175 évvel ezelőtt, 1847. január 16-án, Szklabonyán megszületett Mikszáth Kálmán († Budapest, 1910. május 28. ) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja. "A gondolatok szemtelenek, és nem engedik magoknak azt mondani: "Takarodjatok innen! " – Az író egyik híres mondása. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól. 1874-ben jelent meg első önálló műve – az "Elbeszélések" – két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Mikszáth Kálmán - 175 éve született a jó palócok barátja - Montázsmagazin. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját. 1881-ben visszatért Budapestre, ahol az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett.
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28. Mikszáth Kálmán - A Tót atyafiak / A jó palócok (meghosszabbítva: 3172983698) - Vatera.hu. ) Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként. 1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit. Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is. Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
A nézőpontváltozást figyelhetjük meg a Tímár Zsófi özvegységében is: a férj szemével látjuk a világot a templomtoronyból, amíg le nem zuhan. Mikszáth ezekben a kis történetekben tanulta meg a sűrítés mesterségét. 15 novellája kevesebbet tesz ki mint a Tót atyafiak. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a természeti leírások hiányoznak ezekből a művekből, bár a természet még mindig aktív szereplő (Bágyi csoda – a molnárné megcsalja a férjét, a víz kezd visszafelé folyni. ) Másrészt a ballada-stílusú elhallgatások is lerövidítik a szöveget. Mikszáth kálmán a jó palócok elemzés. A szokatlan, nyitott befejezések is hozzájárulnak ehhez: Vér Klára és Gélyi János lagziba mennek, de útközben a férfi egy szakadék felé irányítja a szekeret. A történetet az olvasónak kell kiegészítenie.
A jó palócok szereplői is polgárosulatlan parasztok. Bede Erzsi – Bede Anna tartozása – nem kevésbé él a régi hiedelmekben, mint Jasztrab György. Úgy próbálja meg biztosítani nővére nyugalmát a sírban, hogy letölti helyette a büntetését. A babonák világát az elbeszélő mélyen átéli, csakis így sikerül meggyőznie az olvasókat, hogy a hiedelmek mekkora szerepet töltenek be a nép életében. Az ilyesfajta hasonlóságokat leszámítva a Jó palócok erősen különböznek a Tót atyafiaktól. Sokkal nyíltabban fejezik ki érzelmeiket (Pl. : A néhai bárány történetében mikor a kisgyerek megtalálja kedvenc bárányát egy ködmön béléseként stb. ). A rövid szövegekben Mikszáth sokszor belülről közelíti meg szereplőit. Ilyen a Szűcs Pali szerencséje c. novella is. A megjavult korhely sikeres leánykérés után leissza magát a kocsmában. Másnap az ágyán találja a jegykendőjét. Kikosarazták, vagy csak álmodta az egészet? A szöveg a hős kijózanodása előtt véget ér. Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok (elemzés) – Oldal 2 a 13-ből – Jegyzetek. Más esetekben az elbeszélő csak a történet csúcspontján vált át belső nézőpontra: A péri lányok szép hajáról írt történetben csak hézagosan ismerjük meg az előzményeket, mivel csak a nővér szemszögéből látjuk az eseményeket, aki csak annyit lát, hogy húga haját bosszúból tövig levágta a szomszédasszony.
Olyan dolgok érzékeltetésének, amelyekről mindenki tud, de nem illik róla beszélni. Bizonyos dolgokat csak fél szóval említ meg, a többit az olvasó érti hozzá gondolatban, pl. " Milyen jó dolga van Filcsik Terkának, akár ő lenne a nagyságos asszony " (de nem ő a nagyságos asszony, méghozzá azért nem, mert ő és az úr nem férj-feleség: ő csak a szolgabíró szeretője, a kitartottja, s ebből hasznot húz a falu. – Egy falunak mindig jó, ha egy vezető ember szeretője onnan való, mert engedményeket vagy kiváltságokat kap. Pl. amerre az adott főúrnak vagy városvezetőnek a szeretője lakik, arra vezetnek kikövezett utak, arra jobb a közlekedés. ) Nyelvezete: Mikszáth nyelve a beszélt nyelvhez sokkal közelebb áll, mint a romantika fennkölt szóhasználata. Az élőszó varázsa sugárzik át beszédén Elbeszélői hang: Az elbeszélői hang közvetlen, kedélyes, az írónak különleges atmoszférateremtő képessége van. A szerző viszonya hőseihez: Mikszáth szeretettel ír hőseiről, akik emberiek és gyakran esendőek, és akiket belülről ábrázol.
