokat, tálakat, vasalót, súlyzó tárcsákat és bármit, ami a kezem ügyébe került, a mellkasomra tettem és minden ott maradt!
Szűz Máriát, Jézus anyját, a magyarok Oltalmazó Boldogasszonyát, a Babbát, s annak boldogasszonyi minőségeit évezredek óta tisztelik eleink. A magyar népet a történelem folyamán rengeteg támadás, csapás, baj és üldöztetés érte. Háborúban és békében, egyaránt bizalommal fordult az Égi Édesanyához. A Boldogasszony ünnepek az esztendő körén ciklikusan megjelennek, összekapcsolódnak a természet rendjével és szakrális erejével, s végigkísérik a magyar nép ünnepeit az egyházban és a népi hagyományokban. E természetfeletti kapcsolatot Mária és a magyar nép között a Szent István halálát követő belvillongások sem tudták elhomályosítani, és Szent László, a lovagkirály uralkodása idején új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védte életét, hitét és övéit a középkor magyarja. Október 6-án, vagy a hozzá közel eső vasárnapon, egy különös arca mutatkozik meg a Boldogasszonynak, amikor Nádi Boldogasszony, vagy Nádi Szűz Mária ünnepét üli a délkelet-alföldi kegytemplom, a gyulai Nádi Boldogasszony-templom.
Eközben Török Ignác hadmérnökként a szegedi sáncok építését felügyelte, Láhner György pedig a nagyváradi fegyvergyár folyamatos működését biztosította. Az említett magyar honvédtábornokok, illetve a legfelső hadvezetésben szolgáló parancsnokok, - köztük Kiss Ernő altábornagy – mindent elkövettek az ellenség feltartóztatásáért. Sajnos azonban az Arad – Temesvár körzetbe történő csapatösszevonás terve hibásnak bizonyult. A túlerő előbb a Szőregi, majd a végső, temesvári csatában is győzelmet aratott. A kivégzések és a 13 vértanúhalál 1849 október 6 –án reggel fél hatkor a legyőzött magyar hősökön súlyos bosszút állt a bécsi udvar. Négy honvédtábornokot golyó általi, kilencet pedig kötél-általi halálra ítéltek. A történelem soha nem felejti emléküket. Kiss Ernő: Gazdag, örmény eredetű családban született. 1848 októberében – a honvéd hadseregben elsőként – nevezték ki honvéd vezérőrnaggyá. Később 1849 januárjában Debrecenben az Országos Főhadparancsnokság vezetője lett, majd tavasszal megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II.
Aznap Pesten főbe lőtték gróf Batthyány Lajost, az első független magyar felelős kormány miniszterelnökét. Az idei ünnepi megemlékezést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus dísztermében tartják az ünnep előestéjén, október 5-én. A sajtónyilvános rendezvényen a Himnusz Szvorák Katalin, Kossuth- és Liszt-díjas népdalénekes, előadóművész előadásában hangzik fel. Gyertyafény és halk zeneszó mellett Blaskó Péter színművész, az ünnepség narrátora felolvassa a 14 elítélt utolsó mondatait. A lélekharang megszólalása után egy ludovikás tisztjelölt gyertyát helyez el a színpadon. Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tart ünnepi beszédet, melyet Kossuth énekekből álló csokor követ Szvorák Katalin előadásában. Kossuth beszédének egy részlete után a Magyar Takarodó hangjaival zárul az ünnepség. Az ünnepségsorozat további részében, október 6-án a nemzeti lobogót az ünnepélyes felvonást követően félárbocra eresztik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus alakulóterén.
A kegyeleti megemlékezés, a koszorúk elhelyezése gróf Batthyány Lajos, az egykori miniszterelnök síremlékénél folytatódik, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.