Ilyenkor egy-egy közbevetett mondattal vagy másokra való hivatkozással él, pl. "– éppen az imént mesélte Mihók Magda – "; " hisz mindenki tudja ", " mint mondják ", " Mócsik György, a gózoni szűcs olyasfélét mondott a minap itt jártában " stb. Ábrázolásmód. Mikszáth a szereplőit a szóhasználatukkal, a szófordulataikkal is jellemzi, ezért sok a párbeszéd, és gyakran él latin szavakkal (pl. "in natura", vagy a pap latin prédikációja) vagy a jogi, közigazgatási nyelvben használatos kifejezésekkel. Ezek ma már nem használt szavak, pl. skófium, muszka, lájbli, respektus, nótárius, jurista. A nevek tót nevek (pl. Filcsik). Gyakran él szervetlen mondatrészekkel (amelyek többet mondanak, mint az egész mondat, pl. " No az igaz ", " Hiszen azért csúfolták az Isten csizmadiájának ", " hát iszen ", " nem csoda "), módosítószó értékű szervetlen mondatrészekkel (pl. " Biz az ", " de hát ", " no ", " hanem ") és töltelékszavakkal (pl. módhatározói szavak, indulatszavak). Mikszáth mestere a finom célzásoknak, félig kimondott igazságoknak is.
Valószínűleg békés nyugalomban élné le életét, ha egy este nem keveredne bele egy verekedésbe, amikor is egy idős hölgyet véd meg két huligántól. A támadók elmenekülnek, John azonban megsebesül, mert a hölgy őt is támadónak véli és leüti a táskájával. John fejsérülését ellátják a kórházban és reggel egy rendőrfelügyelő szállítja haza. És ekkor különös dolog derül ki. John más címet mondott be a rendőrségen és mást a kórházban. Elkezdődik a kétségbeesett magyarázkodás, amelybe a felső lakó is bekapcsolódik. És ettől kezdve elszabadul a pokol! John Smithről, erről az átlagemberről a legelképesztőbb titkok kerülnek napvilágra. Páratlan páros színház org. Két szomszédos kerületben két lakása van, s az egyikben Mary, a másikban Barbara nevű feleségével él együtt. A leleplezéstől való rettegés Johnt hihetetlen helyzetekbe sodorja.
Mary izgatottan várja haza wimbledoni otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett. Nem messze tőle, úgy négy és fél percnyi autózásra, Barbara izgatottan várja haza richmondi otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett… Ezzel pedig megkezdődik a kalamajka. A férj, John ugyanis egy és ugyanaz a személy, és régóta éli kettős életét, noteszában gondosan jegyezve, mikor kinél is kell lennie: F. N. Jegyvásárlás | Móricz Zsigmond Színház. B., mint Fél Nap Barbarával, V. M., mint vasárnap Maryvel, és V. M. Á., mint… nos, utóbbi csak arra emlékezteti, hogy vigye a macskát állatorvoshoz. Ez az (Elég Szoros Program) most összedőlni látszik; John ugyanis egy idős hölgy segítségére sietve balesetet szenved, és a kórházban nem a megfelelő lakcímét adja meg. A feleségek által értesített rendőrség lelkes nyomozásba kezd, John pedig ámokfutó módjára ingázik a két asszony között.
Írta: Ray Cooney Fordító és dramaturg: Benedek Albert Producer: HCS, Oliver W. Horvath Díszlet- és jelmeztervező: Győri Gabriella Rendezőasszisztens: Szikra B. Diána Koreográfus: Horváth Gyula Antal Rendező: Horváth Csaba "Mary izgatottan várja haza wimbledoni otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett. Nem messze tőle, úgy négy és fél percnyi autózásra, Barbara izgatottan várja haza richmondi otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett… Ezzel pedig megkezdődik a kalamajka. A férj, John ugyanis egy és ugyanaz a személy, és régóta éli kettős életét, amely most összedőlni látszik; John ugyanis egy idős hölgy segítségére sietve balesetet szenved, és a kórházban nem a megfelelő lakcímét adja meg. Páratlan páros - Ray Cooney komédiája a Zsámboki Teátrum előadásában - YouTube. A feleségek által értesített rendőrség lelkes nyomozásba kezd, John pedig ámokfutó módjára ingázik a két asszony között. "
A feleségek által értesített rendőrség lelkes nyomozásba kezd, John pedig ámokfutó módjára ingázik a két asszony között. Az összekuszálódott szálakat hazugságokkal próbálja kikeverni, és ebben barátja, Stanley is a segítségére van; bár utóbbi inkább csak próbál segíteni, még több bonyodalmat okozva. A lelepleződéstől való félelem képtelenebbnél képtelenebb történetek kitalálására sarkallja Johnt, a darab végén pedig kiderül, hogy vajon M. A. T. (Megőrzi A Titkát), vagy SZ. É. Páratlan páros színház aguascalientes. V. (Szétesik És Vall)? John Smith: Cseke Péter Mary Smith: Danyi Judit Barbara Smith: Magyar Éva Stanley Curtis: Szerednyey Béla Porterhouse felügyelő: Kiss Jenő Troughton felügyelő: Pál Attila Bobby Franklynn: Kiss Zoltán Fotóriporter: Domján Sándor díszlettervező: Szlávik István jelmeztervező: Velich Rita ügyelő: Domján Sándor súgó: Ba Éva rendezőasszisztens: Frigyesi Tünde rendező: Cseke Péter Játszóhely: Nagyszínház
Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994.